Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nagyon rég olvasott be úgy bárki Orbánnak, mint Majtényi a parlamentben

untitled shoot-8060
2017.03.13. 11:37

A mai államfőválasztás keretében a parlamentben elsőként Majtényi László, a baloldali pártok, illetve független képviselők (MSZP, LMP, DK, Együtt, PM) jelöltje szólalt fel. Liberális és baloldali elemekben bővelkedő beszédét azzal kezdte, hogy

jobb intézmények, mint emberek uralma alatt élni, mert az emberek szeszélyesek.

Később a magánnyugdíjpénztári pénzek, a trafikok, a kishantosi földek, a tan-, sajtó- és kulturális szabadság elvétele-csorbítása példáján ki is fejtette: a hatalmon lévők önkényével szemben csak a független intézményekben lehet bízni.

A bevezetőben hitet tett még a nyilvánosság, az emberi jogok és a szabad választások mellett, elviselhetetlennek nevezte a szegénységet, és minden eszközzel üldözendőnek az államot maga alá gyűrő korrupciót.

A hibákat kijavítva

vissza kell térni a rendszerváltáskor létrejött alkotmányos viszonyokhoz, a parlamenti demokráciához

– jelentette ki.

Azt mondta, hogy  korlátozni kell a hatalmasok a hatalom nélküliekkel, a gazdagok a szegényekkel, a férfiak a nőkkel, a többség a kisebbséggel, a ma élők a jövőbeliekkel szembeni önzését. Kevés államot és sok szolidaritást tart szükségesnek.

Liberális alapvetésként arról beszélt, hogy jogainkat nem az államtól kaptuk, azok eleve a mieink, mert emberek vagyunk. Minden polgárt minden ügyben egyenlő és méltányos bánásmódban kell részesíteni.

Menekültügyben is csak az a politika méltányos, ami a szülőföldjükről elűzötteket a miénkkel egyenlő méltányossággal kezeli.

Machiavellit idézve utalt rá, hogy a hatalom birtokosainak azért van szükségük ellenségre, hogy tovább növelhessék a hatalmukat. Ezért zajlik kampány a migránsok, a rossz oligarchák és Soros György ellen: a végén te magad leszel az ellenség – figyelmeztetett mindenkit Majtényi.

Mint mondta, az országot csak békességben lehet építeni, de ehhez először a nyomort és a korrupciót kell felszámolni: pusztulásban nem lehet békét kötni. A vitát szükségesnek nevezte, de a (kormánypárti) heccmédia egysíkúságát elítélte.

Az elnöki szerepfelfogását Göncz Árpád és Sólyom László fényében jelölte ki: azt a mindkettőjükre jellemző személyes autonómia, továbbá Göncz nyomán a kíváncsiság, illetve a Sólyomra jellemző alkotmányos szigor fémjelezné.

Majtényi, bár nevet nem mondott, de egyértelműen Orbánnak üzenve figyelmeztetett, hogy

aki minden hatalmat megszerez, mindent el is veszít, útja a semmibe vezet.

Ezért elnökként hatalma korlátozásával valójában jót tenne Orbánnal. Kicsit odaszólt Ádernek is: köztársasági elnökként sem odafagyott mosolyú köszönőember, sem néma és komor szfinx nem lenne.

Majtényi elmondta, hogy államfőként unortodox eszközöket is bevetne. Gyakran szólalna fel a parlamentben, és e jogkörével élve törvényjavaslatokat is benyújtana a 2013 tavaszán (a negyedik alaptörvény-módosítás elfogadásakor) megroppant alkotmányosság helyreállítása érdekében. Első törvénytervezetével a sajtószabadságot próbálná helyreállítani (beszéde elején a Parlamentből kitiltott újságírókat külön is köszöntötte). A kormánypárti sajtó által visszhangzott kormánypropagandára utalva azt mondta, hogy

kevesebb gyalázkodás, hazugozás, sorosozás és ügynöközés talán több lett volna.

Majd megint Orbánnak üzent, amikor oxfordi ösztöndíjára emlékeztetve azon viccelődött, hogy azok a pártok, amelyeknek vezetői élvezték Soros támogatását, szavazzanak rá.

Végül Majtényi kijelentette, hogy helyre kell állítani a köztársaságot és az alkotmányos jogokat, és az új alkotmányt, ami kifejezi a vitatkozók közös értékeit és békét teremt, népszavazással kell megerősíteni.

Ezután Áder következett. A hivatalban lévő, a Fidesz–KDNP által újrajelölt államfő arra koncentrált, hogy megmutassa, az elmúlt öt évben milyen példák illusztrálják, hogy érdemes volt a megbízatásra. Mint mondta, a munkát ugyanezen értékek és elvek szerint folytatná.

Első példája külpolitikai volt. Arról beszélt, hogy mekkora szerepe (nagy) volt a szerb–magyar történelmi megbékélésben. A szerb kormány végül hatályon kívül helyezte a magyarok kollektív bűnösségét kimondó 1945-ös határozatot, miután Áder a belgrádi parlamentben elnézést kért a magyar hatóságok 1942-es újvidéki vérengzéséért.

Felidézte: 2012-ben azt javasolta, hogy a teljesítmény legyen a közös mérce, és nemcsak a tudósoké, művészeké, sportolóké, de a mindennapi élet területein helyt állóké is.

Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem a közjót gyarapító tettek sorával kell szeretni

– fogalmazott Áder Deák Ferencet idézve , és e mögül akár burkolt kormánykritikát is ki lehetett hallani.

A közjót gyarapító tettekre több példát is mondott, köztük egy tolnai falut, ahol felszámolták a munkanélküliséget, egy gépjármű-alkatrészeket gyártó békéscsabai céget, valamint egy kórházi csapatot, amely hónapokig tartott életben egy agyhalott terhes nőt, akinek végül egészséges gyermeke született.

Végül a klímavédelemmel kapcsolatos riasztó tapasztalatairól beszélt, a globálisan eluralkodó kormányzati felelőtlenségről és kalmárszellemről. Belpolitikai kérdésekre Áder János egyáltalán nem tért ki a beszédében.