Halálkamion: lehallgatták a csempészeket, de nem figyelték, miről beszélnek

Nem egészen vág egybe Pintér Sándor belügyminiszter nyilatkozata és a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség közleménye a tavaly 71 menekült halálát okozó  hűtőkocsi ügyében. 2015. augusztus 26-án Ausztriában, Parndorf közelében bukkantak egy út mellett álló hűtőkocsira, amelyben 71 menekült fulladt meg. A menekülteket Magyarországról Németországba szállító embercsempészek elmenekültek.

Egy német oknyomozó csoport most kiderítette: az embercsempész banda telefonjait a magyar hatóságok már az eset előtt elkezdték lehallgatni. Megvannak azok a beszélgetések is, amelyeket a "halálkamiont" kísérő csempész folytatott a főnőkkel. A német lapok szerint ha a magyar hatóságok időben lefordították volna a lehallgatási jegyzőkönyveket, meg tudták volna akadályozni a tragédiát. 

• Pintér Sándor az Infó rádiónak azt mondta: késett a fordítás, ezért nem tudták megakadályozni a tragédiát. A belügyminiszter szerint ugyanakkor a magyar rendőrség kiválóan végezte a munkáját, mert nagyon hamar kézre tudták keríteni az elkövetőket. 
• A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint egyáltalán nem késett a fordítás, mert a hatóságnak nem is kellett folyamatosan figyelniük és fordítaniuk az embercsempészek pastu nyelven, illetve sokszor nehezen érthető bolgár és szerb dialektusban folyó beszélgetéseit. Az ügy gyors lefolyása miatt szerintük esély sem lett volna a tragédia megakadályozására. 

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a magyar hatóságok 2015. augusztus 13-a óta lehallgatták és rögzítették az ún. „parndorfi ügy” két későbbi vádlottja által használt egyes telefonszámokat és mobilokat. A titkos adatszerzést a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kezdeményezte, majd a Kecskeméti Járási Ügyészség indítványa alapján a Kecskeméti Járásbíróság rendelte el, és azt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hajtotta végre.

A lehallgatást azért rendelték el, mert egy  2015. június 23-án végrehajtott embercsempész szállítás nyomozásakor adatok merültek fel arra, hogy a bűncselekményben szervezőként, irányítóként részt vesz a lehallgatással érintett két elkövető. Ők telefonon is tartották a kapcsolatot az általuk beszervezett és irányított embercsempész szállítókkal. Ezt a korábbi ügyet később egyesítették a „parndorfi üggyel”.

A telefonlehallgatásokra azért volt szükség, hogy felszámolják az embercsempész hálózatot, azonosítsák az abban részt vevő embereket és tartózkodási helyüket. Elegendő bizonyítékot akartak gyűjteni  a bűnszervezet bizonyításához.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség közleménye szerint a telefonlehallgatást megalapozó, 2015. június 23-i szállításnál a menekültek nem kerültek életveszélyes állapotba.

A lehallgatások kezdeményezésekor és elrendelésekor a magyar hatóságok bizonyítékai szerint nem kellett attól tartani, hogy a későbbi csempészések során a szállított személyek életveszélyes állapotba kerülnek, illetve, hogy ennél tragikusabb következmények is kialakulhatnak.

Ezért nem volt indoka annak, hogy folyamatosan figyeljék a beszélgetéseket, "a lehallgatás tartamát nem volt lehetőség lerövidíteni". A Süddeutsche Zeitungnak Schmidt Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője is azt mondta: nem figyelt állandóan valaki fülhallgatóval a felvételeket készítő berendezéseknél, mivel az utakat hajnali 3 óra és 5 óra körül bonyolították le. 

A magyar hatóságok így csak a 71 ember halálát okozó tragédia után volt lehetőségük a telefonlehallgatások eredményeinek lefordítására és elemzésére.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a titkos adatszerzés elrendelésekor és végrehajtásakor mindenben a magyar jogszabályoknak megfelelően jártak el. Nem állja meg a helyét az az állítás sem, hogy a magyar hatóságok megakadályozhatták volna a tragédiát, mivel az rendkívül gyorsan következett be.   

Pintér Sándor belügyminiszter az Infó rádiónak azt mondta:  ezt a bűncselekményt nem Magyarországon és nem magyarok szervezték, a csempészek csak átutaztak az országon (korábbi hírek szerint a banda főnökének számító, 30 éves afgán férfi négy éve élt Magyarországon). Pintér szerint

az, hogy ezt a magyar rendőség megakadályozza és felderítse, sajnálatos módon csak egy futurisztikus lehetőség lett volna.

Pintér szerint a magyar rendőrség kiválóan végezte a munkáját, mert nagyon hamar kézre tudták keríteni az elkövetőket. 

Szerda esti cikkünkben több részletet is közöltünk a német Süddeutsche Zeitung, az NDR és a  WDR közös tényfeltáró munkacsoportja által megszerzett lehallgatási jegyzőkönyvekből. Ezekből az derül ki, hogy a menekülteket szállító sofőrök már korábban is panaszkodtak arra, hogy a hűtőkocsi zárt rakterébe elhelyezett menekültek dörömböltek, mert nem kaptak levegőt.

Egy másik beszélgetésből az derült ki, hogy a 71 embert szállító autó sofőrje meg akart állni és vizet akart adni a raktérben kiabáló menekülteknek, de a banda főnöke ezt megtiltotta. Azt mondta: ha meghalnak az emberek, tegye ki őket valahol Németországban az erdőben.     

BM: Nem lehetett megakadályozni 

A Belügyminisztérium közleménye szerint megalapozatlan következtetéseket vontak le a német tartományi közszolgálati adók munkatársai, amikor közölték, hogy elkerülhető lett volna az est, ha a magyar hatóságok időben lefordítják és kiértékelik az őket szállító embercsempészek lehallgatott telefonbeszélgetéseit. Azt mondják, nem állt a magyar hatóságok rendelkezésére olyan információ, ami alapján a tragédia annak bekövetkezése előtt előre látható, megakadályozható lett volna.

A minisztérium közölte, hogy a bűnszervezet egyes tagjainak bolgár, szerb és pastu nyelven folytatott telefonbeszélgetéseit a hatóságok rögzítették. A rögzített beszélgetések meghallgatására, fordítására és kiértékelésére a technikai és a szakmai szabályok szerint nem a beszélgetések elhangzásával azonos időben került sor. A beszélgetések anyagai 2015. szeptember 4-én kerültek a nyomozó hatósághoz. A német tartományi közszolgálati adók munkatársai előtt ez a tény ismert, ennek közlését azonban elhallgatták.