Magyar civilek szállnak szembe Putyinnal

Úgynevezett beavatkozóként szerepet kapott több magyar civilszervezet abban az eljárásban, amit az orosz civiltörvény, avagy "külföldi ügynökre vonatkozó" törvény miatt indított csaknem 50 orosz civilszervezet (névsort erre a pdf-re kattintva nézhet) a strasbourgi emberi jogi bíróságon. Oroszország úgy kapcsolódik a bírósághoz, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményét elfogadó Európa Tanácsnak 1996 óta Oroszország is tagja.

Az ügyben érintett magyar szervezetek, amelyeknek beavatkozói kérelmét elfogadták, a 

• Helsinki Bizottság
• Transparency International
• Társaság a Szabadságjogokért,
• Átlátszó.hu, és az
• Eötvös Károly Közpolitikai Intézet.

A magyar civileket júliusban értesítették, hogy beléphetnek az ügybe, úgyhogy azóta elkészítették írásos álláspontjukat. Ebben a Strasbourgnak írt levelükben összefoglalják, mi is ez az egész szerintük.

A putyini modell

Azt írják, az orosz törvényt a demokrácia egész világon megfigyelhető visszaszorulásának részeként kell értelmezni. Putyin állama az illiberalizmus modellországa, és az orosz mintát több európai állam is elkezdte alkalmazni, úgyhogy nagy tétje van a bíróság majdani döntésének, írják.

Azt is írják, hogy ezek az alkotmányos liberalizmussal kevert tekintélyuralmi rendszerek szűkítik a személyes szabadságjogokat, szembemennek az egyenlőség és tolerancia értékeivel. 

Ez a rendszerszintű próbálkozás arra az ősi ösztönre épít, hogy tartunk az idegenekről, de ennek szándékos fenntartása közben az európai értékeket ássa alá, írják a magyar szervezetek.

A civilszervezetek az illiberális államok szükségleteinek áldozatai, hiszen ezek a rezsimek szűkítik az alapvető jogokat, miközben a stigmatizálással lejáratják a kormányzat káros tevékenysége ellen felszólalókat. E retorika szerint aki a kormányt kritizálja, az a nemzetet kritizálja, ami így terepet ad annak, hogy hogy a civileket kizárják a párbeszédből.

A civilek levele szerint álságos, hogy az oroszok az amerikai FARA nevű törvényre hivatkoznak, az ugyanis a hivatásos lobbistákra vonatkozik. A levél orosz, azeri, kirgiz, tadzsik, kazah, örmény, bosnyák, macedón és török példákkal igyekszik bemutatni, miként terjed az orosz modell a régióban, és hogyan kötik össze indokolatlanul az illiberális államok az emberi jogi tevékenységet a terrorizmus vádjával.

A magyar példa

Az írás ezután rátér a magyar helyzetre. Leírják, hogy a civiltörvény-módosításnemrég hatályba lépett, és most Lengyelország jöhet a sorban. Azt is írják, hogy a magyar törvény nagyon hasonló az oroszhoz: mindkettő szerint idegen érdekek vezérlik a külföldről támogatott civileket, ami nemzetbiztonsági és szuverenitási kockázatot jelent. Egyik sem veszi figyelembe a pénz eredetét (kormányzati vagy magánpénz, szövetséges országból jön-e stb.) és a támogatás arányát az adott szervezet büdzséjében. A kötelezettségek is hasonlók: nyilvánosan listázzák, címkézik és beszámoltatják a civileket. Ugyanakkor a magyar törvény nem használja az ügynök szót, szélesebb körre vonatkozik, mert nem szűkítik le a politikailag aktív civilekre, emellett küszöbértéket állapít meg, hogy milyen támogatási összegtől érvényes egy szervezetre.

A levél szerint a nemzetközi reakciók rámutattak, európai konszenzus van arról, hogy a civiltörvény szembemegy az európai standardokkal, például a 

• strasbourgi szakértői bizottság 
• az Európa Tanács emberi jogi megbízottja
• az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE)
• ENSZ különleges előadója 
• A Velencei Bizottság

is mind aggályukat fejezték ki, sorolja a levél.

Az írás konkrét paragrafusokon át igyekszik ezután bizonyítani, hogy az orosz civiltörvény sérti az emberi jogok európai egyezményét, diszkriminatív, és demokratikus társadalmakban szükségelen.

Borítókép: Ajpek Orsi / Index