Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Orbán vejének OLAF-botránya nem érdekli a kormányt

tiborcz2
2018.01.17. 08:58
A 4-es metró szerződéseiről és az Elios Zrt. közbeszerzéseiről készült OLAF-jelentések kezelése közötti különbség jól illusztrálja, hogy a kormányt nem a korrupció érdekli, hanem hogy politikailag haszna vagy kára származik-e a konkrét ügyből.

Az elmúlt egy évben két olyan eset is volt, amikor az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szabálytalanságokat tárt fel az uniós források magyarországi felhasználásával kapcsolatban. Az Orbán-kormány viszont nagyon különböző módon kezelte ezeket, hiszen az egyikből politikai tőkét tudott kovácsolni magának, míg a másik könnyen a körmére is éghet.

Kezdjük az elsővel. Tavaly január közepén Csepreghy Nándor, Miniszterelnökséget vezető miniszterhelyettes sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az OLAF szabálytalanságokat tárt fel a 4-es metró építésével kapcsolatban. Csepreghy már ekkor az ügyet „minden idők legnagyobb korrupciós botrányának" nevezte. Ezt a megfogalmazást a kormány és fideszes politikusok azóta is előszeretettel használják, ha szóba kerül a téma. Ha tudni akarja, mi ez az egész, itt egy percben összefoglaltuk: 

A 4-es metró ügyében a kormány magához ragadta a kezdeményezést, és ahelyett, hogy kiszivárogtatták volna a sajtónak a jelentés tartalmát, maguk közölték azt a nyilvánossággal. Három nappal később Lázár János élő adásban jelentette be, hogy feljelentést tesznek az OLAF megállapításai miatt.

A kormányszóvivő is aktivizálódott, Kovács Zoltán január 19-én az M1-en, másnap pedig a Kossuth rádióban beszélt a 4-es metró körüli botrányról, amelyben, mint mondta, világos, hogy a szocialista-liberális kormányokat és városvezetést terheli a politikai felelősség.

Néhány nappal később Csepreghy Nándor átadta az OLAF-jelentést a Főpolgármesteri Hivatalnak, majd szintén néhány nappal később a miniszterhelyettes újabb sajtótájékoztatón közölte, hogy a kormány nyilvánosságra hozza az OLAF-jelentést.

A kormány számára fontos, hogy szabályos keretek között az ország nyilvánossága az elsőtől az utolsó betűig megismerhesse a jelentés teljes tartalmát

érvelt Csepreghy, aki azt is közölte, hogy a kormány brüsszeli képviselete egyeztetett az OLAF-fal, hogyan hozhatják nyilvánosságra a teljes jelentést.

A Miniszterelnökség szabálytalansági eljárást indított. Az ügyben a kormány kommunikációért felelős államtitkára is aktivizálta magát, Tuzson Bence február elején az M1-en, majd másnap a TV2-n is interjút adott a témában.

Volt olyan nap (2017. február 9.), amikor három miniszter is foglalkozott a témával. Lázár János ismét az elmúlt évtizedek legsúlyosabb ügyének nevezte a 4-es metró építését a 77. kormányinfón, míg Varga Mihály és Trócsányi László az OLAF főigazgatójával tárgyalt Brüsszelben, többek között erről a témáról is. Még szintén ezen a napon a kormányszóvivő is adott egy újabb interjút az M1-en a jelentésről.

Tiborcz ügyét agyonhallgatják

Amennyire gyorsan kommunikációs offenzívába lendült a kormány a 4-es metróval kapcsolatban, annyira nincs most mondanivalója az Elios Zrt. közbeszerzéseit érintő OLAF-vizsgálatról. A csalás elleni EU-s szervezet szabálytalanságokat tárt fel Orbán Viktor vejének 2011 és 2015 között elnyert közbeszerzései között, és azt javasolták az Európai Bizottságnak, hogy kérjék vissza a projektekre elköltött 12 milliárd forintot.

Az Elios-ügy lényege röviden: Az OLAF 35 darab, 2011 és 2015 közötti közbeszerzést vizsgált, és nemcsak szabálytalanságokra, hanem összeférhetetlenségre is bukkant. Hamar Endre, az Elios egykori tulajdonosának cége, a Sistrade úgy vett részt egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok részéről, hogy Hamar közben az Eliosban is tulajdonos volt. Az Elios az EU-s pénzekből a magyar települések közvilágítását modernizálta. A Tiborcz körüli ügyről bővebben itt olvashat

Szembetűnő, mennyire máshogy kezeli a kormány a két ügyet. Míg a 4-es metró szerződéseiről szóló jelentésről gyorsan tartottak egy sajtótájékoztatót, Tiborcz korábbi cégének szabálytalan közbeszerzéseiről egy külföldi lapból (Wall Street Journal) értesülhetett a hazai közvélemény. Pedig a Miniszterelnökségnek (mint uniós források felhasználásáért felelős szervezet) ebben az esetben is meg kellett kapnia az OLAF-jelentést, de most valamiért mégsem érezték szükségét, hogy szót kérjenek a témában.

Tiborcz István és Orbán Ráchel
Tiborcz István és Orbán Ráchel
Fotó: Velvet

Míg a kormány honlapjára a 4-es metróról az ügy kipattanása óta tucatjával kerültek fel anyagok, addig az Elios ügyéről csak egy szöveg érhető el, az is 2015-ből: „Magyarország továbbra sem kapott hivatalos értesítést az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalától (OLAF) az Elios Zrt.-vel kapcsolatban indított állítólagos vizsgálatról” – közölte a Miniszterelnökség.

Miután a WSJ megírta, hogy az OLAF szabálytalanságokat tárt fel Orbán vejének közbeszerzései körül, a kormányszóvivő kiadott egy rövid közleményt, anélkül, hogy megemlítette volna Orbánt, Tiborczot vagy akár az Elios Zrt.-t: „Magyarországon 2004 óta van lehetőség a közvilágítás fejlesztésére uniós forrásból. Az OLAF vizsgálata a Bajnai kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti. Ezeket a magyar hatóságok az OLAF felvetéseit is figyelembe véve, 2015–16-ban egyszer már vizsgálták. Most az OLAF újabb vizsgálatot kér. Ahogy a korábbi, úgy a mostani vizsgálatot is támogatjuk. Az a helyes, ha a magyar hatóságok az OLAF minden felvetését kivizsgálják. A pályázati konstrukciót hasznosnak tartjuk, mert több vidéki településen is lehetővé tette a közvilágítás korszerűsítését.”

Ez volt minden, amit a magyar kormány mondani szándékozott az ügyben. Nincs szó arról, hogy miniszterek egymás szavába vágva tartanának sajtótájékoztatókat, nyilatkoznának a köz- és a Fidesz-médiának, és várhatóan a jelentést sem fogják nyilvánosságra hozni, mert a kormánynak most nem fontos, hogy az ország nyilvánossága az elsőtől az utolsó betűig” megismerhesse azt, pedig egy ugyanolyan OLAF-jelentésről van szó, mint a 4-es metró esetében.

Cikkünk megjelenése előtt megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy nyilvánosságra hozzák-e a mostani OLAF-jelentést. Amint válaszolnak, közöljük.