Érvénytelen lett a bulinegyedről szóló népszavazás
További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
Érvénytelen lett a bulinegyedről szóló népszavazás az Erzsébetvárosban. A választásra jogosultak 15,89 százaléka ment el szavazni. Az érvényességhez legalább 50 százalékos részvétel kellett volna. Ez azt jelenti, hogy nem fogják korlátozni a belső-erzsébetvárosi vendéglátóhelyek éjszakai nyitvatartását.
A helyi népszavazáson 43 520 ember vehetett volna részt, a VII. kerület hivatalos bejelentése szerint mindössze 6918-an mentek el szavazni. Ők így nyilvánítottak véleményt:
- 4572 kerületi lakos, azaz a szavazók kb. kétharmada mondta azt, hogy éjfélkor zárják be a szórakozóhelyeket (66,08 százalék)
- 2316-an az éjfél utáni nyitva tartás megtartása mellett foglaltak állást (33,4 százalék)
- 30 szavazat érvénytelen volt
Erzsébetváros Önkormányzata az érvénytelen népszavazás után további intézkedéseket tesz a lakók védelmének érdekében, olvasható a VII. kerületi önkormányzat közleményében. A kerület vezetése köszönetét fejezte ki azoknak, akik véleménynyilvánításukkal segítették a városvezetés munkáját. A városvezetés olyan törvényalkotást fog kezdeményezni, amely a kerületben lakók életkörülményeinek további javulását, védelmét és biztonságát segíti elő. A városvezetés számít valamennyi párt és a helyi lakóközösségek képviselőinek konstruktív együttműködésére az itt élők érdekét és nyugalmát szolgáló további döntések előkészítésében és meghozatalában, áll a közleményben.
Garai Dóra, az éjféli záróra mellett kampányoló Élhető Erzsébetváros Facebook-csoport szóvivője szerint hatalmas siker, hogy anyagi háttér nélkül, ellenszélben és manipulációk ellenére ez az eredmény született, ami "nagyon tisztán és egyértelműen megmutatja, mit szeretnének a lakók a kerületben". A részvételi arányt az önkormányzat súlyos kudarcának nevezte, mivel szerinte a lakosság nem kapott megfelelő tájékoztatást a referendumról. Garai Dóra emlékeztetett arra, hogy korábban a polgármester és helyettese is azt mondta, hogy nem az érvényességhez, hanem az igenek többségbe kerüléséhez kötik a lakók akaratának figyelembe vételét.
A bulinegyed megtartását pártoló Élő Erzsébetvárosért Egyesület az eredményről azt írta: a rendkívül alacsony részvétel üzenete egyértelmű, a lakók döntő többsége nem ért egyet a korlátozást kezdeményező Facebook-csoporttal. Ezzel szemben az Élő Erzsébetvárosért Egyesületnek a bulinegyed fennmaradását támogató, párbeszédes megoldást sürgető petícióját több mint 50 ezren írták alá. Az egyesület szerint a népszavazás kudarc a tiltani akaróknak, ellenben siker az erzsébetvárosiaknak, hiszen megmarad Belső-Erzsébetváros különleges hangulata. Míg Erzsébetváros nagyobb részén továbbra is nyugodt lakókörnyezetben élhetnek az ott lakók, megmarad a turizmus, és az a 300 milliárd forint bevétel, amit évente elköltenek a turisták a negyedben. Megmaradnak a munkahelyek is, hiszen az itt működő 300 kis- és középvállalat 10 ezer embert foglalkoztat, áll a közleményben.
Az alacsony részvétel és az érvénytelen népszavazás nem meglepő: a helyi népszavazás a kerületre vonatkozott, de csak arról szólt, hogy a körúton belül, azaz a Rákóczi út-Károly körút-Király utca-Erzsébet körút négyszögén belül legyen éjféli zárvatartás (mivel a körúton túl már 2013 óta elrendelték az éjféli zárást).
A kerület többsége viszont a körúton túli részen lakik, akiket kevésbé érint ez a probléma, ráadásul egy teljesen semmilyen kampány előzte meg a népszavazást: a kerületet vezető Fidesz és az önkormányzatban szintén nagy létszámmal jelen lévő baloldali frakció képviselői annyit mondtak a lakóknak, hogy menjenek el szavazni, de nem érveltek sem az éjféli zárás mellett, sem ellene.
Az, hogy az önkormányzat lépéskényszerbe került a bulinegyeddel kapcsolatban, elsősorban az Élhető Erzsébetvárosért csoportnak volt köszönhető. Ez a helyi lakókból álló csoport hangosította fel a bulinegyed problémáit, a szemetet, a zajt, amivel a döntéshozók évek óta képtelenek voltak kezdeni valamit.
A népszavazást 2017. október 3-án szavazta meg az önkormányzat: a kerület politikusai úgy gondolták, hogy a lakók döntsék el, legyen-e éjféli zárvatartást. Ezen a testületi ülésen az LMP és a nagy baloldali frakció már elrendelte volna az éjféli zárást, a Fidesz és a Jobbik nem - az már egy más kérdés, hogy a kampány során a baloldali frakció sem kampányolt már a zárás mellett.
Kérdés, hogy ezután mit dönt az önkormányzat: ez az eredmény ugyan nem kötelezi őket semmire, de a kerület fideszes politikusai kijelentették, hogy ha érvénytelen lesz, ha nem, ők figyelembe fogják venni a belső-erzsébetvárosiak véleményét. Ezzel előre arra utaltak, hogy a népszavazás lehet még politikailag érvényes, de szó szerint nem ígérték meg, hogy akkor is elrendelik az éjféli zárvatartást, és számokhoz sem kötötték, hogy pontosan hány ember menjen el szavazni Belső-Erzsébetvárosból, és ott hány százalék legyen az igenek, azaz a zárás melletti szavazatok aránya.
Ha elrendelik az éjféli zárást, több probléma is megoldódik a területen, valószínűleg csökken majd a zaj, a szemét, meg például az utcákon vonuló brit legénybúcsúsok száma, de a helyek nagy része is bezárna, több ezer ember veszthetné el az állását, Budapest pedig az egyik vonzó turisztikai célpontját. Ettől függetlenül a negyed rendbetétele évek óta várat magára.
Azt, hogy milyen problémák voltak az egész bulinegyedes népszavazással, ebben a videóban meséltük el: