Megzavarták a civiltörvény vitáját a parlamentben, felfüggesztették az ülést

O5A1688
2017.04.25. 11:44
Táblákkal és zászlókkal érkezett néhány ember az igazságügyi bizottság ülésére, ahol a civiltörvény módosítását tárgyalták. A KDNP-s elnök szerint „aljas módon” betörtek az ülésre, kihívta a házőrséget, amely igazoltatta, de nem hurcolta el a tiltakozókat. Félórás szünet után folytatódott az ülés, de ott sem a tartalmi vita játszotta a főszerepet. A személyeskedéstől sem mentes vita több mint két óráig tartott, aztán a civilek maguktól elhagyták a termet.

Nagyjából két tucatnyi ember megzavarta az igazságügyi bizottság ülését, amikor az úgynevezett civiltörvényt kezdték tárgyalni.

A civil feliratú pólóba öltözött emberek magyar és uniós zászlókat tartottak a magasba, és olyan táblákat mutattak fel, amelyekre azt írták: „Szót kérünk”, illetve „Nem a civilek megbélyegzésére”. A tiltakozók név szerint felszólítják a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a javaslatot.

Megzavarták a bizottsági ülést

Itt nézheti vissza a teljes élő közvetítésünket:

Rubovszky György KDNP-s elnök rögtön felfüggesztette az ülést, amelyen a jelen lévő képviselők is összeszólalkoztak. Egy elcsípett párbeszéd:

  • Budai Gyula, Fidesz: A civilekre nem vonatkozik a törvény?
  • Szabó Tímea, Párbeszéd: És rátok?
  • Budai Gyula: Téged ki kérdezett?

Budai Gyula összeszólalkozott még az LMP-s Szél Bernadettel és az együttös Szabó Szabolccsal, de a hangzavarban nem lehetett kivenni, mit vágnak egymás fejéhez. Budai  Gyula később azt mondta az Indexnek: azon háborodott fel, hogy Szélék az iskolai végzettségét vonták kétségbe, ezen tört ki a minivita. Később viszont odament Szabóhoz, adott neki egy névjegykártyát, hogy beszéljék meg a dolgot, de Szabó azt nem fogadta el.

Szél és Szabó amúgy nem tagjai a bizottságnak, módosítók előterjesztőiként vannak jelen. MSZP-s tagjai viszont vannak a testületnek, Bárándy Gergely és Teleki László, ők viszont nem jöttek el az ülésre.

Az elnök szólt a terembiztosi szolgálatnak, amely kihívta a házőrséget. Rubovszky végül délig (vagyis nagyjából fél órára) rendelte el a kényszerszünetet , és a „renitensek” eltávolítását kérte. A házőrség meg is érkezett, és egyenként felírta a táblán lévő feliratokat, de nem küldték/vitték ki a néma csendben álló tiltakozókat.

Rubovszky azt mondta:

Egy órával előbb be kell jelenteni bármilyen szemléltetést. Ameddig ezt a cirkuszt csinálják, addig felfüggesztem az ülést!

Nem kell, hogy a házőrség ötvenkilós nőket hurcoljon el

A jobbikos Szávay István azt indítványozta, hogy folytassák az ülést függetlenül a csendben tiltakozóktól. „Semmi szükség arra, hogy a világsajtó azzal legyen tele, hogy 50 kilós nőket ráncigálnak ki a Parlamentből.”

Rubovszky azzal vágott vissza, hogy hazug állítások szerepelnek a táblán, mert az egyiken az szerepel, hogy a fideszes Vitányi István nem szavazza meg a törvényt. holott csak rosszul olvasta az elnök, mert valóján egy felszólítás szerepelt,  hogy „Vitányi István ne szavazza meg!”. Budai Gyula jelezte, hogy szerinte sincs szükség a házőrségre, folytassák le a vitát, és utána mindenki menjen haza.

Rubovszky György

Rubovszky elnök felvetette, hogy meg fogják vizsgálni, melyik képviselő adott le ennyi nevet, hogy a tiltakozók be tudtak jönni. Az elnök azt ígérte, új utasítást ad, amely szerint május 1-től minden képviselő csak három szakértői nevet adhat  le egy bizottsági ülésre. Az LMP-s Szél Bernadett tiltakozott, miszerint ez alaptörvény-ellenes, hiszen minden magyar állampolgár számára nyilvános az ülés, de az elnök rendre utasította, hogy olvassa el a házszabályt. Majd Rubovszky megjegyezte, azért kell fellépnie, mert

aljas módon betörtek a bizottság ülésére!

Végül délben folytatódott az ülés. Tartalmi vita azonban ezután sem nagyon zajlott. Ugyanis Rubovszky elnök azt bocsátotta szavazásra, hogy a frakció nélküli párbeszédes Szabó Tímea hozzászólhat-e a vitához. A bizottság leszavazta, Szabó tiltakozott, mire Rubovszky azt kérte, ne kényszerítse, hogy ellene is szankciót alkalmazzon. Szél Bernadett felháborítónak nevezte, hogy azt sem teszi lehetővé a kormánytöbbség, hogy egy képviselő elmondhassa a véleményét. Amikor később a módosítójánál Szabó szóhoz jutott, elmondta a véleményét az ülésről:

komplett elmebaj.

O5A1748

Szabó szerint nem szabad úgy tenni, mintha ez egy szakmai vita lenne, amely a civilek átláthatóságáról szól. Szerinte ez egy politikai vita, amelynek a megbélyegzés a lényege. A fideszes Répássy Róbert azt bizonygatta, hogy a civil szervezetek nem igazi civilek, mert politizálnak. Mire Szabó azzal vágott vissza, hogy a "a politika nem a Fidesz-KDNP privilégiuma".

Szabó felmutatott egy hosszú, négy papírlapból összetűzött listát (múltkor Szél Bernadett két papírlap miatt kapott komoly letolást a szemléltetés miatt), hogy milyen szervezetek működését nehezít majd az új szabályozás, mert külföldi forrásból élnek, ő az autisták szervezetét emelte ki.

A módosítókról szóló vita több mint két órán keresztül tartott, az egyes képviselők az eddig is ismert érveiket sorakoztatták fel, és közben a tiltakozók folyamatosan feltartották a tábláikat a teremben. A vita felénél Rubovszky elnök annyira megelégelte az ellenzéki képviselők hozzászólásait, hogy úgy döntött, nem ad nekik többet szót a civiltörvényes napirendi pontnál.

A kormánypárti többség, ahogy az várható volt, egyetlen ellenzéki módosító indítványt sem fogadott el. A részletes vita lezárása után a civil tiltakozók összepakoltak, és elhagyták a termet maguktól.

O5A1734
Fotó: Ajpek Orsi

De miről vitáznak?

A hivatalosan A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló fideszes javaslat lényege egy mondatban megfogalmazható: annak a civil szervezetnek, amely egy éven belül 7,2 millió forintot kap külföldről, regisztrálnia kell, felkerül egy állami listára, és minden kiadványára rá kell írnia, hogy külföldről támogatott szervezet.

A kormányzati megszólalók azonban nem is nagyon titkolják, hogy az új szabályozással azt kívánják nyilvánvalóvá tenni, hogy Soros György hogyan akarja befolyásolni a politikát az általa támogatott szervezeteken keresztül.

Több szervezet (például a kormányzati kommunikációban célba vett TASZ, Helsinki Bizottság és Transparency International) és az ellenzék is azért utasítja vissza a javaslatot, mert az szerintük nem az átláthatóságról szól – hiszen most is nyilvános a gazdálkodásuk –, hanem a sima megbélyegzésről.

Múlt héten tartották a plenáris ülésen a javaslat általános vitáját. A Fidesz itt azt hangsúlyozta, hogy az átláthatóságot szolgálja majd az új törvény, a KDNP Soros György befolyásolási kísérletét is indokként említette. A baloldal visszautasította a megbélyegzést, az MSZP szerint ezzel a „putyini diktatúrához közeledik az ország”, az LMP szerint pedig a fideszesek a külföldről finanszírozott politikusok. A Jobbik a CÖF-öt is átláthatóvá tenné.