Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Zászlóégetőből az EU rajongója lett a Jobbik

vna
2017.05.31. 10:43
Egy uniós akcióra, a bérunió kérdésére fogja felfűzni 2018-as kampányát a Jobbik. A dolog azért meglepő, mert Vona Gáborék öt éve még kiléptek volna az EU-ból, és ostorral fenyegették az Európai Bizottság elnökét. A néppártosodás azonban mindent megváltoztatott: most uniós szintű aláírásgyűjtés kezdődik, és a jobbikosok azt fogják elmagyarázni a választóknak, nem ördögtől való több jogot adni az EU-nak, ha ettől nőnek a bérek. A Jobbik-terv megvalósításának azonban több komoly akadálya is van.

Ha 2012 januárjában, amikor a Jobbik színpadán ünnepélyesen elégettek egy EU-zászlót, valaki odalép Vona Gáborhoz, és azt mondja neki, öt év múlva arról fogja győzködni az embereket, hogy írjanak alá egy uniós kezdeményezést, a Jobbik elnöke valószínűleg a hasát fogta volna a nevetéstől.

Vona Gábor ekkor jelentette be, hogy szerinte az országnak ki kell lépnie az EU-ból, a kérdésről pedig népszavazást kell tartani. Sőt, a Jobbik elnöke  José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének azt üzente: ha beteszi a lábát az országba, akkor „megtekerik az orrát, és karikás ostorral fogják kizavarni".

Azóta viszont a lehető legnagyobbat fordult a világ a Jobbikkal. Mi is több cikkben beszámoltunk a néppártosodásról, illetve Vona Gábor új stratégiai tervéről, amellyel a baloldali szavazókat szeretné a Jobbikhoz csábítani a 2018-as választáson. Ennek a stratégiának egy újabb állomása kristályosodott ki, miután az Európai Bizottság befogadott egy olyan jobbikos kezdeményezést, amelynek sikerében maguk a jobbikosok sem hittek.

Mi ez a béruniós kezdeményezés?

A Jobbik tavaly indított úgynevezett európai polgári kezdeményezést az európai bérunióért, amelyhez sikerült maga mögé állítania a régió hét országából hét pártot, szakszervezetet vagy magánszemélyt. A kezdeményezést a következő országokkal írták alá: Horvátország, Bulgária, Szlovákia, Lettország, Észtország, Románia, Lengyelország. 

A kezdeményezés célja, hogy egyenlő munkáért egyenlő béreket kapjanak az Európai Unió állampolgárai. Egy év alatt 1 millió aláírást kell összegyűjteni az EU-s tagállamokban, és ha ez sikerül, akkor az Európai Bizottság, majd az Európai Parlament is napirendre tűzi a kérdést. Más jogi kötőerejük ugyanakkor nincs az összegyűlt aláírásoknak, vagyis a kezdeményezés hatását csökkenti, hogy semmilyen törvény- vagy rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő egyetlen uniós szerv vagy tagállam számára sem. Az ilyen kezdeményezések lényege inkább az, hogy felhívja a figyelmet egy kérdésre, amelyet aztán hónapokon át napirenden tud tartani.

A bérunió tervéről van szó, amelynek lényege hivatalosan: az uniós országok bérszínvonalának kiegyenlítése és az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének kiharcolása. Egyszerűbben: hogy egy magyar dolgozó (pénztáros, rakodó, vagy egy ápoló, orvos, tanár is) ugyanannyi pénzt kapjon, mint az ugyanezt a feladatot végző nyugati társa.

Arról, hogy miért nem keresünk annyit, mint a nyugatiak, érdemes amúgy megnézni ezt a videónkat.

A Jobbikban se gondolták volna

Amikor a Jobbik elindította a kezdeményezést tavasszal, információnk szerint csak annyit reméltek a dologtól, hogy sikerül némi nemzetközi kapcsolatot építeni a téma segítségével. Amikor aztán május 16-án az Európai Bizottság befogadta a kezdeményezést, a Jobbik vezetőinek pupillája nyílt a legtágasabbra. „Meglepett, nem erre fogadtam volna" – ismerte el Vona Gábor, a Jobbik elnöke is egy keddi sajtóbeszélgetésen.

A jobbikos vezetés ugyanakkor gyorsan átlátta: vissza nem térő lehetőséget jelent a számukra, hogy a választókkal érzékeltessék, alapvetően megváltozott a pártvezetés viszonya az Európai Unióhoz. A Jobbik úgy döntött, hogy az egy évig tartó aláírásgyűjtésből kiindulva a bér és a bérunió lesz a Jobbik 2018-as választási kampányának központi témája. Ezt Vona Gábor is megerősítette az említett sajtóbeszélgetésen.

A bérunió kérdéséből, az egyenlő bér hiányából ugyanis levezethető szinte az összes probléma, amely a jobbikosok szerint a mai magyar közállapotokat jellemzi: az elvándorlás, a korrupció, az oktatás és az egészségügy rossz színvonala például. Így arra számíthatunk, hogy a jobbikosok az akcióikat, fórumaikat, megszólalásaikat a nyugat-európaihoz képest alacsony bérszínvonalra fűzik fel, és a politikusaik arról fognak beszélni, mit tennének a béremelésért.

A Jobbiknak nem olyan egyszerű egy EU-s akcióval kampányolni

Az alacsony bérekre való panaszkodás népszerű téma Magyarországon, biztosan mindenki tapasztalta már maga körül, hogy a magyarok mennyire szeretnek panaszkodni arra, hogy keveset keresnek. A Jobbik ezt a hangulatot akarja meglovagolni, ám a kampányukat várhatóan nehezíteni fogja három probléma. 

1. Ha sokan aláírják, attól még nem lesz magasabb a bér

A Jobbiknak először azt kell majd aláírásgyűjtés közben elmagyaráznia, hogy nem igazán lesz kézzelfogható, az emberek pénztárcáját közvetlenül érintő hatása, ha sikeres a kezdeményezés. Egy ilyen európai polgári kezdeményezés ugyanis az égvilágon semmilyen jogi kötelezettséget nem ró a tagállami parlamentekre, kormányokra, de még a multikat sem kényszeríti arra, hogy ugyanannyit fizessen egy bécsi és egy soproni pénztárosnak.

Vagyis úgy kell mozgósítania a Jobbiknak az embereket, hogy azt nem tudják kommunikálni, hogy ettől rögtön nő a bérük. A jobbikosok erre azt fogják a tervek szerint válaszolni, hogy „kis támogatás kis nyomás, nagy támogatás nagy nyomás az EU-n”. Vagyis ha sok aláírás gyűlik össze, rákényszeríthető az EU-ra, hogy szabályozza ezt a kérdést.

2. A Jobbik átadna jogokat az EU-nak? Nem kizárt

És itt rögtön adódik is a második probléma. A Jobbikban nem magától értetődő, hogy egy uniós akcióval kampányol, és az EU-tól vár megoldást egy olyan mindennapokat érintő kérdésre, mint a béremelés. Emlékezzünk, 2012-ben még ki akartak lépni az EU-ból. Vagyis a jobbikosoknak egyértelműen ki kell állniuk a kampányban az EU mellett, és Vona Gábor ezt a kommunikációt meg is kezdte.

Kedden például több újságíró füle hallatára azt mondta a Jobbik elnöke: „abszolút elkötelezett” az EU mellett,

mi támogatjuk Magyarország EU-tagságát.

Népszavazást sem tartana már a Jobbik elnöke, csak akkor, ha kialakul egy új struktúra, és új alapszerződést fogadnak el. Vagyis a Jobbik már nem kilépést szeretne, hanem belülről megváltoztatni az EU-t. Ez lényeges váltás az előző ciklushoz képest. 

„Még megérjük, hogy a Jobbik lesz az EU legfőbb támogatója” – mondta mosolyogva egy jobbikos parlamenti képviselő. Az állítás olyannyira nem vicc, hogy a háttérben azt is suttogják már jobbikosok, hogy nem tartanák ördögtől valónak azt sem, ha az EU-nak tagállami hatásköröket adnának át a bérekkel kapcsolatban.

Ha attól emelkedne érdemben egy magyar ápolónő bére, hogy átkerülnek tagállami kompetenciák Magyarországtól, ám legyen, el tudom fogadni

– vélte egy jobbikos. Hozzátette persze, hogy ezzel párhuzamosan más, most EU-s hatásköröket vissza kellene kérni.

A Jobbik erősödő EU-párti elkötelezettsége annyiban semmiképp nem meglepő, hogy a közvélemény-kutatások szerint a magyarok 73-74 százaléka az uniós tagság fenntartásának a híve, és ezen a kormány kemény Brüsszel-ellenes kampánya sem tudott változtatni.

A nagy kérdés tehát, hogy a jobbikos, illetve a többi ellenzéki szavazó hogyan fogadja majd a Jobbik EU-hoz való, érdemben új viszonyát. Egy éve van Vona Gábornak ezt az egészet megértetni a szavazókkal.

3. A Fidesz közben minimálbért emel

El is érkeztünk a harmadik problémához, amelyet a többi párt reakciója jelenthet. A baloldal, sőt a Fidesz is érinteni fogja a kampányban a bérszínvonal kérdését, vagyis a Jobbik nem egyedül focizik majd ezen a pályán. 

Botka László már hetekkel ezelőtt elkezdett a megélhetési minimummal és a nőknek adott egyenlő bérrel kampányolni, a Fidesz pedig már bejelentette, hogy jövőre is emelkedik a minimálbér. Főleg ez utóbbi kormányzati intézkedés hatását lesz nehéz kompenzálni, hiszen míg a Jobbik csak beszélni fog az európai bérekről, a Fidesz a bejelentések szerint 2018-tól emelni fogja a minimálbér és a szakmunkás bérminimum mellett az ápolók, a rendőrök, a katonák, a mentők, a szociális, a felsőoktatási és más területeken dolgozók bérét is.

A Fidesz ezzel párhuzamosan ráadásul el is kezdte támadni a jobbikos béruniós akciót. Kövér László házelnök például azt az érvet hozta fel a bérunió ellen, hogy szerinte a kelet-európai alacsonyabb keresetek valójában versenyelőnyt jelentenek az érintett országok dolgozóinak. A külföldön dolgozók pedig így tudják otthon maradt családtagjaikat támogatni. Vagyis a Fidesz ezért biztosan harcolni fog a kezdeményezés ellen.

A Jobbik akciójának tehát már most látszanak a gyenge pontjai. Annyi viszont biztos, Vona Gábor komolyan és visszafordíthatatlanul eltér az eddigi jobbikos iránytól: jobbikos EU-gyűlölet helyett jobbikos EU-akció következik. A Jobbik néppártosodása a kampányban mindenképp új szintre lép.