Fokozatosan vágná vissza a gimisek számát az NGM

A gimnáziumi keresztámok csökkentésével és kötelező felvételi rendszerrel fokozatosan csökkentené a gimisek és növelné a szakiskolások számát az NGM egy háttéranyag szerint, amelyet a Magyar Nemzet szerzett meg. Az anyag még tavaly decemberi keltezésű, azóta pedig nem került a kormány elé, valószínűleg azért, mert a választások előtt nem lenne okos húzás a Fidesznek, hogy magára haragítsa a gyerekeiket gimibe küldeni akaró szülőket. Az anyag így, ahogy a kormány fogalmazni szokott, nem tükrözi a kormány álláspontját. Viszont áprilisban Palkovics László oktatási államtitkár is beszélt arról, hogy 2019-től kötelezővé tenné a kormány a gimnáziumi felvételit és megszabná, hogy hány diák tanulhat a különböző középfokú intézményekben és Lázár János is hangoztatta már, hogy be kellene vezetni a kötelező gimnáziumi érettségit. 

A háttéranyag szerint probléma, hogy vannak olyan gimnáziumok, amelyekbe már 2,5-ös tanulmányi átlaggal be lehet kerülni, miközben a szakképzés nem olyan népszerű, mint azt a kormány, és a kormány politikáját ebben eléggé meghatározó, Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szeretné. Éppen ezért a javaslat szerint

A javaslat szerint azt is meghatározná a kormány, hogy az egyes megyében hány diák mehet a különböző fenntartású, vagyis az állami, egyházi és alapítványi iskolákba. Sőt, a javaslatban az szerepelt, hogy a magánfenntartású intézményekre már a 2017-2018-as tanévtől, vagyis szeptembertől bevezetnék a létszámkorlátot (persze mivel a kormány még nem tárgyalt a javaslatról, így ez már nem indul el szeptembertől).

Az anyagban emellett olyan javaslatok is szerepelnek, mint hogy a szakgimnáziumot, vagyis az eddig szakközépiskolának hívott intézményeket elvégzők, és ott technikusi végzettséget szerzők plusz pontot kapjanak a szakirányú egyetemi felvételijükre és akár egy évvel korábban diplomát szerezhessenek. Ennek az lehet a célja, hogy reagáljon arra a kritikára, hogy az átalakított szakképzési rendszerből sokkal nehezebb lehet bejutni az egyetemre, mint egy rendes gimnáziumból a megváltozott tantárgystruktúra és óraszámok miatt. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium keddi közleménye szerint a kormány célja a szakképzés folyamatos fejlesztése és minél vonzóbbá tétele. „A jelen munkaerő-piaci helyzetben a jó szakmaválasztás biztosíthatja a fiatalok jövőbeni elhelyezkedését. A középfokú oktatásba történő belépéskor - ahogy eddig is - most is szabadon választhatnak képzési formát a diákok. A Magyar Nemzetben említett „háttéranyag” a jövőbeni javaslatainknak nem képezi az alapját.”