A semmiből jött a csodafegyver a Jobbik ellen
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon - A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
Az Állami Számvevőszék évtizedekig azt tettette, hogy maximum annyi hatalma van, mint Anglia királynőjének, most pedig hirtelen rájött, hogy valójában akkora hatalma van, mint az Egyesült Államok elnökének.
Ezzel a hasonlattal jellemezte az Indexnek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója a Jobbiknak kiszabott (bár még csak tervezett) 330 milliós bírságot.
Ligeti nem emlékszik arra, hogy hasonló mértékű bírságot kiszabott-e már valaha az ÁSZ. Korábban olyanra volt példa, hogy a pártok maguktól közölték, hogy többet költöttek a kampányban, mint lehetett volna. “380 millió helyett költöttek 404 milliót, majd utólag befizették a különbözetet. Szinte megérte elkövetni ezt a szabálytalanságot, mert az államtól így egy hosszútávú kamatmentes visszafizetési halasztást kaptak” - mondta.
Az igazán érdekes a Jobbiknak kiszabott birságban, hogy a TI a 2014-es választás után arra kérte az ÁSZ-t, hogy a tanulmányuk alapján vesse össze a pártok önbevallásos kampányköltéseit a “valósággal”. A kampányköltések törvényi felső határa 995 millió forint volt (amiből maximum 700 millió forint származhatott állami forrásból), a TI számításai szerint azonban a Fidesz-KDNP 2,7 milliárdot, a baloldali Összefogás 1,6 milliárdot, a Jobbik 1,2 milliárdot költött az előző választási kampányban.
Az ÁSZ ezután azt közölte a korrupcióellenes civil szervezettel, hogy az “ÁSZ ellenőrzési hatásköre kötött”, a kampányköltéseket a törvényben foglalt kereteken belül tudja ellenőrzni, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a pártok önbevallásos költéseit nem vetették össze a tényleg kiadásaikkal, vagyis egyszerű számlaellenőrzést tartottak.
"Az ÁSZ a dokumentum alapú, formális vizsgálatokkal eddig egyetlen alkalommal sem tudta feltárni a pártok kampányainak valós költségeit" - jelentette ki 2014 tavaszán a TI.
Mi pont azt várjuk az Állami Számvevőszéktől, amit most csinál, azaz, hogy gyakorolja a hatásköreit
- húzta alá Ligeti, aki szerint az már egy másik kérdés, hogy miért épp most jött rá az ÁSZ, hogy képes szankcionálni a szabálytalanságokat. Felmerülhet ugyanis, hogy az ÁSZ nem független állami szervezetként, hanem a napi politikai játszmák hatalmi eszközeként funkcionál.
A mostani ÁSZ-jelentés azért is tűnik erős kettős mércének, mert 2010-ben a Fidesz sokkal nagyobb kedvezményeket kapott Simicska Lajos plakátcégeitől, mint most a Jobbik. Ebből akkor és azután sem lett problémája Orbánéknak, mint ahogy abból sem, hogy a 24.hu cikke szerint "csak harmadakkora ráfordítást jelentett le az Állami Számvevőszéknek a Fidesz a 2010-es országgyűlési választás kültéri reklámjairól, mint amekkora összeg a Mahir Cityposterrel kötött, 2010. március-áprilisi időszak számláján valójában szerepel".
A NAV elárverezheti a Jobbik vagyontárgyait
A Jobbikot elég nehéz helyzetbe hozta az ÁSZ, nemcsak azért, mert ha megbünteti a pártot, akkor nem biztos, hogy lesz pénzük elindulni a választáson, de azért is, mert a párt szerint se jogilag, se tartalmilag nem nagyon tudnak belekötni a számvevőszék jelentésébe. Tartalmilag azért nem, mert a párt gazdasági igazgatója, Schön Péter az Indexnek elmondta
Nincs benne semmilyen részlet arról, mi alapján jutott arra az ÁSZ, hogy a Jobbik 331 milliós tiltott támogatást kapott. Még arról sincs benne információ, hogy az ÁSZ szerint ki adta ezt a támogatást, csak a tény, hogy ez megtörtént, se a számítás és kutatás, amely alapján jutott arra a szerv, hogy a Jobbik "a mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban" jutott szoltáltatásokhoz. A párt szerint az is kérdés, hogy egyáltalán miből számolt az ÁSZ, mert a Jobbiktól nem kapták meg a pénzügyi adatokat, azt a Jobbik az online felületen nem tudta feltölteni, mert lezárta az ÁSZ (a szervezet szerint azért, mert a Jobbik sorozatosan nem reagálta megkeresésekre), papíron pedig nem fogadta el a számvevőszék.
Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs osztályának vezetője az Indexnek azt mondta, az ÁSZ olyan szerződések, számlák és adatok alapján számolt, amelyeket egy hatóságtól kapott, miután egy meg nem nevezett hatóság jelezte az ÁSZ-nak, hogy felmerül a Jobbiknál a tiltott támogatás gyanúja. (Ez a hatóság a NAV lehetett, amely 2017 nyarán szerződéseket foglalt le Simicska Lajos plakátcégénél, a Mahir Cityposternél.) Innentől kezdve pedig a párton a sor, hogy az észrevételében bizonyítsa részletesen, hogy nem a piaci ár alatt vásárolt plakáthelyeket.
Az is szokatlan a Jobbik szerint, hogy az ÁSZ nyilvánosságra hozta a jelentéstervezetének megállapításait. Ezt korábban sosem tették, pont azért, mert az ellenőrzött párt a 15 napos határidő alatt jelezhette, ha valami szerinte nem felel meg a valóságnak, és ezek alapján az ÁSZ korrigálta is a jelentést. Persze akkor azt is közölte az állami szerv, hogy pontosan milyen számlák és adatok alapján gondolja azt, hogy valamivel baj van. Az ÁSZ szerint eddig is közzétették, hogy megküldték egy ellenőrzött szervnek a jelentéstervezetet, csak ez általában nem kap akkora figyelmet, mint ebben az esetben.
A számvevőszék egy furcsa intézmény abból a szempontból, hogy nem egy hatóság, amely büntetést szab ki. Az ÁSZ csak megállapítást tesz, amely alapján törvényileg keletkezik egy bírság, amit be kell fizetni az államkasszába. Talán nincs is másik szerv Magyarországon, amely büntetni tud, de amelynek a döntései ellen nincs fellebbezési lehetőség.
A Jobbik már jelezte, hogy alkotmányossági panaszt fog tenni az ügyben, de ez nem nagyon befolyásolja majd az ÁSZ eljárását. A párt most azzal számol, hogy nagyjából január közepén léphet jogerőre az ÁSZ megállapítása, vagyis azután kellene fizetniük 330 millió forintot. Másik 330 milliót pedig a jövő évi támogatásokból vonnak majd le, vagyis a párt a január és március közötti időszakra szóló támogatását valószínűleg nem fogja megkapni. Az pedig még kérdés, hogy a képviselőknek járó külön kampánytámogatást is visszatartja majd az államkincstár. (A Jobbik 2017-ben 476 millió forint állami támogatást kapott, de ez választási évben több is lehet.)
A Jobbik mindenesetre fizetni fog, ha kell, Schön Péter szerint azt mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy a NAV elkezdje behajtani rajtuk a büntetést. Az ugyanis azzal járna, hogy az adóhatóság inkasszózza a párt számláit, lefoglalja és elárverezi a vagyontárgyait, ami Schön szerint még jobban ellehetetlenítené a párt kampányát, mint az, hogy nem kapnak állami pénzt. Az egyetlen pénzgyűjtési lehetőségük ezek után pedig a közösségi finanszírozás, ezt már el is kezdte a Jobbik, viszont még így is kérdéses, hogy lesz-e elég pénzük a kampányra, állítják.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
