Itt a Közös Ország új választójogi tervezete
További Belföld cikkek
- Kiderült, miért növekednek folyamatosan a várólisták Magyarországon
- Légvédelmi eszközöket telepítenek Magyarországra északkeleti részébe, a honvédek is készenlétben vannak
- Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a mentőápolót, aki kórház helyett hazavitt egy ittas, gerincsérült férfit
- Veszélyre figyelmeztet a rendőrség, senki nincs biztonságban
- Orbán Viktor nagy beszédre készül Matolcsy Györgyék rendezvényén
Elkészült a Közös Ország Mozgalom által kezdeményezett törvénymódosítás, ami
És kiküszöbölné az olyan anomáliákat, mint például a külföldön dolgozó magyarok levélben történő szavazásának tilalma.
A törvényjavaslaton nyolc párt képviselői dolgoztak, a parlament elé pedig az LMP, az MSZP, illetve az Együtt, a PM és a Liberálisok képviselői terjesztik. A teljes törvényt itt lehet olvasni, a szöveget elemző 444.hu szerint ez a módosítás lényege:
- megtartaná az egyéni körzeteket és a pártlistát is, de egy párt legfeljebb olyan arányban lehetne jelen a parlamentben, amilyen arányban országosan a szavazatokat kapta (így például a Fidesz 44 százalékkal nem kaphatna kétharmadot, mint ahogy az 2014-ben történt)
- 110-110 mandátumot osztana ki az egyéni választókerületi jelöltek és listák alapján, a határon túli magyarok két mandátum sorsáról dönthetnek ( ez utóbbi egyébként most sincs nagyon másként)
- 5-ről 4 százalékosra csökkentené a bejutási küszöböt
- orvosolná a Fidesz által – amerikai mintára - újrahúzott választókerületi határok alattomosan torzító hatását; felállítana egy kormánytól független bizottságot, ami kizárólag demográfiai adatok alapján rajzolná újra a körzeteket
- a javaslat szerint a pártlistán nem szerepelhetne egymás után három azonos nemű képviselőjelölt - ami a magyar gyakorlatban leginkább azt jelentené, hogy a képviselők legalább harmadának nőnek kellene lennie
- szigorítaná a választáson induló szervezetek kampánytámogatás-visszafizetési kötelezettségét, ami elvenné a 2014-ben dömpingszerűen felbukkanó, és négy év tetszhalál után 2018-ban újra feltűnő kamupártok kedvét az indulástól.
A rendszer kidolgozói szerint leginkább a német és az új-zélandi rendszerekből merít.
A javaslat némi csúszással készült el, az eredeti tervek szerint ugyanis már szeptember 20-án meg kellett volna születnie. Ahogy arra a 444 felhívja a figyelmet, ez a csúszás azért fontos, mert a Közös Ország Mozgalom közölte, ha október 23-ig nem szavazza meg a törvényjavaslatot a parlament, polgári engedetlenségi akciókat kezdenek. Így viszont a parlamentnek jóval kevesebb ideje marad, de a mozgalom képviselői azt mondták, hogy
arra, hogy tárgyaljanak erről. Ha nem látnak, vagy már bizottsági szinten elbukik a javaslat, akkor el fogják kezdeni az akciókat. A Közös Ország Mozgalom egyébként október 23-ra minden, a választási kezdeményezésében részt vevő pártot közös tüntetésre invitált, de a politikai viták miatt végül ebből csak egy civil megmozdulás lesz.