A CEU-t tehát nem akarjuk, de a képzései jöhetnek
További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
Felháborodás, tiltakozás, nyilatkozatok, tüntetések, diplomáciai vagdalkozások után három héttel az oktatási államtitkár olyan egyszerűnek tűnő megoldással állt elő, amitől most mindenki csak kapkodja a fejét. A CEU-ügyet eddig is nehéz volt megérteni, az Amerika haragjától menekülni próbáló magyar kormány mostani, pofonegyszerűnek beállított javaslatát pedig még inkább.
Mi is ez a javaslat? Palkovics László azt mondta: legfeljebb a működési engedélyét veszítheti el a CEU, de a képzései nem kerülnek veszélybe, ha nem teljesíti a múlt héten elfogadott törvény új feltételeit. A budapesti Közép-európai Egyetem ezután is kiadhat CEU-s diplomát. Ehhez nem kell mást tenni, mint az amerikai CEU és a magyar Közép-európai Egyetem (KEE) 2009-ben kötött licenciamegállapodását kell kibővítenie.
Hogyhogy nem jutott ez eddig senkinek az eszébe? Miért nem látta ezt senki? Megpróbálom levezetni, mi is történik itt.
A New York államban 1991-ben bejegyzett Central European University 1993-ban önállóan kezdte meg működését Magyarországon. Az amerikai egyetem 1995-ben működési engedélyt kapott nálunk. 2004-ben változtatni kellett a modellen. Akkor az a megoldás látszott jónak, hogy létrehoznak egy Magyarországon bejegyzett magyar magánegyetemet, ez lett a Közép-európai Egyetem, amely az USA-ban fizikailag nem létező CEU Amerikában akkreditált képzéseit végezte.
Egészen idáig volt Magyarországon külön működési engedélye a CEU-nak és természetesen a Közép-európai Egyetemnek is. A múlt héten elfogadott törvénymódosítás a külföldi egyetemek magyarországi működési engedélyét próbálta egységesíteni, és a CEU esetében különösen megszigorítani. A törvény azt írta elő, hogy
- a CEU mint külföldi egyetem csak akkor működhet Magyarországon, ha az USA-ban is létezik, vannak oktatói, hallgatói, oktatási épületei;
- amerikai–magyar államközi egyezmény szülessen arról, hogy nálunk is folytathat képzéseket.
Mindenki tudta, hogy a törvény által 2018. január elsejéig megszabott határidőig lehetetlen teljesíteni ezeket a feltételeket. Biztosra vehető ezért, hogy a CEU 2018-ban nem fog működési engedélyt kapni Magyarországon.
A Közép-európai Egyetem viszont egy magyar székhelyű magánegyetem, ennek létét, működési engedélyét a törvénymódosítás nem veszélyezteti. Mindenki attól tartott azonban, hogy a Közép-európai Egyetem ezzel elveszíti a jogát a CEU-s képzésekre és a CEU-s diplomák kiadására, miközben ez volt a legfőbb vonzereje. Ezért jöttek ide diákok 130 országból és oktatók 50 országból.
Innentől már csak azt nézzük, mihez kezdhet a jelen helyzetben a magyar Közép-európai Egyetem. Nemcsak a KEE, bármely más magyar egyetem előtt több lehetőség van arra, hogy valamilyen külföldi intézmény képzését Magyarországon kínálja. Ehhez nem kell idetelepedni hozzánk a külföldi egyetemnek, nem kell működési engedélyt szereznie nálunk, elég, ha a képzését importáljuk.
Ezek közül az egyik lehetőség egyfajta franchise, hivatalos nevén az úgynevezett licenciaképzés. Ilyenkor egy külföldi intézmény azt mondja egy magyar egyetemnek, hogy én odaadom neked a képzési programomat, és aki ezt nálad elvégzi, annak én adom ki a diplomát. Jelen esetben egy amerikai CEU-s diplomát.
Így működött eddig is a CEU–KEE-szimbiózis. A Közép-európai Egyetem tíz olyan CEU-s mester- és doktori képzést folytatott, amelyeket 2009-ben a Magyar Akkreditációs Bizottság is elfogadott. Palkovics László oktatási államtitkár most elővezetett „egyszerű megoldása” szerint ez a jövőben is működhet minden további nélkül, és Budapesten ezután is ki lehet adni CEU-s diplomákat. Ehhez mindössze az kell, hogy a CEU összes programját Magyarországon is akkreditálják, azt kiterjesszék a teljes képzési portfólióra.
A Soros Györgyhöz köthető CEU tehát ne telepedjen le itt nálunk, ne ékelődjön be a magyar felsőoktatási rendszerbe, de azt semmi sem zárja ki azt, hogy a képzéseit egy magyar egyetem végezze.
Az Áder János által aláírt és a Magyar Közlönyben már megjelent törvénymódosítás szerint ugyanis egy nem EU-s OECD-tagállam (lásd USA) egyeteme csak „akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet” Magyarországon, ha erről nemzetközi szerződés születik, és székhelyén is folytat oktatási tevékenységet. Palkovics László most azt mondja, mindez a licenciába adott képzésekre nem vonatkozik.
Nézzük meg alaposan az elfogadott törvénymódosítás szövegét. Ebben ez szerepel:
Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a) magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló (...) nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték, b) a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül.
Ez a passzus tehát azokat a feltételeket határozza meg, amelyek alapján Magyarország területén folytathat képzéseket egy külföldi egyetem. A licenciaképzéssel azonban a CEU nem lép magyar területre, így ezt a megoldást nem korlátozza a felsőoktatási törvény. Ez innentől két egyetem, a CEU és a Közép-európai Egyetem közötti megállapodás kérdése. Nagyon röviden összefoglalva tehát: a CEU ne működjön nálunk, de a képzései jöhetnek.
Oktatási szakértők szerint még ha ez megoldás is lehet, így sem lesz könnyű menet. Ahhoz, hogy a Közép-európai Egyetem licenciában végezhesse nálunk a CEU képzéseit, meg kell felelni az itteni előírásoknak. Az angolszász képzési rendszer teljesen más felépítésű, mint a magyar vagy az európai. Egyes fokozatok például nálunk nem léteznek. Ehhez tehát hosszadalmas munkával összhangba kell hozni a CEU-s képzéseket a magyar rendszerrel. Ez tíz képzési program esetében sikerült, így tulajdonképpen nem kizárt, hogy a többinél is megoldható.
A magyar előírásokban ugyanakkor olyanok is szerepelnek, hogy egy magyar egyetemen elegendő számú főállású és tudományos minősítésű oktatóra van szükség. Nem elég például az, hogy néhány nemzetközi hírű oktató 1-2 félévet tanít, és visszamegy az Egyesült Államokba, ahogy ez gyakorlat volt a KEE-n. A magyar doktori iskolák működésénél előírják, hogy a tantárgyfelelősök kétharmadának PhD-snek kell lenni, míg ez az USA-ban nem feltétel.
Ehhez képest már csak apróságnak tűnik, hogy a törvény szerint az Oktatási Hivatalnak a törvénymódosítás hatályba lépése után most fel kell szólítania a Közép-európai Egyetemet, hogy változtassa meg nevét. A törvény szerint ugyanis nem lehet azonos neve egy külföldi és egy magyar egyetemnek. Vajon mi lesz az új név? Európai Egyetem? Európai Nemzetközi Egyetem? Kelet-közép-európai Egyetem? A dolog ezzel akár meg is van oldva.