Elítélték az Index újságíróját

A Győri Törvényszék keddi jogerős ítéletében megrovásban részesítette, és a perköltség megfizetésére kötelezte Nyilas Gergelyt, az Index újságíróját.

Kollégánk ellen azért emelt vádat az ügyészség, mert 2015 augusztusában, a menekültválság csúcsán riportkészítés keretében kirgiz állampolgárnak adta ki magát a határrendészet munkatársainak. Így tudósított az előállításáról, a röszkei átmeneti táborról, a buszútról és a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóságának győri udvaráról, egészen addig, amíg le nem leplezte magát. Nyilas Győrben aláírt egy fejléc és egyedi azonosító nélküli papírt, ami alapján a menekültügyi hatóság nyilvántartásba vette a kitalált kirgiz férfi menedékkérelmét.

Az Index újságíróját a hatóság félrevezetésével és okirathamisítással vádolták.

Kollégánk nem öncélúan adta ki magát kirgiznek: a menekültügyi hatóság a folyamatos kérvények és az óriási közérdeklődés ellenére sem engedélyezte a sajtónak, így kollégánknak, hogy a helyszínen vizsgálja a migránsok hatósági kezelését, az idegenrendészeti eljárás lefolytatását, a táborokban uralkodó körülményeket. Pedig mindez nyilvánvalóan közérdekű, a nyilvánosságra tartozó információ volt, amit a riport kiemelkedő olvasottsága és népszerűsége is igazolt.

Amikor büntetőeljárás indult ellene, az Index újságírója azzal érvelt,  hogy a sajtótörvény értelmében nem vonható felelősségre olyan – nem súlyos vagy aránytalan – jogsértésért, melynek elkövetése nélkül egy bizonyos közérdekű információ nem lett volna megszerezhető. Vagyis a jogszabály pont az övéhez hasonló esetekre lett kitalálva, hogy az újságírót ne büntessék, amiért a munkáját végezte.

Nyilas panaszt emelt a Győri Nyomozó Ügyészség a nyomozást megszüntető, őt megrovásban részesítő határozata ellen, így az ügy a bíróságon folytatódott.

2016 novemberében az elsőfokon eljáró Győri Járásbíróság is megrovásban részesítette, és 13 ezer forintnyi perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet szerint kollégánknak abban igaza volt, hogy a sajtótörvényre hivatkozott, csakhogy Győrben már felesleges volt kirgiznek kiadnia magát, mivel addigra minden fontos információ a birtokában volt.

Kollégánk hiába védekezett azzal, hogy egyrészt nem láthatta előre, hogy később milyen információkhoz jut vagy nem jut majd, mi több,  új, releváns információ volt, hogy a menedékkérők rács mögött kényszerülnek várakozni, amit személy szerint is megtapasztalt. Szerinte azt sem tudhatta, hogy a nem hivatalos sajtpapír alapján később hivatalos irat készül, azonban a bíróság az ügyészségnek adott igazat.

Nyilas és ügyvédje, Bodolai László fellebbeztek, így került az ügy másodfokra, a Győri Törvényszékhez.

Ma reggel kihirdetett ítéletében a Törvényszék helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Bodolai tájékoztatása szerint a bíróság elfogadta az ügyészség érvelését, hogy a Győrben a buszra felszálló arab tolmács angolul is tájékoztatta az utasokat, hogy ha aláírják a papírt, azzal megkezdődik a menekültügyi eljárásuk. Nyilas szerint viszont a férfi nem hatósági személyként lépett fel, és a tájékoztatás sem volt egyértelmű.

A bíróság elismerte és enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az újságíró a köz érdekét szolgálta, és nem a saját vagy más személy érdekében vezette félre a hatóságot. A médiatörvény (8. § (1) szakaszát, ami szerint "jogsértés" miatt bizonyos esetekben nem vonható felelősségre az újságíró, a bíróság úgy értelmezte, hogy – a fedett nyomozókhoz hasonlóan – a másképp nem megszerezhető közérdekű információk gyűjtése közben csak szabálysértést lehet elkövetni, bűncselekményt nem.

Bodolai (aki egyben az Index Zrt. igazgatótanácsának az elnöke is) arról számolt be, hogy úgy érzékelte, az ügyészség láthatóan nagyon készült, hogy a védelem érveit szétcincálják.

Nyilas szerint ha hasonló ügyben másképp nem lehetne információhoz jutni, ma se tenne másképp, és ha tudta volna, hogy elítélik, akkor is vállalta volna a következményeket.  Az ügy érdekessége, hogy  a sajtótörvény említett szakasza által nyújtott elvi védelem először lett letesztelve büntetőeljárásban.

Ma is megcsinálnám, bízva abban, hogy a sajtótörvény ehhez védelmet nyújt. Szomorú, hogy a bíróság lesöpörte

– közölte Nyilas.

Az Index újságírója és ügyvédje a Kúriához fordulnak felülvizsgálatért, és szükség esetén az Alkotmánybíróságon, valamint az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán keresnek jogorvoslatot.