Áder újra helyzetbe hozza a plakáttörvényt
További Belföld cikkek
- Gyurcsány Ferenc: Ha Magyar Péter magáénak akarja az országot, akkor csöbörből vödörbe kerülünk
- Varga Judit több mint 2 millió forintot keres a Miskolci Egyetem akadémiáján
- Két év alatt több mint 132 millió forintot költöttek Nagy Márton külföldi útjaira
- Északkelet-Magyarországot is elérte a szigorítás, Borsodban is kötelező a maszkviselés a kórházakban
- Már a fél ország beteg, és a kínai vírus is erőre kapott
Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a burkolt pártfinanszírozás megakadályozását és az átlátható kampányfinanszírozás biztosítását célzó törvényt Áder János köztársasági elnök csütörtökön, írja az MTI.
Áder János azt írta, a törvénnyel nem ért egyet, ezért él az Alaptörvényben biztosított jogkörével, és észrevételei közlésével megfontolásra visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök szerint a törvény normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz.
A plakáttörvényről az Országgyűlés a szerdai ülésnapon szavazott, a javaslat több rendelkezésének elfogadásához kétharmados többségre volt szükség. Kétharmados támogatás azonban egyik rendelkezés sem kapott, így az Országgyűlés csak a törvény egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit fogadta el. Az elbukott szavazás után a Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos azt mondta, az ősszel még visszatérhetnek a kérdéshez. Áder most visszadobta az Országgyűlésnek.
És közben Kövér László Áder levelével párhuzamosan az Inforádióban arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP frakciója nem adja fel azt a célt, hogy az úgynevezett plakáttörvény kétharmados rendelkezéseit is megszavazza a parlament. Kövér arról beszélt, hogy a sarkalatos törvényi részek el nem fogadása miatt értelmetlen betűhalmaz lett a megszavazott törvény. Áder tehát nem tehet mást, mint hogy visszaküldi az Országgyűlés elé.
A „burkolt párfinanszírozás megakadályozásáról és az átlátható kampányfinanszírozás biztosításáról” elnevezésű törvényjavaslat azt mondta volna ki, hogy
- a törvényben leírt kampányidőszakon (vagyis a választást megelőző három hónapon) kívül jogellenesen szerzett vagyoni előnynek minősülne, ha egy párt a piaci listaáron alul vásárol plakáthelyeket;
- politikai plakátot csak az tehet közzé, aki az árjegyzékét leadta az Állami Számvevőszéknek, és a honlapján is közzéteszi, hogy mennyiért adott el plakáthelyeket pártoknak;
- és az Állami Számvevőszék felé a szavazás után 15 napon belül el kell számolnia a plakáthelyet eladónak azzal, hogy milyen és mennyi politikai plakátot tett ki.
Gulyás Gergely azt is kezdeményezte, hogy kampányidőszakon kívül egyáltalán ne lehessen párt- és kormányérdeket szolgáló politikai hirdetést kitenni. Ezt a kormány valószínűleg a hozzá lojális szervezetek hirdetéseivel játszhatta volna ki, és azzal, hogy politikai helyett tájékoztató jellegűnek minősítenek egyes hirdetéseket, például az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampányhoz hasonlókat – kétharmad híján azonban ez a terv is elbukott.