Zuschlag János: pártházból börtön, párt helyett megint börtön?

Másodszor is börtönbe kerülhet a csalás miatt hat év után 2013-ban szabadult Zuschlag János. Az egykori szocialista politikus előzetes letartóztatását már el is rendelte a bíróság egy hónapra.

A gyanú szerint ezúttal tiltott adatok megszerzésében vehetett részt, hogy azokat felhasználva jelölteket indíthasson egy vagy több törpepárt, amelyek így több százmilliós állami támogatáshoz juthatnak. 

Legifjabból legcikibb

Az 1977-es, kiskunhalasi születésű Zuschlag páratlan gyorsasággal robbant be a nagypolitikába. 17 évesen az Ifjú Szocialisták Mozgalmának tagja, egy év múlva Bács-Kiskun megyei elnöke lett. 1998-ban pedig a parlament legfiatalabb tagja lett az MSZP listáján mandátumot szerezve. Az akkor 21 éves Zuschlag az ifjúsági vonalon ment tovább, 2002-ben már a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták Mozgalma (Fibisz) elnökhelyettese volt, közben listáról újra parlamenti mandátumot szerzett, az év októberében pedig a kiskunhalasi önkormányzat képviselője is lett.

Ekkor már az MSZP elnökségi tagságára is pályázott, nem is tűnt esélytelennek. Ekkor azonban egy otromba viccel kiütötte magát az akkor is még csak 27 éves politikus: a Terror Házánál 2004 októberében egy bekapcsolt kamera előtt a holokauszton poénkodott. Az MSZP bocsánatkérésre kötelezte, az ellenzékbe került Fidesz nemcsak az ő, de több fibiszes szocialista képviselő távozását követelte.

Egy héttel később Zuschlag lemondott parlamenti mandátumáról.

A párt azonban ekkor még nem engedte el teljesen a kezét, 2006-ban az MSZP színeiben nyert önkormányzati mandátumot, 2007-ben pedig az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnöke lett – ekkor azonban már zajlott egy nyomozás, pár hónap múlva pedig el is kezdődött a per, Zuschlag és hat társa ellen. Ez Zuschlag nyolc és fél éves, 2011-ben hat évre enyhített börtönbüntetésével végződött.

Alapítványi pénzcsorgatás

Az ügy a Fibiszhez kötődött, pontosabban annak alapítványokon keresztüli finanszírozásához. A hatóságok hét alapítványt, nyolc egyesületet vizsgáltak, 80 millió forintos csalást gyanítva. Az ügyben 2007-ben tanúként meghallgatták Gyurcsány Ferencet is.

Az akkori kormányfő a vizsgált években a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot vezette, ebben a minőségében az ifjúsági szervezeteknek nyújtott támogatásaival, a pályázatokon elnyert összegek kifizetési és elszámolási szabályaival, illetve gyakorlatával kapcsolatban kellett válaszolnia.

Később Zuschlag azt állította, a pénzek szabálytalan kezeléséből ő nem húzott hasznot, az összegek az MSZP pártkasszájába folytak be, különböző ügyek finanszírozására. Állítása szerint a párt, így Gyurcsány cserben hagyta őt, koncként dobta oda a bíróságnak.

Börtönbe ennyi időre parlamenti politikus a rendszerváltás óta nem került, mint Zuschlag, akit végül 75 millió forint szabálytalan kezelésében találtak bűnösnek.

50 milliós nejlonszatyor 

Szabadulása után váratlan körülmények között tért vissza a politikába. A fellépésével ugyanis a Fideszt segítette, és értelemszerűen korábbi pártjának, az MSZP-nek okozott kárt.

Ugyanis könyvet írt róla Szalai Vivien – azóta Kökény-Szalai Vivien, a NER-hez ezer szállal kötődő TV2 hírigazgatója –, Pártházból börtönbe címmel. Zuschlag ebben azt állította, 2005-ben egyéni parlamenti képviselőjelöltnek választották a szocialisták Kiskunhalason, de ettől a párt megrémült, ezért 50 millió forintot felajánlva meggyőzték, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. Elmondása szerint nejlonszatyorban kapta meg a pénzt, amely szerinte az általa korábban is említett MSZP-s feketekasszából származott.

Állításait bizonyítani nem tudta, ahogy azt sem, hogy a visszalépésről Lendvai Ildikóval, Szekeres Imrével és Szilvásy Györggyel állapodott volna meg. Az érintettek visszautasították Zuschlag szavait.

Zuschlag szabadulása épp a 2014-es parlamenti választások elé esett, nevével több új pártot kapcsolatba hoztak, így az Új Magyarország Pártot (ÚMP) és az Új Dimenzió Pártot (ÚDP). Zuschlag akkor csak annyit ismert el, hogy beszélt a pártok vezetőivel, de nincs szerepe a pártok létrehozásában és műkdötetésében.

Szabadságból előzetesbe

Ezek az új pártok a parlamentbe jutásra nem, de jelentős állami támogatás megszerézésére alkalmasak voltak a választás idejére, miután 2013-ban a választási törvény fideszes módosítása nyomán eltörölték a kopogtatócédulákat, így sokkal könnyebbé vált az aláírások megszerzése a jelöltek indításához, akiken keresztül, érdemi kampány nélkül is, akár 600 milliós támogatást lehetett szerezni pártonként. 2014-ben 147 párt indult el, 18 országos listát is állíthatott.

A Zuschlaghoz kötött ÚMP és ÚDP is ezek között volt, az elszámolás viszont a laza szabályok ellenére sem ment flottul, a NAV a két párton 200 millió forintot kért számon. (Ezenkívül döntően a választások előtt nem sokkal korábban létrejött más formációktól a NAV további 1,75 milliárd forintot követelt vissza.) Igaz, behajtani nem sikerült, a csaknem kétmilliárd forintról a NAV decemberben végleg lemondott, az ügyeket következmények nélkül lezárta.

Zuschlag számára akkor jogi következménye nem volt az ügynek – ahogyan a kamupártok közül másnak sem –, most azonban egy hasonló kamupártos próbálkozás miatt kerülhetett előzetes letartóztatásba.

A gyanú szerint tettestársakkal együtt személyes adatokat próbált ellopni, hogy azokat kampány és érdemi költés nélküli pártok jelöltjeinek indítására használják fel.

De mennyire lehet politikai az eljárás? Tény, hogy a Fidesznek mindig jól jön, ha egy szocialista/volt szocialista politikust lehet rabláncon mutatni a börtön kapujában. Ám valószínűbb, hogy Zuschlag most nem a szocialista múltja, hanem a kamupártokkal kavarós jelene miatt keltette fel a hatóságok érdeklődését.

A Fidesz ugyanis tavaly erős üzenetet küldött a kamupártok felé: a parlament módosította a törvényt, hogy a fél százalékot el nem érő formációknak vissza kell fizetniük minden kampánytámogatást. Vagyis nem nagyon éri meg ezzel bizniszelni. Ezek után várható volt, hogy a hatóságok is jobban figyelik majd az ezzel kapcsolatos visszaéléseket.