Nem is lőtér, sokkal inkább céllövölde lesz az iskolákban

Levélben érdeklődik az iskoláknál a Klebelsberg Központ arról, hogy van-e olyan alkalmas hatszor tizenöt méteres terület az iskolán belül vagy az iskola mellett, ahol lőteret lehetne kialakítani, számolt be kedd este híradójában az RTL.

A riportban be is mutattak egy levelet, amit a KLIK írt egy iskolának, hogy felmérje, van-e lőtérnek alkalmas területe az oktatási intézménynek. Maruzsa Zoltán oktatásért felelős helyettes államtitkár márciusban úgy nyilatkozott, hogy a lövészet választható szakkörként jönne szóba az iskolákban, ami nem lesz kötelező az intézményeknek, és a diákoknak sem. "Ha valaki lelkiismereti okokból nem szeretne részt venni a sportlövészetben, annak természetesen nem kell majd lőnie" – ismertette a minisztériumi álláspontot.

Nem bonyolult kialakítani az iskolai lőteret

Két lőtérvezetővel beszéltünk, és mindketten azt mondják, hogy a levélben szereplő hatszor tizenötméteres terület arra enged következtetni, hogy a légpuska-lövészet lehetőségeinek kialakítását tervezi a kormány. Ugyanis ezeknek a fegyvereknek a lövedék röptávolsága nagyjából mindössze tíz méter, mondják a szakemberek, a tizenöt méteres lőtér-hosszúságnál ennél komolyabb fegyverek nem használhatók.

Légfegyvernek a 15 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyvereket nevezzük, amik viszont csak akkor számítanak lőfegyvernek, ha a csőtorkolati energiájuk 7.5 joule-nál nagyobb. Engedély pedig csak a lőfegyverekhez kell, így amennyiben 7.5 joule alatti légfegyvert használnak majd az iskolákban, és a lövészetvezetők ezt tartják a legvalószínűbbnek, akkor a fegyverek vásárlásához engedély sem szükséges. Egy fegyverszaküzlet weboldalán az olcsóbb légpuskák 30 ezer forint körüli összegbe, a drágábbak akár 150-200 ezer forintba kerülnek.

Kisvárdai István sportlövész az RTL-nek azt nyilatkozta, hogy habár 60-70 méteres távolságból is csíp, ha valakit eltalálnak légpuskával, de ezeknek a fegyvereknek valójában „nagyon nagy tűzereje nincsen”, fogalmazott. Ugyanakkor arra is akad példa - habár ritka -, hogy egy fegyvernek nem minősülő légpuska életveszélyes sérülést okoz, legalábbis tavaly Miskolcon egy tíz méterről lelőtt nő tüdején keresztül ment a lövedék.

Az iskolai lőterek kialakítását a lövészettel foglalkozó szakemberek egyszerűen megvalósíthatónak tartják,

 „Nem igényel komoly technikai körülményeket a kialakítás, drágának sem mondanám, mert akár már egy fémlemez is felfoghatja az apró ólomgolyót. Nincs is különösebben speciális tárolási módja a légpuskának, akár a tornaszerek közé is elzárható. A fegyvert úgy kell elképzelni, mint a céllövöldékben használható puskákat” - fogalmazott egyikük.

Megoszlanak a vélemények

7,5 joule alatti fegyverek és a lőszerek tárolása sem igényel különösebb bánásmódot, Ferencz Gábor, a Gepárd Lőtér vezetője azt mondja, ezeket egyszerűen egy zárt szekrényben kell tartani, de nem szükséges például páncélszekrény hozzá. A lövészetvezető a légpuska szakkört megfelelő előkészítésnek tartja a sportlövészethez, véleménye szerint ez a sport önfegyelemre, türelemre, pontosságra, koncentrációra nevel, javítja a légzéstechnikát, erőnlétet is. A szakember szerint a 8-10 éves korosztálynak már való ez a sport.

A pedagógusok szakszervezete szerint viszont körültekintésre int, az RTL-nek nyilatkozó Szüdi János azt mondta, kiemelkedően veszélyes sportról van szó, ezért az az oktatási intézmény, amely úgy dönt, lőteret telepít az iskolában, az nagy felelősséget vesz a nyakába. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől Mendrey László ennél is markánsabban fogalmaz, szerinte nincs helye a fegyvereknek az iskolákban.

A kormány hisz a lövészetben

Márciusban a Magyar Időknek azt nyilatkozta Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelési helyettes államtitkára, hogy a mindennapos testnevelés bevezetésével a szaktanárok igénye is megnőtt a változatos sportolási lehetőségek biztosítása iránt, és ezért a kormányzat a küzdősportoktatást és a lövészetet is szívesen látná alternatív sportolási lehetőségként a testnevelésórákon.

Emellett tavaly azt is bejelentette a kormány, hogy 27 milliárd forintból 197 új lőteret létesítenének a meglévő 25 civil kézen lévő lőtér mellé. A Honvédelmi Minisztérium illetékese akkor azt nyilatkozta, hogy „az Országos Lőtérfejlesztési Program keretében megvalósításra tervezett lőterek számát az a célkitűzés határozta meg, hogy a sportlövészet gyakorlása minden járásban elérhetővé váljon az ország lakossága számára”. Az Indexnek nyilatkozó egyik lőtér-vezető azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy az iskolai lőterekkel akarja a kormány a beígért lőtérépítést kiváltani.

Levélben érdeklődtünk a KLIK-nél és az oktatási államtitkárságnál is, hogy

• Mikortól lesz választható tantárgy a lövészet?
• Hány iskolában lesz majd lőtér?
• Hogyan fogják az oktatási intézményekben tárolni a lőszereket, lőfegyvereket?
• Milyen módszerrel lehet a zajt csökkenteni az iskolai lőtereken?
• Hányadik osztálytól választhatják majd a diákok a lövészetet?

De egyelőre nem válaszoltak kérdéseinkre. Amint megteszik, frissítjük a cikket.

Frissítés

A KLIK végül közleményt adott ki az ügyben, melyben arra hívta fel a sajtó figyelmét, hogy a sportlövészet egy biztonságos sportág, valamint egyike azon olimpiai sportágaknak, amelyeket a tervek szerint választhatnak majd a diákok és az iskolák.

Mint írják, a céljuk az, hogy minél változatosabb sportolási lehetőségeket biztosítsanak a gyerekek számára az iskolákban. Szerintük az, hogy a sportlövészetnek köze lenne az agresszióhoz, erőszakhoz csak politikai hangulatkeltés és hatásvadászat. Ezt lényegében azzal indokolták, hogy ugyanúgy olimpiai sportág, mint a foci, a kosárlabda, vagy az úszás.

Amennyiben az iskolák illetve a diákok igényt tartanak rá, a sportlövészethez megfelelő helyszínt minden esetben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, a legnagyobb körültekintéssel, és a biztonsági feltételeknek megfelelve kell kialakítani.

– írták a közleményben, mely szerint egyébként a kormány szándéka felmérni, hogy mekkora ezzel a sportággal kapcsolatban az érdeklődés, melyet fakultatív módon gyakorolhatnának az érdeklődők.