- Belföld
- publicus
- közvélemény-kutatás
- pártpreferencia
- mszp
- lmp
- összefogás
- ellenzék
- baloldal
- botka lászló
- közvélemény2018
Publicus: Az LMP növekedett Botka visszalépése után
További Belföld cikkek
- Szentkirályi Alexandra lezárná éjszakára a budapesti aluljárókat
- Leváltanák Gyurcsány Ferencet, kemény üzenetet kapott a szövetségesétől
- Bár a hideg távozik, a köd visszatér a Kárpát-medencébe
- Górcső alatt a Polt-jelentés: több bűneset, több alku, több vagyonelkobzás
- Örülhetnek a gyerekek, mégis lesz MikulásGyár idén
Az, hogy Botka László hónapokkal a választások előtt visszalépett az MSZP miniszterelnök-jelölti posztjáról, úgy, hogy közben saját pártját azzal vádolta, hogy azt behálózta a Fidesz-maffia, értelemszerűen nem tett jól a Magyar Szocialista Párt népszerűségének: a Publicus felmérése szerint a párt támogatottsága az előző mérésekhez képest két százalékponttal visszaesett, így most 10 százalékon áll.
a pártra így most a választók 5 százaléka szavazna. Egy pártnál volt még változás, a Momentum támogatottsága 1 százalékponttal csökkent, így a fiatal párt 1 százalékon áll. A többi párt támogatottságára, úgy tűnik, nem volt hatással az MSZP-s jelölt kiesése:
- a Fideszt továbbra is a szavazók 25 százaléka támogatná;
- a Jobbik még mindig 11 százalékon áll;
- a DK 4;
- a Kétfarkú Kutyapárt 1 százalékot kapna;
- az Együtt, a Párbeszéd és a Liberálisok támogatottsága pedig nem éri el az 1 százalékot sem.
Az viszont látszik, hogy igény volna erősebb ellenzékre, az összes megkérdezett 41 százalékát kitevő bizonytalanok több mint fele, 56 százaléka ugyanis azt szeretné, ha valaki más kormányozna 2018-tól, és csak 18 százalékuk örülne jobban még négy év fideszes kormányzásnak.
Nem számít Botka visszalépése
Összességében viszont elmondható, hogy a szavazók döntő többsége szerint nem igazán számít, hogy Botka visszalépett.
Ebben nagyjából az összes párt szavazói és a bizonytalanok is egyetértenek, minden csoportban úgy 40 százalék körül vannak azok, akik szerint nem oszt, nem szoroz, hogy mi történt az MSZP-ben. Persze, hogy azt gondolják-e, hogy nem számít, mert így is meg tudják verni a Fideszt, vagy nem számít, mert eddig is esélytelen volt a baloldal, azt nem tudni. Azt csak az összes megkérdezett 17 százalék gondolja, hogy ez volt az az esemény, amely végképp ellehetetlenítette a baloldal helyzetét.
Azért volt véleménye a megkérdezetteknek arról, hogy mit is jelent az, hogy az MSZP-s jelölt kilépett a versenyből. A megkérdezettek
- 55 százaléka szerint a hétfői történések jól mutatják, mekkora zűrzavar van a baloldalon,
- 79 százalék szerint viszont nem annyira az számít, hogy ki az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, hanem az, hogy az emberek változást akarnak;
- 61 százaléka szerint jó, hogy most, és nem később szállt ki a szegedi polgármester, mert így egy új jelölt még meg tud erősödni,
- viszont a válaszadóknak csak 44 százaléka gondolja úgy, hogy egy új jelölttel még nyerhet a baloldal, 49 százalék szerint erre nincs esély.
A baloldali összefogásnak amúgy lenne keletje, az összes válaszadó 43 százaléka szavazna az ellenzéki együttműködésre, míg 42 százaléka nem. A bizonytalanoknál ez az arány hasonlóan megosztott, 39 százalék szavazna az összefogásra, 38 inkább nem. Érdekes viszont, hogy a Jobbik szavazói hogyan válaszoltak erre a kérdésre: 53 százalékuk valószínűnek tartja, hogy szavazna a baloldali összefogásra, 46 százalékuk pedig inkább nem.