Annyi sebből vérzik, mint egy drótkerítésbe szorult gímszarvas

Frissítés: Időközben a kormány nyilvánosságra hozta a teljes kérdőívet, a magyarázattal együtt. Itt letölthető. Az előzetes nyilatkozatokhoz képest nincs benne újdonság. A kormányszóvivő pedig bejelentette, hogy október második hetétől kezdik a postázását.

1. Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is.

Két évvel ezelőtt Soros valóban azt írta a Project Syndicate oldalán, hogy legalább egymillió menekültek kellene befogadnia évente az Európai Unió tagországainak. Fél évvel később már csak 3-500 ezer bevándorló éves befogadásáról írt, hogy aztán tavaly szeptemberben már ennél is kevesebbet, alig évi 300 ezer menekült befogadását ajánlja az Európai Uniónak. Soros az ellenséges politikai hangulat és az EU tagországainak széthúzása miatt csökkenthette az elvárást, vagyis egyáltalán nem igaz, hogy még mindig egymillió ember befogadására akarná rávenni Brüsszelt.

Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkártól szerdán meg is kérdezték, hogy miért nem Soros György legfrissebb írásaira hivatkoznak. Tuzson erre azt mondta:

az egymilliós szám rendszeresen visszatér az európai gondolkodásban, és Soros György legfontosabb írásbeli nyilatkozata is erre vonatkozott.

2. Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is tervezi, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.

A magyar-szerb határra épített kerítés az Orbán-kormány egyik leglátványosabb lépése volt a migrációs válság kezelésére, és azóta több tagország (Ausztria, Szlovénia, Franciaország, Bulgária) és Macedónia is kerítés mellett döntött. Még az Orbán politikáját legerősebben támadók is belátták, hogy a jelenlegi helyzetben a kerítés ugyan nem tűnik a legbarátibb megoldásnak, de a célnak megfelel. A publikus Soros-írásokban a milliárdos megemlíti a kerítéseket, mint az EU széttöredezéséhez vezető építményeket, amik erősen sértik a globális emberi jogokat, ugyanakkor legalább egy tucat alkalommal hívja fel a figyelmet az EU határainak fokozott védelmére.

Ebben a tavalyi írásban évi 30 milliárd eurós költségről beszél a menekültválság kezelésére, amelyhez egy jól működő ügynökségi rendszert akarna létrehozni

• a határ védelmére
• a menedékhelyek emberibbé tételére,
• menekültek integrálására
• és tengeri mentőegységekre.

Ugyanitt azt is írja, hogy ebből a pénzből munkahelyeket kell teremteni Afrikában és Közel-Keleten, ami tompítaná a válságot, illetve az ügynökségi rendszer létrehozása önmagában egy 15 milliárd eurós költség lenne. Soros szerint egy ilyen rendszer segítene leépíteni némileg a társadalmi, gazdasági és politikai idegengyűlöletet az Unióban, hogy egy konstruktív megoldást találva tudják rendesen kezelni a helyzetet. Ennek köszönhetően pedig jóval kevesebbe kerülne a menekültek elszállásolása és anyagilag sem terhelné meg annyira a térséget a krízis, írja. Külön kitér arra, hogy a határvédelemre szánt pénz azért is rendkívül fontos, mert a krízis miatt veszélybe kerülhet a schengeni határrendszer, ami évente 47-140 milliárd eurós GDP-veszteséget okozna az uniónak.

3. A Soros-terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie.

Már két évvel ezelőtt arról írt, hogy legalább annyira fontos, hogy a menekültkérők tudassák, hova akarnak eljutni, mint az, hogy az államok is jelezhessék, hogy akarnak-e befogadni menekülteket, vagy sem, méghozzá a lehető legkevesebb kényszerítéssel. Ahogy Soros fogalmaz

olyan helyre küldeni a menekülteket, ahová menni akarnak és ahol szívesen látják őket, nélkülözhetetlen feltétel a sikerhez.

Ráadásul Soros láthatóan nincs kibékülve a menekültkvótával, mert sok menekült kénytelen olyan helyen élni átmentileg, ahol nem látják őket szívesen. Sőt, még azt is írja, hogy szerinte kevésbé bomlasztó és olcsóbb is a menekülteket ott tartani, ahol először menedéket kaptak, nem pedig más országokba utaztatni őket.

Arról nem is beszélve, hogy Soros nyíltan kritizálta Angela Merkel német kancellárt, amiért szabadon beengedett egy millió menekültet, ezzel leterhelve a hatóságokat és a közhangulatot a migránsok ellen fordította. Éppen ezért Soros szerint limitálni kell az EU-ba áramló menekültek számát, és ezt csak úgy lehet megtenni, hogy diszkriminálják, vagyis szándékosan megnehezítik a gazdasági bevándorlók helyzetét, hogy előnyben részesítené a valódi háborús menekülteket.

Tuzson Bence államtitkár azt MTI szerint felhívta a figyelmet arra, hogy 2015 júliusában a Financial Times-ban megjelent cikkében Soros György arról írt, hogy a bevándorlók tagállamok közötti szétosztásának állandónak és kötelezőnek kell lennie, és ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós migrációs rendszernek, akkor az össze fog omlani. Tuzson állítása félig igaz: Soros tényleg figyelmeztetett, hogy ha nem lesz kötelező, akkor a rendszer nem fog működni, de ő maga nem követelt kötelezőséget. A cikkben egyébként Soros arról is ír, hogy a határokon érzékelhető migrációs káosz miatt az emberek ellenségessé válnak a menekültekkel, és ezt a helyzetet csak úgy lehet kezelni, ha a közös uniós szerepvállalás erősödik, sőt, ha még javítanak is ezen, akkor nemzetközi példa is lehet.

4. A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt.

Szintén két évvel ezelőtt írt arról, hogy szerinte az Európai Uniónak minden menekültet ki kéne segíteni évi 15 ezer euróval, ami 4,7 millió forint, két éven keresztül. Ez tényleg 9 millió forint körüli összeg, amiből a lakhatásukat, az egészségügyi ellátásukat és a taníttatásukat tudnák fedezni. 

5. Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.

Sehol nem találtunk erről semmit. A Magyar Idők szerint erre az az érv, hogy a milliárdos jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. "Ilyen például a Helsinki Bizottság, vagy az Amnesty International, ami többször is követelte annak az Ahmed H-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és terrorcselekményért első fokon elítélték. Az Amnesty még kártérítést is fizettetne a magyar állammal", írták. Az Amnesty visszautasította az állításokat, mondván, a terrorcselekményt tényállásának alkalmazását vitatják csupán, kártérítést pedig soha nem kértek.

6. A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.

Szintén semmi nyoma ennek az állításnak sem. A Magyar Idők szerint ezt abból lehet levezetni, hogy A nyílt társadalom című könyvében Soros arról ír, hogy „a nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül”.

7. A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket.

Soros éppen azt hangsúlyozza többször is: fontos, hogy legalább annyira meghallgassuk a tagországok álláspontját, mint a menekültekét. Sehol nem ír olyat, hogy aki nem akar menekülteket befogadni, azt büntessék meg valakik. A kormány állításában ráadásul még az sincs benne, hogy mégis ki büntetné keményen a bevándorlást ellenző országokat.

Ezzel az állítással kapcsolatban Tuzson Soros Európai Parlamentben mondott beszédére hivatkozik, de itt konkrét büntetésről csak akkor beszélt, amikor azt tanácsolta, hogy ne a brit állampolgárokat büntessék a Brexit miatt. Tuzson azt mondta, Soros azt javasolta az Európai Parlamentben tavaly, hogy az EU csökkentse a mezőgazdasági és kohéziós uniós kiadásokat, ami különösen Közép-Európát, benne Magyarországot és Lengyelországot érintené hátrányosan. És mivel Magyarország és Lengyelország is ellentétes véleményen áll Sorossal a migrációval kapcsolatban, ezért a véleményük miatt nyomásgyakorlással próbálunk nálunk és lengyelekénél eredményeket elérni.

A valóság az, hogy Soros az EP-ben tényleg arról beszélt, hogy soknak tartja az uniós kohéziós és mezőgazdasági támogatásokat, és szerinte ezeket drasztikusan csökkenteni kell az 2021-es új költségvetésben. De ezt nem kötötte össze a migrációval, és országokat sem említett. Vagyis ezek szerint a Fidesz azt olvasta ki abból, hogy Soros szerint az EU túl sok pénzt költ mezőgazdasági támogatásokra, hogy az üzletember büntetni akarja a Soros-terv ellenzőit.

Brüsszelben viszont felmerült, hogy a menekülteket nem befogadó országok 250 ezer eurós szolidaritási hozzájárulást fizessenek. Erről itt írtunk bővebben.

A Soros-terv állításaival kapcsolatban megkérdeztük a Modern Városok Programért felelős, tárca nélküli minisztert, Kósa Lajost, illetve emailben Lázár János miniszterelnökséget vezető minisztert is. Megérdeztük tőlük, hogy miből gondolják, hogy Soros a migránsok enyhébb büntethetőségét szeretné elérni, amire azt a választ kaptuk Kósától, hogy az üzletembernek volt ilyen felvetése, de ő sem tudta hirtelen hol, majd küld nekünk egy jegyzéket is arról, ezt miből gondolják.

Soros György számtalan alkalommal mondta azt, hogy bizonyos cselekedeteket máshogy kell megítélni a migránsok kapcsán, hiszen.... és... itt hadd emlékeztessek arra, hogy volt már Magyarországon belügyminiszter, aki azt mondta, hogy van itten megélhetési bűnözés, amit más szempont alapján kell megítélni, mint a normál bűnözést. Mi azzal sem értettünk egyet".

- tette még hozzá Kósa Lajos. Amint az általa említett jegyzék, illetve Lázár János válasza megérkezik, közölni fogjuk.

(Borítókép: Soros György Brüsszelben 2017. április 27-én. Fotó: Olivier Hoslet / EPA / Pool/Anadolu Agency/Getty Images)