Saját ombudsmannal megy neki az ELTE az egyetemi szexizmusnak

"A szexizmus a felsőoktatásban abszolút jelen van, ez nem lehet kérdés."

A moderátori köszöntő után ez volt az első mondat, ami elhangzott csütörtök délután, az ELTE jogi karán tartott hallgatói fórumon, megválaszolva az esemény címében feltett "Van-e szexizmus az egyetemen?" kérdést. Az idézet Kiss Valériától, a jogi kar oktatójától származik, aki részt vett abban a kutatásban, amit azután indítottak, hogy több gólyatábori nemi erőszak felrázta az egyetemet és tavasszal hozták nyilvánosságra az eredményeit.

A kutatási eredmények megjelenése után az ELTE bejelentette, hogy 2018. január 1-től saját ombudsmannal fog küzdeni az előítéletek és a zaklatás ellen. Emiatt indította azt az eseménysorozatot, ahol a hallgatók hozzászólhatnak a tervekhez, elmondhatják, hogy szerintük mivel kellene foglalkoznia a jövő év elején hivatalba lépő ombudsmannak. A fórum két részből állt, az elsőben az egyetem képviselői beszéltek az új és a jelenlegi eljárás különbségeiről és arról, miért fontos, hogy az egyetem egy új intézmény felállításával kezeli az előítéleteket.

Főleg az merült fel, hogy az utóbbi években kezdtek el reflektálni arra a férfi tanárok, hogy az egész akadémiai élet mennyire férfiak által dominált, macsó közeg. Az üvegplafon, hogy egy nő egy bizonyos szintnél feljebb nem tud jutni a szervezeti hierarchiában, vagy csak sokkal keményebb munkával, mint férfi társai hiába látványos, eddig alig esett szó erről hivatalosan. Az, hogy az ELTE most beleállt abba, hogy megvédje a hallgatóit, hogy egyenlően kezelje a női oktatókat, hogy a nemi szerepekkel kapcsolatos előítéleteknek intézményi szinten nekimegy, segít tudatosítani mindenkiben a problémát, mondta Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, a hallgatói ügyek rektori biztosa.

"Az is mindennapos volt, hogy úgy szólítottuk egymást, hogy Tisztelt Dékán úr, Elnök úr, aztán egy női vezetőnél már csak a keresztnév volt a megszólítás. Úgy vettem észre, hogy ebben sokat javultunk már" – ezt már Fazekas János, a jogi kar adjunktusa tette hozzá.

A második részben a diákok kérdezhettek, az érzékeny téma miatt papírlapon adták át a kérdéseiket a moderátornak. Rögtön az első lapon azt kérdezte az egyik hallgató, hogy mit lehet  tenni azzal a tanárral, aki cseten többször zaklatta a barátnőjét, és a férfi csak sokadik visszautasításra állt le az irogatással. A lány most attól fél, hogy a tanár az államvizsgáján bosszút áll és rossz jegyet ad majd. A résztvevők elmondták, hogy ilyen panaszokat fog majd kezelni az egyetemi ombudsman, addig pedig sajnos csak a korábbi eljárásrend marad: puhatolózás más tanároknál, hogy lehet-e náluk vizsgázni, megkeresni a HÖK-öt, hogy más tanárnál államvizsgázhasson a lány. Kiss Valéria hozzátette, hogy ilyen rugalmas megoldások mindig voltak az egyetemen, de a baj az, hogy ez fű alatt megy ombudsman nélkül, emiatt a következmények sem látszódnak, oktatók nem látják előre mivel jár, ha a kollégáik zaklatják a diákokat, mi lesz a retorzió, hiszen, ha az eljárás titkos, informális utakon megy, akkor a retorzió sem lesz látható.

És különben is: ne az áldozattól várjuk el hogy kijárja magának az utat

- tette hozzá. Az esemény végén a szervezők elmondták, habár még nincs egyetemi ombudsman, a testületnek már van Facebook-oldala, ha azt lájkolják a hallgatók, akkor értesülhetnek minden friss információról, és feltehetik a kérdéseiket a témában. Szerdán a bölcsészkaron tartottak fórumot, a csütörtöki után viszont a vizsgaidőszak miatt szünetel a sorozat, szeptembertől viszont folytatódik és a hallgatók véleményét majd írásban is szondázni fogják.