Belső munka lehetett a félmilliárdos Arton-betörés

Rengeteg ember megfordult az egyik legnagyobb, letelepedési kötvényekkel kereskedő cég, az Arton Capital budapesti irodájában, legalábbis addig, amíg lehetett magyar letelepedési kötvényeket árulni. A cég Ó utcai irodájának szomszédságában élők nap mint nap láthatták, ahogy a sétálóutcáról az Artonhoz betérő külföldiek egymásnak adják a kilincset. Nagyrészt arabok, indiaiak, kínaiak és oroszok. 

ügyvédek és olyan fontoskodók is, akik megpróbáltak közel kerülni a kötvények körül sürgő üzleti és politikai körökhöz. 

Az is mindennapos volt, hogy az Arton főnöke, a bolgár származású Balogh Radosztina az Arton irodája előtt cigarettázott vagy éppen az alkalmazottakkal csevegett. (Az Artonnak korábban Balogh mellett bolgár tulajdonosai is voltak, köztük Tchilinguirian Armand Arton, akiről a cég a nevét kapta.)

Balogh Radosztina egykoron Rogán Antal egyetemi évfolyamtársa volt. Az általa vezetett cég különösebb előtörténet nélkül, üstökösként robbant be a kötvényüzletbe, ami Rogánnak köszönhetően 2013 óta megszámlálhatatlanul sok pénzt hozott az abban érdekelteknek, de nem az államnak. A közvetítő cégek három év alatt legalább százmilliárd forintot kerestek ezeken az ügyleteken, ráadásul az Arton kivételezett helyzetben is volt. Külön fejezetet szenteltek neki a letelepedési kötvények értékesítését lehetővé tevő jogszabályban, amit szintén egy Rogánhoz közeli ügyvéd alkotott meg, aki szépen meg is szedte magát az üzleten.

Amíg más ügynökségeknél területileg és állampolgárság alapján osztották fel a világ országait, a magyarországi székhelyű Arton Capital Kft. bármilyen hovatartozású külföldinek intézhetett letelepedési engedélyt. Igaz, hogy pontosan mennyit is kerestek az Arton tulajdonosai, bizonytalan – a cég üzleti beszámolójában akad ugyanis némi ellentmondás, ez alapján erős a gyanú, hogy több kötvényt adott el, mint amennyit bevallott.

Nem verték nagydobra

Április 7-ről 8-ra virradó éjjel azonban történt valami az Arton irodájában, ami teljesen felforgatta a cég életét. Ismeretlenek betörtek az irodába és rengeteg értéket lovasítottak meg. Nem csak pénzt. Bár nem mindennapi betörésről van szó, a rendőrség, amely honlapján sokszor egy szimpla lopásról is hírt ad, ezúttal be sem számolt az esetről, arról elsőként a 24.hu írt. A lapnak akkor a rendőrség szinte semmit nem árult el arról, mi történt, miközben később kiderült, hogy elképesztő erővel kezdtek nyomozásba. Legalábbis a látszat mindenképpen ez. A valóság viszont az, hogy több mint fél év nyomozás után sem derült ki semmi. Egy árva gyanúsított sincsen. 

Az elmúlt hónapokban megpróbáltunk a lehető legtöbbet megtudni a betörés körülményeiről. Sikerült beszélnünk alkalmazottakkal és olyanokkal is, akik az Artonnal valamilyen formában kapcsolatban álltak. Sőt, néhány olyan emberrel is, akiket ugyan tanúként hallgattak meg a rendőrök, de majdhogynem gyanúsítottként kezelték őket.

Még mielőtt elmerülnénk a betörés részleteibe, érdemes megnézni, milyen az Arton irodája, és hogy juthattak be azok, akik a pénzt és a többi értéket eltüntették. Az iroda, amely korábban bútorboltként működött, kétszintes. A betörés után a kirakatot befóliázták, de azelőtt az utcáról is be lehetett látni, napközben legalább négy-öt ember mindig szorgoskodott odabent. A nagy, Ó utcai kirakat és a főbejárat szinte vonzotta a szemeket, és teljes rálátást biztosított az üzlet alsó szintjére.

Csak csendben, csak halkan

A kétszintes, a társasház földhivatali papírjaiban ezen a címen fellelhető ingatlan körülbelül 300 négyzetméter alapterületű. A közvetlenül a sétálóutcáról nyíló főbejárat mellett van egy hátsó bejárata is, ami a Hajós utca 25. szám alatti társasház belső udvaráról nyílik. A betörés körülményeit jól ismerő forrásokból úgy tudjuk, hogy azok, akik a pénzt és a többi értéket elvitték, ezen a hátsó bejáraton jutottak be az irodába. Ráadásul saját kulccsal nyitották ki a biztonsági zárat és a rácsot.

A betörők nem csak azt tudták pontosan, hogy hol van a falba beépített széf, benne több százmillió forintnyi euró. Azt is tudták, hogy a sok fiók közül melyik az, amelyikben az alkalmazottak ott „felejtettek” 150 millió forintnyi készpénzt. Tudták, hol található a cég néhány éves működése alatt összegyűlt összes fontos papír és a számítógépekkel összekapcsolt központi szerver, amelyen a kötvényüzlettel kapcsolatos összes fontos információt, köztük az ügyfelek adatait tárolták. A betörők mindent összepakoltak, a széfet pedig, ahogy volt, elvitték, miután kibontották a falból.

Az értékekkel és a széffel a társasház főbejáratán keresztül távoztak, és mindent bepakoltak egy járműbe. Mindezt észrevétlenül, csendben kellett megtenniük, már csak azért is, mert a társasház belső udvarán még fényes nappal is nehezen lehetett úgy mozogni, hogy az ne szúrjon szemet senkinek. Az Arton hátsó ajtajának szomszédságában található földszinti, belső udvari lakásában ugyanis van egy kutya, amelyik általában a legkisebb zajra is hangos ugatással reagál.

De ha végig csendben, nesz nélkül is dolgozhattak a betörők, különös, hogy az utcán sem maradt semmi nyomuk. A Hajós utcában és a környéken több étterem, kávézó üzemel, nem egynek saját, utcára is látó kamerái vannak. Az Arton irodája a Hajós és az Ó utca sarkán van, utóbbiban, viszonylag közel a kötvényügynökséghez található a Cepol nevű európai bűnüldözési ügynökség székhelye, ami szintén be van kamerázva. A nyomozást ismerő forrásaink szerint az utcai kamerák egy része nem működik, de ha ez így is van, akkor azt tudniuk kellett a betörőknek is. 

A betörők után folyó nyomozásban a rendőrök az elmúlt fél évben több mint ezer tanút hallgattak meg. Még azokat is beidézték, akik akkor a környéken voltak, köztük az Index egyik újságíróját is, aki nem messze onnan rendelt taxit akkor éjjel.

A rendőrök különös figyelmet fordítottak az Arton alkalmazottaira, valamint azokra, akik ismerték vagy ismerhették az Arton ügyeit. Noha gyanúsítottja nem volt és most sincs az ügynek, a nyomozás kezdeti szakaszától kezdve néhány alkalmazottat és azokat, akik elkövetőként vagy a betörés lehetséges megbízójaként szóba jöhettek, már-már gyanúsítottként kezeltek. Több olyan emberről is tudunk, akiknek videóra vették a tanúvallomását, akiktől DNS-mintát vettek, vagy poligráfos vizsgálatnak vetették őket alá.

Már korábban is volt poligráfos vizsgálat

Az alkalmazottaknak az eljárás már ismerős lehet. Több, egymástól független forrásból is úgy tudjuk ugyanis, hogy már az áprilisi betörés előtt történt valami, ami miatt Balogh Radosztina megmozgatta a rendőrségi kapcsolatait:

Úgy tudjuk, az eset után az alkalmazottakat poligráfos vizsgálatnak vetették alá, egyikük (az egyik külföldi alkalmazott) ezen nem szerepelt túl jól, mégis tovább dolgozhatott a cégnél. Nem véletlen, hogy az áprilisi betörés után a szóba jöhető elkövetők egyikeként képbe került ez az alkalmazott, de belőle sem lett gyanúsított.

Megkérdeztük a rendőrséget, hogy indult-e nyomozás a jóval a betörés előtt észlelt lopás után, de megkeresésünkre a BRFK még nem válaszolt. Megkerestük Balogh Radosztinát is, hogy a betörésről kérdezzük, de nem akart nyilatkozni. 

Az áprilisi betörés körülményei miatt egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy önbetörés történt, de legalábbis az elkövetőket olyan belső ember segítette, aki lényegében mindent tudott a cég belső működéséről, arról, mi hol van az irodában.

De a cég jellegéből, a kiterjedt nemzetközi ügyfélköréből fakadóan az sem életszerűtlen teória, hogy a betörés mögött valamelyik külföldi titkosszolgálat áll – ám ez esetben is szükség lehetett belső segítségre. Az biztos, hogy a betörők alapvetően nem, vagy nem csak a pénzre utaztak, ezért a lehetséges indítékok is sokfélék lehetnek. Így akár az is az indítékok között lehet, hogy a cég belső működését, a valós bevételeket, a társaság partnereiről, klienseiről összegyűlt adatokat megsemmisítsék, vagy ellenkezőleg, felhasználják valamire.

Van egy iratcsomag, ami az Arton titkait rejti

Magyarország a kötvényárusítással megbízott külföldi offshore cégeken keresztül 2013 és 2016 között összesen 17 009 darab letelepedési kötvényt adott el külföldieknek. Sokat elárul az üzletről, hogy Kínában azért volt népszerű a magyar kötvény, mert a kínaiak szerint  olcsó, gyors és egyszerű volt az ügyintézés, nem vizsgálták a készpénz eredetét, nem volt különösebb vizsgálat, és a magyar hatóságok nagyon elnézők. 

Így az sem meglepő, hogy az elképesztő bevételt termelő, államilag megtámogatott kötvénybiznisz belső működésével kapcsolatos adatok sokat érnek. Több, egymástól független forrás is megerősítette az Indexnek, hogy létezik egy dokumentumcsomag, amelyben értékes információk vannak az Arton működéséről, belső ügyeiről, ezeken keresztül pedig a letelepedési kötvényüzlet titkairól. Úgy tudjuk, ez a „csomag” nem a betörésből származik, hanem egy olyan társaság állította össze, amely már régóta gyűjtögetett adatokat az Artonról. A dokumentum tartalmára sokan kíváncsiak, azonban korántsem biztos, hogy az anyag valaha is nyilvánosságra kerül. 

(Borítókép: Index)