Öt év alatt elkészült a rendőrség új személyleírási rendszere

Tudomány- és szakterületek együttműködésével, ötéves kutató-, tervező- és alkotómunka eredményeként megújult a rendőrség személyleírási rendszere - számolt be a legfrissebb Zsaru Magazin.

Augusztus 28-ától ez a módszer biztosítja, hogy a lehető legnagyobb pontossággal, egységesen, minden részletre kiterjedően, könnyen kezelhető módon rögzítsék valakinek a tulajdonságait. A tudásanyag bárki számára elérhető egy 400 oldalas könyv formájában.

Anti Csaba László alezredes, az ORFK bűnügyi adatkezelési és alkalmazásfelügyeleti osztályának vezetője, a könyv szerkesztője másfél évtizeddel ezelőtt érezte először az új rendszer igényét, amikor Dr. Susa Éva antropológus szakértővel, az Igaz­ságügyi Szakértői és Kutató Intézetek akkori főigazgatójával beszélgetett.

A projekt Pin­tér Sándor belügyminiszter fel­adatmeghatározása után indult el 2012 decemberében. 

Utoljára 1971-ben született hazai könyv a témában, ez ekkor még korszerű volt, de időközben eltelt közel fél évszázad, változott a technika. "Divatok jöttek-mentek, haj- és arcszőrzetviseletek, ruházkodási szokások változtak. Új ruhadarabok, kiegészítők jöttek létre, tetoválások, testékszerek terjedtek el. Ezeket össze kellett gyűjteni, rendszerezni őket, és egységes fogalmat alkotni rájuk, mert a változások lekövetésével mind közelebbről meg lehet határozni egy-egy személy külsejét. Ráadásul a járás, a beszéd, illetve a nonverbális viselkedés jellemzőinek megragadásával még pontosabban le lehet írni valakit" - mondta a szerző.

A céljuk az volt, hogy az ország bármelyik rendőrkapitányságán ugyan­azt értsék a kollégák egy-egy fogalom alatt.

Az elkészült rendszert a tudományos alapon nyugvó, 1880-as években készült egységes személyleírási rendszer megalkotójáról, a neves francia kriminalistáról, Alphonse Bertillonról nevezték el, és az ALFONZ Személyleírási Rendszer nevet viseli.

Első lépéseként a személyleírás alkalmazásában és fejlesztésében érintett művészeti, tudományos és szakterületek képviselőiből munkacsoportot hoztak létre. Áttanulmányozták a személyleírás 130 éves történetét. Nyugdíjba vonult szakemberekkel konzultáltak, megismerték a hazai és nemzetközi szakirodalmat. Úgy látják, hogy sehol Európában nincs még egy ilyen aprólékosan kidolgozott rendszer, remélik, az általunk létrehozott egységesen elterjed a nemzetközi gyakorlatban.

Juhász Gyöngyike, az ORFK vezető főtanácsosa, a szerkesztő munkatársa szerint formatervező művész, fodrászmester, antropológus, nyelvtudós, biológus, festő-, fotó- és tetoválóművész is dolgozott a könyvön. 

Prof. Kőnig Frigyes DLA, rector emeritus, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti Anatómia, Rajzi és Geometria Tanszékének vezetője, képzőművész az egyetem egyik hallgatójával, Ángyán Gergely alkalmazott grafikussal készítette a könyv illusztrációit. "Korábban a perkátai kun temető leleteiből készítettünk rekonstrukciókat. Ez nagyon komoly kihívás volt, de a muzeológusi, archeológusi szakma részéről megtisztelő elismerést eredményezett a számunkra, és ennek köszönhető a rendőrség felkérése is"– mondta.