Megfeleződött a bűncselekmények száma Magyarországon?

„Hét év alatt mintegy 55 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma Magyarországon. Az MSZP vezette kormány idején kétszer annyi volt a bűncselekmények száma: míg 2010-ben több mint 400 ezer, addig 2017-ben csupán 195 ezer bűnesetet regisztráltak. Az adatok szerint tehát közel 55 százalékkal csökkent a bűnesetek száma. A rekordteljesítmény mögött sokrétű és kemény munka áll” – fogalmaz a Magyar Idők január eleji hurráoptimista cikke.

A cikk a regisztrált bűncselekmények számát idézi, és azok 2017-es számát egyébként hibásan jegyzi. Legalábbis a rendőrség oldalán hozzáférhető Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály adatai szerint tavaly 226 ezer bűncselekményt regisztráltak, és nem 195 ezret, mint ahogy azt a Magyar Idők cikke írja.

A regisztrált bűncselekmény nem egyenlő a bűnözéssel

És ha ettől a tévedéstől eltekintünk, akkor sem állítható, hogy hét év alatt megfeleződött volna a bűncselekmények száma. A regisztrált bűncselekményeké – ugyan ha nem is folyamatosan – de valóban jócskán lecsökkent az elmúlt tíz évben, viszont a regisztrált bűncselekmények száma egyáltalán nem jelzi az elkövetett bűncselekmények számát, mondja Kó József, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa.

A kriminológus szerint a nemzetközi kutatások egybehangzó eredményei szerint 

Vannak olyan bűncselekmények, amiknél különösen magas a látencia. „A korrupciós bűncselekményeknél a statisztikákban megjelenő számnak száz- vagy akár ezerszerese is lehet a valós szám. Ezek ugyanis konszenzuális bűncselekmények, az elkövetőnek és az áldozatnak is érdeke, hogy rejtve maradjanak. A nemi bűncselekmények, kábítószeres bűncselekmények, prostitúciós bűncselekmények közül is nagyon kevés derül ki” – mondja Kó.

A bűnügyi statisztikák propagandacélokra való használata nem újdonság, mindegy, ki van kormányon, mindig szereti saját magát fényezni az éppen aktuális bűnügyi statisztikákkal. Perényi Roland történész a bűnügyi statisztikák történetéről írt munkájában idézi például Mandello Gyulát, aki a 20. század elején foglalkozott bűnügyi adatokkal, és 1904-ben ezt írta: „Végre a bűnügyi statisztika fegyver is a pártok, sőt az egyház kezében is. S minthogy tudvalevőleg nincs ruganyosabb dolog a számoknál, számsoroknál és a statisztika feldolgozási módozatainál, ugyanazt az anyagot egyesek optimistikus, mások pessimistikus szinezetben tüntetik fel véleményeik igazolására.” 

Az viszont tény, hogy az utóbbi években a korábbiakhoz képest jóval kevesebb bűncselekményt regisztrálnak a hatóságok, és az ilyen grafikonokon rendkívül jól mutat a csökkenés:

Kó József kriminológus szerint viszont a szomorú valóság az, hogy

A felderítési arány pedig az elmúlt öt évben alig változott. Kó József azt mondja, hogy 2012-ben 100 ezer, 2016-ban 98 ezer olyan bűncselekmény volt, ahol el is fogták az elkövetőt.

Mi miatt regisztrálnak kevesebb bűncselekményt?

Az, hogy mégis látható a regisztrált bűncselekmények számaiban a csökkenés, az több különböző jelenség miatt lehet, amik közül csak egyik tényező a rendőrség javuló munkája. Íme néhány olyan törvény- vagy jogszabályváltozás, ami a rendőrségi munkán kívül is hat a statisztikai adatokra, és olykor sok tízezerrel csökkenti a regisztrált bűncselekmények számát:

• A szabálysértési törvény 2012-es változása óta már nem 20 ezer forint, hanem 50 ezer forint az az értékhatár, amitől bűncselekménynek számítanak a vagyoni kárt okozó cselekmények. 50 ezer forint alatti kár esetén szabálysértésnek minősülnek. Így 2012-ről 2013-ra 60 ezer vagyon elleni bűncselekmény tűnt el a bűnügyi statisztikákból.
• Más jogszabályi változások is rendesen belepiszkáltak az utóbbi években a bűnügyi statisztikába. Ahogy azt korábban megírtuk, 2013 nyarán lépett hatályba az új Büntető Törvénykönyv, ami teljesen felborította a statisztika módszertanát, tartalmát és adatgyűjtési rendszerét is. Lettek például új tényállások, megszűntek régiek, megváltoztak definíciók és csoportosítások. Így esett például, hogy hirtelen 69 ezerrel csökkent az okirattal visszaélések száma. Ennek a varázslatos javulásnak az a magyarázata, hogy a Btk. változás előtt ha eltűnt egy iratokkal teli tárca, minden egyes irat külön bűncselekménynek számított, de most már összevontan kezelik ezeket.
• A statisztikai adatokat befolyásolhatja a halmazatok megítélése is: ha például betörnek egy stadionba, ahol feltörnek húsz öltözőszekrényt, akkor azt számíthatják húsz betörésnek is, és egyetlen folytatólagosan elkövetett betörésnek is – függően attól, hogy mutatkozik-e szándék arra nézve, hogy kevés (vagy kevesebb) bűncselekmény szerepeljen a statisztikákban.

A biztonságérzetünk rottyon van

A magyarok egyébként rendkívül rossznak érzékelik a közbiztonságot, legalábbis a tavaly novemberben nyilvánosságra hozott OECD felmérés szerint a magyaroknak csak a fele, egész pontosan 50,7 százaléka érzi magát biztonságban este az utcán.

Ennyire egy európai országban sem félnek az emberek, és mindössze egyetlen OECD-ország van csak, ahol rosszabb a mutató: Mexikó, ahol a drogkartellek tényleg halomra lövöldözik az embereket, és ahol az OECD-ben a legmagasabb a gyilkosságok aránya. Ott 100 ezer lakosra majdnem 18 erőszakos halál jut, ehhez képest Magyarországon kevesebb mint kettő.

Borítókép: Az elsőrendű vádlottat vezetik elő egy üvegfal mögött a Budapest Környéki Törvényszéken. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt