Lefújták a holokauszt-emléknapra hirdetett Horthy-megemlékezést és szentmisét
Osztie Zoltán plébános, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének vezetője a Szemlélek blogon adott interjújában jelentette be, hogy a nagy felháborodást kiváltó Horthy megemlékezést és szentmisét mégsem tartják meg. A plébános elmondta, hogy nem maga a szervezet, hanem csak egy helyi budapesti csoportja volt aláíróként benne a Horthy-emléknap szervezésben, amit szombaton tartottak volna.
A Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia szervezésében tartották volna az idei megemlékezést, mondta a plébános, aki azt is elmondta, hogy „évtizedes távlatban minden évben a kormányzó úr halálához kapcsolódóan tartottunk ilyen megemlékezést. Nem mindig szentmise keretében, volt, amikor imádságot szerveztünk. Idén is így kerestünk időpontot.”
Az időpont keresésekor állítása szerint egyszerűen nem figyeltek. „Megnéztem a liturgikus naptárban és az én naptáramban, melyik szombat szabad még. Ez a hétvége állt legközelebb Horthy Miklós halálához, mindig ekkor szerveztük az elmúlt években is a megemlékezést.
Tényleg nem figyeltünk oda arra, hogy épp az Auschwitz-cal kapcsolatos nemzetközi emléknap is erre a dátumra esik."
Ugyanakkor a botrányt szerinte nem ez a figyelmetlenség okozta, hanem "aki gyűlölködnek, árkot ásnak, akik szembehelyezkedni akarnak, ők azok, akik ebből világra szóló médiakampányt, hisztériát csinálnak".
Gégény István, az interjú készítője azt is elmondta, hogy "nem csupán a közösségi médiában és a sajtóban keletkeztek negatív visszhangok a megemlékezés kapcsán, hanem zsidó vezetők is érzékenyen reagáltak. Így tett például Heisler András rabbi is", amire Osztie elmondta, hogy f el fogja hívni Heisler Andrást, hogy higgadtan beszéljenek "a lényegről, az érzékenységekről". Szerinte
időnként olyan gyanúval, rosszindulatú feltételezéssel közeledünk egymáshoz, aminek nincs valóságalapja! Én nem vagyok antiszemita. Választott népnek ismerem el a zsidó népet, nem gyűlölködöm a zsidókkal szemben.
És mi történt volna a misén kívül, amikor beszédek is elhangzottak volna? Osztie szerint " a megemlékező beszéd és a szentmise két külön program lett volna". Ám ezeket sem tartják most már meg.
Szerdán este a felkért felszólalók azonban még másképpen álltak hozzá ehhez a kérdéshez. Lezsák Sándor például csak annyit közölt a botrány kirobbanását követően, hogy részt vesz és elmondja beszédét.
Boross Péter, az első szabadon választott parlament idején miniszterelnök kicsit már árnyaltabban fogalmazott. Az ATV-nek azt mondta, négy hónappal ezelőtt kérték fel a megemlékezésen való szereplésre, "a sok dátum között eszébe sem jutott, hogy január 27-e az auschwitzi emléknap is". Ez "mérhetetlenül zavarja", de - mint mondta - elmegy, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nem szereti a gyávaságot,
vállalom egy hibás vállalás következményeit is.
Azt tervezte, hogy a beszédje elején megemlékezik "Magyarország '44-es német megszállásáról, a zsidók elhurcolásáról és a Holokauszt áldozatairól, és aztán Horthy Miklósról, "aki egyedülállóan le merte állítani a zsidók deportálását."