Újabb adalék a Pharaon-rejtélyhez: a sejk magyar akart lenni

Tavaly februárban honosítási kérelmet nyújtott be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál (BÁH) Ghaith Pharaon – derül ki a Terrorelhárítási Központ igazgatója által írt és Demeter Márta független országgyűlési képviselőnek címzett leveléből. A TEK-et Demeter kereste meg, aki képviselőként korábban már Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, valamint a BÁH-nál is betekintett a Pharaon-iratokba.

A TEK vezetője, Hajdu János által írt levél azért is figyelemreméltó, mert a BÁH-nál lévő iratokban nyoma sincs annak, hogy Pharaon honosítási kérelmet nyújtott be a hivatalba. Ezért két eset lehetséges:

Egyrészt azért, mert a TEK konkrét információt ír, pontos dátummal, márpedig nem valószínű, hogy ezt a terrorelhárítók az ujjukból szopták volna. Már csak azért sem, mert Hajdu leveléből az is kiderül, hogy a BÁH a honosítási kérelem benyújtása után azért kereste meg a TEK-et, hogy állásfoglalást kérjen tőlük. Akárcsak akkor, amikor Pharaon 2014 novemberében tartózkodási engedélyt kért a BÁH-tól, majd egy évvel később annak meghosszabbítását. Másrészt Demeter Márta már korábban arról beszélt az Indexnek, hogy amikor a BÁH-nál betekintett az iratokba, akkor az volt a benyomása, hogy azok hiányosak.

Nem tudjuk, megkapta-e, de akár meg is kaphatta az állampolgárságot

Nem világos, hogy a BÁH Pharaon-irataiban a honosítási kérelemnek miért nem volt nyoma. Demeter azt állítja az Indexnek, hogy a hivatalban az iratbetekintéskor esküdöztek neki arra, hogy minden irat az aktában van. Ezek szerint ez nem volt igaz. Természetesen megkerestük a BÁH-ot is, amint reagálnak, válaszukat közzétesszük. 

Így például azt sem tudni, hogy mi lett Pharaon honosítási kérelmének sorsa. Elméletileg ugyanis akár állampolgárságot is szerezhetett. Bár állampolgárságot kapni nem egyszerű és számos feltételnek meg kell felelni, de szinte mindegyik feltétel alól kaphat mentességet a kérelmező.

Csak néhány olyan feltétel van, amelynek mindenképp meg kell felelnie az illetőnek. A törvény szerint ilyen a büntetlen előélet, az, hogy ne legyen büntetőeljárás ellene folyamatban Magyarországon, valamint az ország közbiztonságát és nemzetbiztonságát ne sértse. Tehát az államfő – ha a nemzeti érdek úgy kívánja – minden feltétel alól felmentést adhat, kizárólag az előbb felsorolt esetekben nem. 

Hajdu leveléből az is kiderült, hogy a TEK nem kapott tájékoztatást Pharaonról a partnerszolgálatoktól, és amikor „terrorszempontú kockázatelemzést” végeztek vele kapcsolatban, akkor „ilyen jellegű információk nem álltak rendelkezésre”. Ez annyiban érdekes, hogy ugyanebben a levélben Hajdu azt írja: amikor Pharaon két évre vízumot kért a bejrúti magyar nagykövetségen, akkor a magyar hatóságok több országot, köztük az Egyesült Államokat is megkeresték, hogy sérti-e a vízumkiadás az érdekeiket.

Az Egyesült Államok nagykövetsége ekkor elismerte, hogy csalás, zsarolás és felbujtás miatt az FBI körözi Pharaont. Ekkor Hajdu szerint a Magyarország és Egyesült Államok között érvényben lévő kiadatási egyezmény alapján „megtették a szükséges lépéseket”. Hogy mik voltak ezek a lépések, azt a levél nem részletezi, ahogy az sem derült ki, hogy pontosan mikor érdeklődtek a magyarok a többi országnál. Pedig egyáltalán nem mellékesek a dátumok: Pharaon ugyanis 2014 őszén kért először vízumot (azzal a szándékkal, hogy Orbán Viktorral is találkozzon), míg Lázár János miniszter tavaly november legelején még azt mondta egy kormányinfón, hogy a vízumkérvényről tájékoztatták az Egyesült Államokat és a Szaúd-arábiai Királyságot is, de egyik fél sem válaszolt, úgyhogy beengedték Pharaont.  

Az egyébként tavaly októberben derült ki, hogy az FBI és az Interpol által 25 éve körözött, terroristák pénzelésével és pénzmosással gyanúsított Ghaith Pharaon megvásárolta Orbán Viktor miniszterelnök Cinege utcai házával szemközti telket és villát. Ezenkívül több nagy értékű ingatlan is Pharaon-érdekeltségbe került. Azóta a fél magyar sajtó és több ellenzéki politikus próbálja kideríteni, hogyan történhetett meg ilyesmi, éppen akkoriban, amikor Orbán Viktor hetente elmondja, hogy meg kell védeni az országot a bevándorlóktól és a terroristáktól. 

A kormányzat láthatóan nagyon szeretné lezárni a Pharaon-ügyet, noha világosan látszik, hogy tele van kérdőjelekkel. Pintér Sándor belügyminiszter például azt válaszolta Demeternek, hogy inkább ne foglalkozzon már ezzel az egésszel. 

Felhívom Képviselő Asszony szíves figyelmét, hogy az érintett 2017 januárjában elhunyt, amelyre figyelemmel meglehetősen indokolatlannak tartom a személyével összefüggő további kérdések előterjesztését

– olvasható a független képviselőnek adott miniszteri válaszban. Demeter azt szerette volna megtudni Pintértől, hogy az illetékes szolgálatok (a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal) mikor értesültek arról, hogy Ghaith Pharaont körözi az FBI, illetve tudtak-e erről a sejk Magyarországra érkezése előtt?

Pintér szerint az írásbeli kérdésekre adott válaszok és az iratbetekintés keretei között a szaúdi üzletember itteni tartózkodásával kapcsolatban már minden, a Belügyminisztérium birtokában álló információ „ismertetésre került”.

Demeter erre reagálva az Indexnek azt mondta: „Pintér Sándor teljes tévedésben van. Én nem Pharaont ellenőrzöm, róla tudjuk, hogy ki volt és mit csinált. Én a Belügyminisztérium és az irányítása alatt álló rendvédelmi szerveket szeretném rászorítani arra, válaszolják meg, hogy mit tettek azért, hogy ez a nemzetközi szinten ismert bűnöző ne jöhessen Magyarországra.” A képviselőnő szerint a magyar közvéleménynek joga van tudnia, hogyan történhetett meg, hogy figyelmen kívül hagyták a biztonsági szabályokat. „Még nagyobb probléma az egész Pharaon-ügy annak fényében, hogy tudjuk, hogy Orbán Viktor az egyetlen olyan miniszterelnök 1990 óta, aki nem esett át nemzetbiztonsági ellenőrzésen” – mondta Demeter.

A kormány teljesen belezavarodott

A miniszter szerint tehát továbbra is az a helyzet, amit a kormány következetesen próbált kommunikálni az ügyben: a sejk szabályosan kapott tartózkodási engedélyt Magyarországon, mert a beutazása előtti nemzetbiztonsági átvilágítás arra jutott, hogy nem jelent kockázatot, és az uniós országok sem emeltek kifogást az Európába érkezése ellen.

Azt is mondták, hogy a többek között terrorizmus finanszírozásával gyanúsított sejk olyan adatokat adott meg magáról a vízumkérelmekor, amelyek nem mutattak egyezést az Interpol adatbázisában szereplőkkel. A kormány narratívája szerint a hazai hatóságok csak azután tudták meg bizonyosan, hogy ez a Pharaon az a Pharaon, miután tavaly ősszel az ügy kipattant, és a sejk már nem volt az országban.

A kormány állítását megkérdőjelezi, hogy a tagjai tavaly ősszel sorozatosan egymásnak ellentmondva nyilatkoztak Pharaonról. Kontrát Károly belügyi államtitkár például november 2-án azt mondta, hogy a körözött Pharaon nem azonos a miniszterelnök szomszédságában telket vásároló Pharaonnal, viszont egy kiszivárgott diplomáciai levélben Pintér már egy hónappal korábban azt írta, hogy az AH sikeresen azonosította a körözött üzletembert.

Az idén januárban elhunyt Ghaith Pharaon magyarországi tevékenységével kapcsolatban sok lényeges kérdés maradt homályban. Például, hogy pontosan mikor kapott tartózkodási engedélyt, vagy hogy mikor találkozott a kormányfővel Jordánia tiszteletbeli konzuljának díszvacsoráján. Ezekről több mint fél éve küldtünk kérdéseket a Belügyminisztériumnak és Orbán sajtófőnökének, de egyelőre nem kaptunk válasz.

Bár a kormány szeretné, úgy tűnik, az ügynek azzal sincs vége, hogy a főszereplőt már eltemették. Pharaon halála után derült ki például, hogy már a milliárdos első vízumigénylésekor is egyértelmű volt, hogy találkozni akar Orbán Viktorral. Ezt ő maga jelezte a vízumkérelemnél.

Aztán az is kiderült, hogy tartózkodási engedélyének meghosszabbításakor nem csatolt be jövedelemigazolást, ellenben azt állította, hogy a tiszteletbeli konzul tartja el. Erről papírja is volt, amit a bevándorlási hivatal simán elfogadott. Pedig életszerűtlen, hogy egy külföldi befektetőt, aki nagy értékű ingatlanokat vett Magyarországon, egy másik magánszemély tart el. Ám arra jó volt ez a trükk, hogy a pénzmosással gyanúsított üzletember vagyoni helyzete rejtve maradjon a hatóságok előtt.

Pontosítás: A BÁH-ot jelenleg Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak hívják, így a rövidítése helyesen: BMH. 

Cikkünk megjelenése után a BMH a következő nyilatkozatot tette:

Demeter Márta országgyűlési képviselő asszony 2017 évben három alkalommal kereste fel a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt. A Hivatal – képviselő asszony kérésének mindenben megfelelően – teljeskörűen biztosította az idegenrendészeti iratokba való betekintés lehetőségét. A képviselő asszony által megtekintett iratanyagon kívül más dokumentum, hivatalos irat nem áll a Hivatal rendelkezésére. Az állampolgársági ügyintézés 2017. január 1-jétől Budapest Főváros Kormányhivatala hatáskörébe tartozik, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal birtokában állampolgársági ügyirat nincs.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)