Betelt a pohár az Orbán-párti konzervatív jogászprofesszornál

Interjút adott a Heti Válasznak Király Miklós professzor, az ELTE jogi karának tanszékvezetője, aki korábban a Facebookon próbálta megértetni a kormányfővel, hogy nem Soros György érdekei mellett állnak ki azok a konzervatív értelmiségiek, professzorok, akik ellenzik a CEU beszántását. Míg Kovács Tamás olimpikon vívóbajnoknak futárral küldött válaszlevelet Orbán Viktor, a magát konzervatív értelmiséginek valló Király Miklós semmilyen választ nem kapott a miniszterelnöktől.

Király az Antall-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott, Mádl Ferenc köztársasági elnök tanácsadója is volt, és közreműködött a Professzorok Batthyány Körének évértékeléseiben. 1987-ben Mádl Ferenc ajánlására ő is kapott egy hathetes dallasi ösztöndíjat a Soros Alapítványtól.

Király az interjúban azt mondta,  a mostani kormányzati intézkedések éppen azokat a területeket érintik, amelyek a legközelebb állnak a szívéhez: az egyetemi világot és az európai integrációt, amelynek jogát három évtizede tanítja. Ez állt össze robbanóeleggyé: a CEU-ügy, a félrevezető nemzeti konzultáció és a Brüsszel-ellenes kampány, valamint az oroszpárti irányváltás a külpolitikában.

Király azt mondta, konzervatív értelmiségiként és négygyermekes családapaként sincs baja azzal, hogy a CEU-n a genderizmussal is foglalkoznak. Számára ugyanúgy érték az egyetemi szférában a sokszínűség és a szabad gondolkodás.

Ezek a kreativitás forrásai, ezek nélkül nincs tudományos fejlődés sem. 

Király szerint a CEU-ügyben nem Soros érdekeiért álltak ki a megszólaló professzorok, hanem az oktatók és a hallgatók jogaiért, valamint a magyar felsőoktatás érdekiért. A törvénymódosítás levét nem csak az ott tanulók és oktatók isszák meg, hiszen a CEU szervesült a magyar felsőoktatásba, könyvtára más egyetemek hallgatói előtt is nyitva áll, például ő is oda küldi a diákjait nemzetközi tanulmányi versenyek előtt.

Király szerint a CEU-ügy vagy a Brüsszel-ellenes kampány azt a több évtizedes erkölcsi tőkét égeti el, amit Magyarország 1956-ban, 1989–90-ben a világban megteremtett. Király ezért azt javasolja:

Ne töltsük ki és ne küldjük vissza a Brüsszel-ellenes konzultációs kérdőíveket. Ne mondhassa a kormány, hogy sok millió ember állt be otromba jelszavai mögé.

Király szerint ezek a menekült- vagy Brüsszel-ellenes kampányok rövid távon pártpolitikailag hasznosak lehetnek, de a pillanat uralása súlyos mellékhatásokkal jár: rengeteg negatív érzést szabadítanak el az emberekben, a gyűlölködés, az agresszió, a normaszegési hajlandóság emelkedik a társadalomban.

Király arra a kérdésre, hogy 2017 a lázadás éve lesz-e, azt válaszolta: „ Nem. Vagy ha az, hát nem úgy, ahogy a miniszterelnök úr előrevetítette.”