Miközben ezt írtam, alakult egy új párt

Éppen azt kezdtem el összegyűjteni, hogy hány párt veselkedik neki a jövő évi parlamenti választásnak, hány innen-onnan kiszakadt politikus próbálja új párt alapításával zavarba hozni Orbán Viktort, amikor egy hirtelen beeső email kíméletlenül felhívta a figyelmemet a vállalkozás lehetetlenségére.

Lévai Katalin volt esélyegyenlőségi miniszter és MSZP-s EP-képviselő hívott meg egy reggelire, hogy bemutassa új pártját, a Lendülettel Magyarországért nevűt, amely – ha jól értem – valamilyen nemzeti idősügyi programmal akarja besöpörni a szavazatokat jövőre.

Gondoltam, ez biztosan az a tervezett nyugdíjaspárt, amelyről pár hónappal ezelőtt írtam már, és amelyről annyi maradt meg, hogy csak 50 évesnél idősebb tagokat fogad be a soraiba. Tévedtem. Az Idős Demokraták Szövetségének, az IDESZ-nek, amely a nercbundás rózsadombi hölgy és a falusi, templomba járó nyugdíjas együttműködésére épít, semmi köze Lévai Katalinhoz.

A baloldali ellenzéki térfélen amúgy sem egyszerű megjegyezni a pártok számát, és elég nehéz megmondani jelenleg, hogy az MSZP–DK–LMP–Együtt–Párbeszéd–MLP–Liberálisok–MKKP–Momentum-vitából milyen együttműködés kerekedik ki. És ne felejtsük el Gémesi György gödöllői polgármester új pártját, az Új Kezdetet, amely az LMP-vel tárgyal.

No, meg ott van Pukli Istvánnal az eurós népszavazást beindító Polgári Világ is, amely viszont már a jobboldalon helyezi el magát ideológiailag. De nem csak a balos térfélen kaptak kedvet a pártalapításhoz a nagyot álmodó politikusok, a Jobbik néppárti fordulata miatt némileg üresen hagyott szélsőjobbos/radikális jobbos térre is többen szeretnének bevonulni.

• Vegyük csak a múlt hetet. Bertha Szilvia volt jobbikos képviselő múlt szerdán mutatta be új pártját, az Értünk, Értetek formációt, amelyet a szóvivője, Tián Pál nem szélsőjobboldalinak tart. „A mi pártunk kifejezetten szakmai, keresztény, de hagyományosan a régi keresztényi értékeken és a szociális érzékenységen alapuló párt, ami szakmailag stabil" – mondta az ATV-nek. 

• De ott van a pár hete alakult Rend és Igazságosság, a RIA, amelyet a legendás Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester alapított – leválva ezzel végleg a Jobbikról, amely korábban szimpatizált az érpataki modellel. A pártnak már szlogenje is van, amelyről túlzás lenne azt mondani, hogy túlbonyolították: „Rendet kell tenni, mert rendnek kell lenni.”
• Ha már új pártok, ne feledkezzünk meg a radikális jobbos egyetemisták által alapított Erő és Elszántságról sem, lánykori nevén Identitesz, amely a 444 összefoglalója szerint liberalizmus elleni szüntelen harcban látja az élet értelmét.

De hány párt indulhat majd? Akár majdnem 400

Látható, hogy erősen felpörgött a pártalapítási kedv pár hónappal a jövő évi választások előtt. És eddig csak azokat a pártokat említettük, amelyek legalább egyetlen ismertebb politikushoz kötődnek. A valóságban ennél sokkal többen látnak fantáziát/üzletet a pártalapításban.

Jelenleg országosan 219 bejegyzett párt van, és 171 párt áll bejegyzés alatt

– közölte az Indexszel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a múlt pénteki helyzetet. „A bíróság a szervezetet legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nyilvántartásba veszi, ha a kérelem áttételének vagy hivatalbóli elutasításának nincs helye, és nem kell a kérelmezőt hiánypótlásra felhívni” – írta az OBH. Vagyis ha nincs adminisztrációs hiba, év végére majdnem 400-ra növekedhet a pártok száma.

Irány az 597 milliós támogatás!

Ez különösen ahhoz képest magas szám, hogy 2014-ben még csak 147 bejegyzett párt volt. Közülük, emlékezetes, 18 párt állított országos listát, ám a legtöbben nyilvánvalóan olyan kamupártok voltak, amelyek azóta sem mutattak semmilyen politikai tevékenységet. Emlékeznek például az Együtt 2014 pártra? Összefogás Párt, Új Dimenzió Párt, Új Magyarország Párt, a Zöldek Pártja, Sportos és Egészséges Magyarországért? Na ugye. Csupa olyan kis párt, amely nem sokkal a választások előtt alakult. Érdemi kampányt nem lehetett tőlük érzékelni, a választásokon annyi szavazatot sem szereztek, ahány ajánlást papíron gyűjtöttek. A több százmilliós állami támogatást viszont bezsebelték.

Ezzel el is érkeztünk egy lehetséges magyarázathoz, miért éri meg pártot alapítani ma Magyarországon: a könnyen megszerezhető állami pénzért. A 2014-es szabályok ugyanis mit sem változtak. 27 egyéni jelölt elindításával, azaz 13 500 aláírás összegyűjtésével (legalább 9 megyében és Budapesten) már országos lista állítható.

Az egyéni jelölteknek járó szerényebb, fejenként egymillió forintot kitevő támogatással ugyan tételesen el kell számolni, a pártlista-támogatásról azonban – mint láttuk legutóbb – elegendő fiktív számlákat szerezni. Ha egy ilyen kamuformáció 106 jelöltet is el tud indítani, máris 597 millió forint folyhat a zsebébe akkor is, ha nincsenek komoly politikai ambíciói. De 27 egyéni jelölt után is már 149 millió forint jár.

A kockázat nem magas, egyetlen kamupárt vezetőjén sem kattant a bilincs azóta sem. És hiába a feljelentések, 187 nyomozásból mindössze 10 esetben történt vádemelés. Legutóbb Pintér Sándor belügyminiszter írta az MSZP-s Harangozó Tamásnak, hogy a kamupártok állami támogatásának felhasználásával kapcsolatban még két nyomozás zajlik a BRFK-n. Az egyik ügyben több mint ezer, a másiknál több mint 600 tanút hallgattak ki. A nyomozások határideje az idén ősszel jár le.

Borítókép: Ujvári Sándor / MTI.