Sikerült Auschwitz felszabadításának évfordulójára időzíteni egy Horthy-emlékmisét
További Belföld cikkek
-
Pótlóbuszok, késések és kimaradó járatok – ez a kedd sem lesz a MÁV napja - Újabb lépés a zöldebb bolygó felé: egymillió hulladékgyűjtő kukát oszt ki ingyen a Mohu
- Az Orbán-beszéd alatt őrizetbe vett exrendőr: Folytatom a tiltakozást, míg ki nem esek egy kórházablakból
- Holttestet találtak egy leégett tanyaépületben
- „Kicsit ideges volt a bácsi” – egy üvöltöző férfi zavarta meg Lázár János Kökin tett látogatását
Horthy Miklósért és menyéért, özvegy Horthy Istvánnéért (született: Edelsheim-Gyulai Ilona) tart emlékmisét a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének belvárosi csoportja 2018. január 27-én a belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplomban. A misét követően olyan jobboldali nagyágyúk tartanak emlékbeszédet, mint Boross Péter volt miniszterelnök, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója.
A misét elvileg Horthy születésének 150., illetve menye születésének 100. évfordulójára időzítették, csakhogy január 27-e egyikük szempontjából sem számít valódi évfordulónak (a kormányzó június 18-án, a kormányzó fiának özvegye január 14-én született). Ellenben kínos egybeesés, hogy január 27-én van egy, Horthyhoz kapcsolódó évforduló:
73 éve szabadították fel az auschwitzi haláltábort
ÉS ezt a napot az ENSZ 2005-ben a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjává nyilvánította.
Az egybeesés annál is kellemetlenebb, mivel ahogy arról a történészek által jegyzett, Horthy Miklós felelősségéről szóló cikkünkben is írtunk, az általa irányított rendszer már 1944 előtt is számos antiszemita törvényért, és a magyar hatóságok által elkövetett háborús bűnért tehető felelőssé. És bár sokszor elhangzik védelmében, hogy 1944 júliusában - 437 ezer ember deportálását követően - leállíttatta az auschwitzi transzportokat, dokumentumok alapján ma már egyértelmű, hogy ezt nem emberbaráti, erkölcsi indíttatásra, hanem taktikai okokból tette.
Az egyik szónok, Szakály Sándor egyébként az elmúlt évek egyik legnagyobb emlékezetpolitikai botrányát robbantotta ki, amikor 2014 januárjában arról, hogy a környező országokból ide menekült, mintegy 18 ezer zsidó 1941-es deportálása a német kézen lévő Kamenyec-Podolszkijba idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert ezek az emberek nem voltak magyar állampolgárok. A Horthy-rendszert mentegető fejtegetéseit a történészt patronáló Boross Péter is védelmébe vette.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
