Az lesz a tuti összefogás, hogy külön indulnak

A politikusi nyilatkozatokból és a tárgyalásokról szivárgó hírekből szép lassan kezd körvonalazódni, hogy a baloldal milyen konstrukcióban indul a 2018-as választásokon. A megoldás azért nem egyszerű és végleges eredményről még nem lehet beszélni, mert több párt érdekeit kell összefésülni. Olyan megoldás pedig nincsen, amely mindenkinek maradéktalanul megfelel.

Amit egyszerű megmondani: teljes ellenzéki, baloldali összefogás nem lesz. Az LMP és a Momentum is önállóan indul, külön listát állítanak, és 106 egyéni jelöltet igyekeznek indítani. Ebben az elhatározásukban aligha tudja már megingatni őket bárki. A 2014-es összefogás pártjai (mínusz Liberálisok) viszont már hetek óta egyeztetnek egymással, és a 106 egyéni jelöltben várhatóan meg is fognak egyezni.

Az elmúlt napokban tett fontosabb pártvezetői nyilatkozatok arra utalnak, hogy a koordinált induláson túl szorosabb együttműködés nem igazán képzelhető el:

• Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerdán azt mondta az Atv.hu-nak, hogy "sem közös miniszterelnök-jelöltet, sem közös listát nem szeretne a DK az MSZP-vel".
• Vadai Ágnes DK-alelnök is azt mondta az ATV-ben, hogy inkább kisebb esélyét látja annak, hogy lesz közös miniszterelnök-jelöltjük, mintsem nagyobbat.
• Molnár Gyula MSZP-elnök a HírTv-nek azt mondta: az MSZP folyamatosan tárgyal a DK-val a 106 egyéni választókerület jelöltjeiről, miniszterelnök-jelöltről még nem is egyeztettek. "Ebből a szempontból szerintem egy picit előre szaladt a DK és Gyurcsány Ferenc, mi azt kérjük tőle, hogy nyugodjunk meg, üljünk le, és amikor van igazi ajánlat, akkor beszéljük róla."
• Hiller István MSZP-s választmányi elnök a Zoom.hu-nak csütörtökön azt helyezte kilátásba, hogy kétszer is kongresszust tartanak a szocialisták. "Nagyon valószínű, hogy december elején a programot, a párt választási listáját és a 106 egyéni jelöltet mutatjuk be – utóbbiak esetében azzal a megkötéssel, hogy ha van ellenzéki oldalon megállapodás, akkor a névsor változhat." A kongresszus másik ülésnapján februárban "a politikai kampány nyitányaként bemutatjuk a további személyeket és a kampánycsapatot."
• Szigetvári Viktor, az Együtt országos tanácsának elnöke az Atv.hu-nak azt mondta: " Balázs Péter iránti tisztelet mellett sem tervez az Együtt közös miniszterelnök-jelöltet az MSZP-vel. Az Együtt a Párbeszéddel szövetségben indul a választáson és állít miniszterelnök-jelöltet." A miniszterelnök-jelöltről nincs még döntés, de Karácsony Gergely zuglói polgármester a legesélyesebb.

Jól látszik, az MSZP szeretné a közös listát legalább a DK-val, Gyurcsányék viszont pont ezt kerülnék el. Gyurcsány eddig tudott hivatkozni Botka László feltételére (amely a DK elnökét levette volna a listáról), most viszont nehezebben tudják a DK-sok megindokolni, hogy miért is jobb konstrukció a külön indulás a kormányváltás érdekében. Gyurcsány kezére játszik viszont, hogy az Együtt-Párbeszéd sem akarja a nagy közös listát, csak az egyéni jelöltes koordinációt.

A mostani helyzet szerint tehát a koordinált indulásos verzió felé haladunk:

Közös országos lista, miniszterelnök-jelölt, logó, kampány viszont nem lesz.

Érdemes tehát közelebbről megnézni, mi az előnye és mi a hátránya a baloldal szempontjából ennek a felállásnak. Egyelőre nem tudni, pontosan kik lesznek a jelöltek a 106 választókerületben, milyen lesz a választókerületek elosztása, ki hány körzetet tud kiharcolni magának. De az biztos, hogy az országos listához 27 egyéni jelölttel kell rendelkezni (legalább 9 megyében is a fővárosban).

Az előnyök között említhetjük:

• A pártok képviselhetik a saját programjukat megalkuvás nélkül.
• Egyik pártnak sem kell alkudoznia a másikkal a listás helyekről és az országos kampány tervezésekor.
• Nem kell beállni más pártok által hozott/ajánlott miniszterelnök-jelölt mögé.
• Minden párt külön kampánytmáogatást kap a listája és a jelöltjei után. Egy lista esetén csak egyszer járna a pénz.
• Minden párt szimpatizánsa szavazhat a saját pártja listájára.
• Minden pártnak csak a saját politikusai miatt kell felelősséget vállalnia, magyarázkodnia.
• A másik párt esetleges hibái, ügyei (mint például a 2014 februárjában kirobbant Simon-ügy) nem rontják a közös esélyeket.
• 5 százalék kell csupán a parlamentbe kerüléshez, míg közös listánál két párt esetén 10, 3 párt esetén pedig 15 százalék a küszöb.

Ám a hátrányok listája sem rövid:

• Nehezebb megértetni a szavazókkal a konstrukciót. Hiszen lesz olyan körzet, ahol csak MSZP-s, csak DK-s vagy csak Együtt-Párbeszédes indul. A listás szavazólapon viszont minden párt ott lesz.
• Nehezebb a helyi kampány azokban a körzetekben, ahol nincs egyéni jelölt. Például egy olyan körzetben, ahol DK-s indul, érthetően kisebb lesz a helyi szocialisták lelkesedése.
• Kevés idő van megtanítani az embereket a szavazat megosztására. (Hiszen sok esetben egyéniben más párt jelöltjére kellene szavazni, mint listán.)
• A baloldali pártoknak óhatatlanul egymás ellen is kell kampányolniuk, ami ronthatja az egyéni jelöltek, egyéni kampányok esélyeit.
• Több helyi körzetben a visszalépésre kényszerített, sértett fél is akadályozhatja a kampányt.
• Ha egy pártnak nincs minden körzetben jelöltje, sok töredékszavazatról kell lemondania. (A vesztes szavazatok is hozzááadódnak az országos listás szavazatokból, aminek szerepe van a mandátumelosztásnál.) Ha valahol nincs jelölt, nincs töredékszavazat sem.
• Ha nincs közös lista, nincs közös miniszterelnök-jelölt, vagyis nem lesz egyértelmű baloldali kihívója Orbánnak. A napokban hírbe hozott Balázs Péter is erre célzott: csak akkor vállalná a jelöltséget, ha van egy választási szövetség vagy választási párt. 

Főleg e legutóbbi tényező okozhatja a legnagyobb fejtörést a pártoknak. Hiszen, ha választás előtt nem látszik, ki ülhetne a miniszterelnöki bársonyszékbe, mindhárom formáció külön listavezetővel kampányolna, akkor egy esetleges választási győzelem után aligha lenne egyszerűbb a megfelelő miniszterelnök kiválasztása, elfogadtatása.  Ráadásul némi legitimációs problémát is okozhat, ha nem lehet tudni előre, ki a miniszterelnök-jelölt.

A koordinált indulás talán legnagyobb problémája, hogy a pártok azt sugallják: csupán egy baloldali házi versenyt akarnak rendezni, és nem Orbán Viktor leváltása a cél.

Borítókép: Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Székely Sándor, a Szolidaritás elnöke, Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke és Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke (b-j) Budapesten a Vértanúk terén ahol megkoszorúzták a mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnök szobrát 2017. október 23-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI.