Jogerősen is börtönt kapott a buzizva ütő gárdista
További Belföld cikkek
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
- Hónapokra magára hagyta beteg, idős édesanyját egy férfi, a nő végül kihűlés miatt életét vesztette
- Magyar Péter bibliai idézettel és egyenruhás fotóval üzent, a honvédelmi miniszter azonnal lecsapott rá
- Szájer József visszatérése óta először beszélt széles közönség előtt
- Beköszönt a járványok tele, és ezúttal nem csak a Covid lesz a főszereplő
Négy évvel ezelőtt, 2013. július 6-án Derdák Tibor, Orsós János és Glonczi László a Budapest Pride-ról tartott hazafelé, amikor a Nyugati tér közelében egy 20-30 fős fekete ruhás, katonai alakzatba rendeződött ellentüntető csoporttal találták szembe magukat. Először útjukat állták, majd mindhármukat megverték “Buzik vagytok! Cigányok vagytok!” felkiáltások kíséretében. Az elkövetők a támadást követően a Nyugati téren egy nagyobb csoport ellentüntetőhöz csatlakoztak, és homofób rigmusokat skandáltak.
A nyomozás során kiderült: valamennyi elkövető a jogerősen betiltott Magyar Gárda utódszervezetének, az Új Magyar Gárda Mozgalomnak a tagja, ketten közülük vezető beosztásban. A rosszízűen indult eljárásból szappanoperaszerűen hömpölygő büntetőper lett, de tavaly novemberben megszületett végre az elsőfokú ítélet: öt gárdistát bűnösnek találtak közösség tagjai elleni erőszakban és testi sértésben. Ketten letöltendő börtönt kaptak.
A most zajló másodfokú eljárásban Fővárosi Törvényszék az elsőfokon eljáró bírósághoz hasonlón minden kétséget kizáróan bizonyítottnak látta, hogy a vádlottak elkövették a bántalmazást, és annak indítéka a sértettek szexuális irányultsága, illetve etnikai hovatartozása voltak.
Felülbírálta ugyanakkor a Törvényszék az elsőfokon eljáró bíróság azon álláspontját, hogy a Nyugati téri skandálás a szólásszabadság keretein belül maradt, ezért az ellen büntetőjogi eszközökkel nem lehet fellépni. A másodfokú bíróság ezzel szemben úgy találta:
nagyobb csoport tagjaként homofób rigmusokat skandálni nem jogszerű, mivel az riadalomkeltő, amelyet a hatályos Büntető Törvénykönyv tilt.
Mindezek mellett is a bíróság két elkövető büntetését enyhítette: egyiküket letöltendő szabadságvesztés helyett felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, egy másik vádlott esetén a felfüggesztés hosszát öt évről négy évre csökkentette. Vagyis az egyik elkövető letöltendő börtönbüntetését helybenhagyta a bíróság.
"Nagyon fontos ítélet született, amely egyértelművé teszi: a szélsőséges ellentüntetők nem hivatkozhatnak a szólásszabadságra, amikor a Pride felvonulás résztvevőit tömeges skandálással próbálják megfélemlíteni" - kommentálta a döntést Dombos Tamás a Háttér Társaság munkatársa.