A CEU-t tehát nem akarjuk, de a képzései jöhetnek
További Belföld cikkek
- Nagy Attila Tibor: Ez súlyos figyelmeztetés a DK-nak, a Momentum politikai halállal néz szembe
- Gyurcsány Ferenc kemény posztban állt bele Orbán Viktorba
- Mentővel ütközött egy autó a Király utca és a Nagykörút sarkán
- CPAC Hungary: Ha Donald Trump visszatér, újra együtt fogunk dolgozni
- Karácsony Gergely üzent „a feltűnési viszketegségben szenvedő, pénzszóró″ mobilfoxosoknak
Felháborodás, tiltakozás, nyilatkozatok, tüntetések, diplomáciai vagdalkozások után három héttel az oktatási államtitkár olyan egyszerűnek tűnő megoldással állt elő, amitől most mindenki csak kapkodja a fejét. A CEU-ügyet eddig is nehéz volt megérteni, az Amerika haragjától menekülni próbáló magyar kormány mostani, pofonegyszerűnek beállított javaslatát pedig még inkább.
Mi is ez a javaslat? Palkovics László azt mondta: legfeljebb a működési engedélyét veszítheti el a CEU, de a képzései nem kerülnek veszélybe, ha nem teljesíti a múlt héten elfogadott törvény új feltételeit. A budapesti Közép-európai Egyetem ezután is kiadhat CEU-s diplomát. Ehhez nem kell mást tenni, mint az amerikai CEU és a magyar Közép-európai Egyetem (KEE) 2009-ben kötött licenciamegállapodását kell kibővítenie.
Hogyhogy nem jutott ez eddig senkinek az eszébe? Miért nem látta ezt senki? Megpróbálom levezetni, mi is történik itt.
A New York államban 1991-ben bejegyzett Central European University 1993-ban önállóan kezdte meg működését Magyarországon. Az amerikai egyetem 1995-ben működési engedélyt kapott nálunk. 2004-ben változtatni kellett a modellen. Akkor az a megoldás látszott jónak, hogy létrehoznak egy Magyarországon bejegyzett magyar magánegyetemet, ez lett a Közép-európai Egyetem, amely az USA-ban fizikailag nem létező CEU Amerikában akkreditált képzéseit végezte.
Egészen idáig volt Magyarországon külön működési engedélye a CEU-nak és természetesen a Közép-európai Egyetemnek is. A múlt héten elfogadott törvénymódosítás a külföldi egyetemek magyarországi működési engedélyét próbálta egységesíteni, és a CEU esetében különösen megszigorítani. A törvény azt írta elő, hogy
- a CEU mint külföldi egyetem csak akkor működhet Magyarországon, ha az USA-ban is létezik, vannak oktatói, hallgatói, oktatási épületei;
- amerikai–magyar államközi egyezmény szülessen arról, hogy nálunk is folytathat képzéseket.
Mindenki tudta, hogy a törvény által 2018. január elsejéig megszabott határidőig lehetetlen teljesíteni ezeket a feltételeket. Biztosra vehető ezért, hogy a CEU 2018-ban nem fog működési engedélyt kapni Magyarországon.
A Közép-európai Egyetem viszont egy magyar székhelyű magánegyetem, ennek létét, működési engedélyét a törvénymódosítás nem veszélyezteti. Mindenki attól tartott azonban, hogy a Közép-európai Egyetem ezzel elveszíti a jogát a CEU-s képzésekre és a CEU-s diplomák kiadására, miközben ez volt a legfőbb vonzereje. Ezért jöttek ide diákok 130 országból és oktatók 50 országból.
Innentől már csak azt nézzük, mihez kezdhet a jelen helyzetben a magyar Közép-európai Egyetem. Nemcsak a KEE, bármely más magyar egyetem előtt több lehetőség van arra, hogy valamilyen külföldi intézmény képzését Magyarországon kínálja. Ehhez nem kell idetelepedni hozzánk a külföldi egyetemnek, nem kell működési engedélyt szereznie nálunk, elég, ha a képzését importáljuk.
Ezek közül az egyik lehetőség egyfajta franchise, hivatalos nevén az úgynevezett licenciaképzés. Ilyenkor egy külföldi intézmény azt mondja egy magyar egyetemnek, hogy én odaadom neked a képzési programomat, és aki ezt nálad elvégzi, annak én adom ki a diplomát. Jelen esetben egy amerikai CEU-s diplomát.
Így működött eddig is a CEU–KEE-szimbiózis. A Közép-európai Egyetem tíz olyan CEU-s mester- és doktori képzést folytatott, amelyeket 2009-ben a Magyar Akkreditációs Bizottság is elfogadott. Palkovics László oktatási államtitkár most elővezetett „egyszerű megoldása” szerint ez a jövőben is működhet minden további nélkül, és Budapesten ezután is ki lehet adni CEU-s diplomákat. Ehhez mindössze az kell, hogy a CEU összes programját Magyarországon is akkreditálják, azt kiterjesszék a teljes képzési portfólióra.
A Soros Györgyhöz köthető CEU tehát ne telepedjen le itt nálunk, ne ékelődjön be a magyar felsőoktatási rendszerbe, de azt semmi sem zárja ki azt, hogy a képzéseit egy magyar egyetem végezze.
Az Áder János által aláírt és a Magyar Közlönyben már megjelent törvénymódosítás szerint ugyanis egy nem EU-s OECD-tagállam (lásd USA) egyeteme csak „akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet” Magyarországon, ha erről nemzetközi szerződés születik, és székhelyén is folytat oktatási tevékenységet. Palkovics László most azt mondja, mindez a licenciába adott képzésekre nem vonatkozik.
Nézzük meg alaposan az elfogadott törvénymódosítás szövegét. Ebben ez szerepel:
Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a) magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló (...) nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték, b) a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül.
Ez a passzus tehát azokat a feltételeket határozza meg, amelyek alapján Magyarország területén folytathat képzéseket egy külföldi egyetem. A licenciaképzéssel azonban a CEU nem lép magyar területre, így ezt a megoldást nem korlátozza a felsőoktatási törvény. Ez innentől két egyetem, a CEU és a Közép-európai Egyetem közötti megállapodás kérdése. Nagyon röviden összefoglalva tehát: a CEU ne működjön nálunk, de a képzései jöhetnek.
Oktatási szakértők szerint még ha ez megoldás is lehet, így sem lesz könnyű menet. Ahhoz, hogy a Közép-európai Egyetem licenciában végezhesse nálunk a CEU képzéseit, meg kell felelni az itteni előírásoknak. Az angolszász képzési rendszer teljesen más felépítésű, mint a magyar vagy az európai. Egyes fokozatok például nálunk nem léteznek. Ehhez tehát hosszadalmas munkával összhangba kell hozni a CEU-s képzéseket a magyar rendszerrel. Ez tíz képzési program esetében sikerült, így tulajdonképpen nem kizárt, hogy a többinél is megoldható.
A magyar előírásokban ugyanakkor olyanok is szerepelnek, hogy egy magyar egyetemen elegendő számú főállású és tudományos minősítésű oktatóra van szükség. Nem elég például az, hogy néhány nemzetközi hírű oktató 1-2 félévet tanít, és visszamegy az Egyesült Államokba, ahogy ez gyakorlat volt a KEE-n. A magyar doktori iskolák működésénél előírják, hogy a tantárgyfelelősök kétharmadának PhD-snek kell lenni, míg ez az USA-ban nem feltétel.
Ehhez képest már csak apróságnak tűnik, hogy a törvény szerint az Oktatási Hivatalnak a törvénymódosítás hatályba lépése után most fel kell szólítania a Közép-európai Egyetemet, hogy változtassa meg nevét. A törvény szerint ugyanis nem lehet azonos neve egy külföldi és egy magyar egyetemnek. Vajon mi lesz az új név? Európai Egyetem? Európai Nemzetközi Egyetem? Kelet-közép-európai Egyetem? A dolog ezzel akár meg is van oldva.