Elza
-3 °C
1 °C

Halálkamionos lehallgatás: közbe kellett volna-e lépnie a rendőrségnek?

K EPA20150827042
2017.06.21. 12:44 Módosítva: 2017.06.21. 12:49
Hiába állítják német oknyomozók, hogy a magyar hatóságok megakadályozhatták volna a 71 ember halálát okozó tragédiát, ez nem jelenti azt, hogy a hatóságokat felelősség terheli. Az biztos, hogy az embercsempész bandát nem tartották szoros megfigyelés alatt, de ha úgy is lett volna, egy szakjogász szerint is kérdéses, hogy a lehallgatott beszélgetés alapján lépniük kellett-e volna.

Nagy port kavart nemrég, hogy a német sajtóban megjelent: valószínűleg meg lehetett volna akadályozni annak a 71 menekültnek a halálát, akik 2015 augusztusában megfulladtak egy magyar rendszámú hűtőkamionban Ausztriában, mivel a magyar hatóságok a tragédia előtt 13 nappal, augusztus 13-án kezdték el lehallgatni az embercsempészek telefonjait. A német oknyomozó cikk szerint a magyar hatóságok túlságosan későn kezdtek hozzá a lehallgatott felvételek lefordításához és elemzéséhez, ezért valószínűleg nem tűnt fel nekik az embercsempészek életveszélyes tevékenysége.

A német sajtóban megjelentekre reagált Pintér Sándor belügyminiszter és a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, bár e két nyilatkozat ellentmondásos. Pintér szerint késett a fordítás, ezért nem tudták megakadályozni a tragédiát, míg a főügyészség szerint egyáltalán nem késett a fordítás, mert a hatóságoknak nem is kellett folyamatosan figyelniük és fordítaniuk az embercsempészek pastu nyelven, illetve sokszor nehezen érthető bolgár és szerb dialektusban folyó beszélgetéseit. Az ügy gyors lefolyása miatt a főügyészség szerint esély sem lett volna a tragédia megakadályozására. 

Az ügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség embercsempészés és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy afgán, kilenc bolgár, illetve egy bolgár és libanoni kettős állampolgárságú férfi ellen május elején. A per épp ma, szerda délelőtt kezdődött a Kecskeméti Törvényszéken parázs vitával. Mi viszont most azt járjuk körül, hogy a rendőrség mit tudott volna tenni a tragédia megakadályozásáért.

Önmagában a nyelv nem lehet akadály

Ha valóban késett a fordítás, ahogy azt Pintér Sándor állítja, akkor az a magyar hatóságok, azon belül is a lehallgatást végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) sara. Ennek a szervnek a feladata egyebek mellett a célszemélyek lehallgatása és a lehallgatási anyagok lefordítása magyar nyelvre. Mivel a Magyarországon is tevékenykedő embercsempészek vezetésének zöme afgán vagy szír, a bandákban pedig bolgárok és más nemzetiségűek is kooperálnak egymással, ezért magától értetődő, hogy az érintett nyelveket és nyelvjárásokat ismerő szakembereket is foglalkoztat az NBSZ.

Az Indexnek név nélkül nyilatkozó biztonsági szakemberek szerint a 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta a pastu nyelvtudásnak nem lenne szabad extrának számítania az NBSZ-nél. Egyébként az NBSZ vezetője egy korábbi háttérbeszélgetésen újságíróknak azt mondta:y nincs olyan nyelv vagy nyelvjárás, ami kifoghatna az NBSZ-en, tehát önmagában a nyelvi kérdés nem lehet akadály. Arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi csempészbandák általában angolul kommunikálnak egymással. 

Az biztos, hogy nem volt „élő” a lehallgatás

Szakemberek szerint a telefonlehallgatást megrendelő szerv (amelyik lehet a rendőrség, a NAV vagy valamelyik titkosszolgálat) munkatársai az NBSZ-szel előre egyeztetik, hogy egy adott ügyben normál vagy szoros ügymenetet akarnak-e. A normál ügymenet lehet akár tíz nap is, azaz a megrendelő csak ennyi idő elteltével kapja meg a lehallgatási anyagot. De ha a megrendelő tudja, hogy valami készül, akkor sürgetheti az NBSZ-eseket, azaz a feldolgozót, hogy naponta egyszer-kétszer hallgassanak bele a beszélgetésekbe. Az teljesen megszokott például, hogy készül egy reggeli és egy délutáni összefoglaló anyag, de ha történik valami, ami azonnal reagálást igényel, akkor a feldolgozó egyébként is jelentkezhet.

Ha valamelyik titkosszolgálat a megrendelő, és nincs nyelvi gond, akkor lehetőség van úgynevezett behallgató terminál telepítésére is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megrendelő végzi az ellenőrzést az NBSZ nélkül. Ez nagyon ritka, de úgy tudjuk, hogy éppen embercsempészeti ügyben már volt erre példa.

A szoros ügymenet pedig azt jelenti, hogy folyamatosan, éjjel-nappal, „élőben” hallgatják le a célszemélyeket. Ilyen élő lehallgatás volt például akkor, amikor az NBSZ egy ismert bűnöző, Engel Zoltán telefonját hallgatta le, majd jelezte a rendőrségnek, hogy a férfi éppen betörni készül. A kivonuló nyomozókra aztán Engel rálőtt, egyiküket megölte. Csakhogy ezt a szoros ügymenetet, azaz az állandó lehallgatást nehéz fenntartani a kapacitás miatt, ezért ezt jellemzően akciónál, figyelésnél végzik. (A halálkamionos ügyben a főügyészség szerint a telefonlehallgatásokra azért volt szükség, hogy felszámolják az embercsempész hálózatot, azonosítsák az abban részt vevő embereket és tartózkodási helyüket. Elegendő bizonyítékot akartak gyűjteni  a bűnszervezet bizonyításához.)

Tehát annyi bizonyos, hogy a hűtőkamionos bandát nem tartották a magyar hatóságok állandó, szoros megfigyelés alatt, hanem normál ügymenetben hallgatták le a telefonjaikat. Mindezt a migrációs válság közepén. Ha szoros az ügymenet, azaz „élős” lehallgatást végeztek volna, akkor valószínűleg tényleg meg lehetett volna akadályozni a tragédiát. A lehallgatott, de csak késve feldolgozott anyagokból ugyanis kiderült, hogy a teherautó bolgár sofőrjei már a tragédia előtti „fuvaroknál” is többször arra panaszkodtak a telefonban, hogy kiáltozást és dörömbölést hallanak a teherautó szállítóteréből.

Az egyik ilyen hívásnál a sofőr bepánikolva ezzel hívta fel egyik ismerősét: „Lécci, szólj az embereknek, mert szét fogják verni az autót. Nagyon hangosan dörömbölnek.” Ismerőse erre azt mondta neki: előre megmondták a menekülteknek, hogy ne dörömböljenek, de a szállítótérben lévő emberek valószínűleg nem kapnak levegőt.

Önmagában a zsúfoltság nem jelent életveszélyt

Ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy a magyar hatóságokat – beleértve a lehallgatást végző NBSZ-t – bármilyen felelősség is terhelné, legalábbis jogi értelemben. Bár a rendőr a rendőrségi törvény és a szolgálati szabályzat szerint bűncselekmény észlelése esetén köteles intézkedni, ennek során „a bűncselekmény elkövetését megszakítani”, de vannak kivételes esetek. Ilyen például sok egyéb mellett az is, ha a titkos információgyűjtés eredményességét veszélyeztetné, márpedig ez esetben éppen titkos nyomozás folyt a banda ellen, amelyikről pontosan tudták, hogy bűncselekményt követnek el, ezért is hallgatták őket le. 

Az Indexnek egy név nélkül nyilatkozó szakjogász azt mondta: az emberi élet kiemelkedő alkotmányos védelme kizárja azt, hogy a rendőr ne intézkedjen, de önmagában a zsúfoltság nem feltétlenül ad erre okot. „Önmagában a zsúfoltságból, illetve a menekülők számából még a bekövetkező tragédiára aligha lehet kétséget kizáróan következtetni: hasonlóan zsúfolt csempészautók rendszeresen járnak az országban ilyen tragédia nélkül. Az, hogy ilyen előzetes információk birtokában a bűncselekményt nem szakították meg, beleférhet a szolgálati szabályzatba" – mondta a szakjogász. 

„A kérdés az, hogy az az információ, ami az emberi életek konkrét veszélyeztetését tartalmazta, pontosan mikor és kinek a kezébe került. Az ő felelőssége vethető fel úgy fegyelmi, mint polgári jogi vagy akár büntetőjogi szempontból. Erre vonatkozóan ugyanakkor információ nem áll a rendelkezésemre" – húzta alá a jogász, hozzátéve: a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nem tehet mást, mint hogy a megrendelő által „megrendelt” titkos információgyűjtést, illetve adatszerzést lefolytatja, ezen túlmenő kifejezetten tilos intézkedést tennie.

Az persze megint egy más kérdés, hogy a migrációs válság óta a kormányzat forintmilliárdokat költ „migrációs kampányra”, miközben a szoros megfigyelésre nem volt akaratuk a hatóságoknak, és valószínűleg kapacitásuk sem.

Az Indexnek nyilatkozó biztonsági szakértők szerint nem az a botrányos ebben a történetben, hogy potenciálisan megakadályozhatták volna-e a hatóságok 71 ember halálát, hanem az, hogy heteken keresztül zavartalanul működhetett egy embercsempész banda, amelynek a vezetése ennyi erővel akár fel is szívódhatott volna. 

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport