Simicska a KGB-utódnál: így kezdődött Orbán Putyinhoz dörgölőzése

„Két befolyásos magyar üzletember szállt fel egy Moszkvába tartó repülőgépre néhány héttel a 2010-es parlamenti választások előtt. Mindketten Orbán Viktor legszűkebb köréhez tartoztak. Az egyikük Simicska Lajos volt, Orbán régi barátja és hosszú ideig szoros gazdasági szövetségese a Fidesz építkezésében. A másik Nyerges Zsolt volt, aki az Orbán-házaspár barátjaként került be a Fidesz gazdasági holdudvarába mintegy 20 évvel ezelőtt, majd Simicska jobbkezeként vett részt a pártközeli cégbirodalom irányításában"

- kezdi cikkét a Direkt36. A 444.hu-n megjelenő anyag Orbán Putyinnal kiépített kapcsolatát tárja fel, benne sok érdekességgel. A cikk a fenti idézet után úgy folytatódik:

„Moszkvába érkezve a két üzletember az orosz főváros egyik leghírhedtebb helyének számító Ljubljanka térre ment. Az ott álló hatalmas, sárgás színű épület volt a rettegett szovjet titkosszolgálat, a KGB székháza, most pedig itt működik az FSZB néven ismert utódja. Ennek a szervezetnek az egyik magas rangú vezetőjével volt találkozója Simicskának és Nyergesnek."

A cikk szerint Simicskáék látogatása az orosz titkosszolgálatnál összefügg Orbán néhány hónappal korábbi oroszországi látogatásával, amikor is a kormányzásra készülő Orbán Putyinnal találkozott. Utóbbi a politikai kapcsolatfelvétel, Simicskáé látogatása pedig a gazdasági volt, írja a cikk. A látogatásról értelemszerűen sem Simicska sem Nyerges nem akart nyilatkozni. A lap forrásai szerint leginkább csak kapcsolatfelvétel volt, ahol az oroszok jelezték, hogy nyitottak az együttműködésre. Azt mindenesetre látjuk, hogy azóta milyen szoros lett a politikai és a gazdasági együttműködés a két ország, a két vezető között.

A lap által megkérdezett, az orosz-magyar-viszony alakulásának magyar oldalára rálátó források azt mondták, Orbán azzal magyarázza az oroszokhoz való közeledést, hogy így erősebb pozíciót alakíthat ki Magyarországnak nemzetközi szinten. Illetve: "a miniszterelnök az őt ismerők szerint kifejezetten élvezi a nagyhatalmak közötti manőverezést, aminek egyrészt az az oka, hogy a hazai belpolitikát már évek óta unalmasnak tartja, másrészt meg van győződve a saját rendkívüli vezetői képességeiről, és ezt szűkebb körben nyíltan hangoztatja is" - írja a Direkt36.

A cikk részletesen mutatja be, hogy milyen fordulatokon keresztül vezetett az út Orbán és Putyin együttműködésének szorosabbá válásához. Példaként említi, hogy míg Orbán 2008-ban keményen bírálta Oroszországot Grúzia lerohanásáért, 2009-re - többek között Matolcsy hatására -, már elhitte, hogy minden megváltozott a világban, és a keleti hatalmak felemelkednek, átveszik a vezető szerepet. Ráadásul: "imponáló volt neki az a társadalmi modell, amelyben létezik ugyan egy felső vállalkozói osztály, de ők a vezetőtől függnek, míg önálló egzisztenciával rendelkező szereplőből kevés van" - áll a cikkben. A cikk aztán egészen részletesen írja le Orbán következő, a választási győzelme után tett oroszországi látogatását is, tényleg érdemes elolvasni.

A cikkben leírják azt is, hogy Orbán már 2011-ben eldöntötte Simicska kiszorítását, hatalmának visszanyírását, de a végső szakítást csak a választások után akarta. Előkészületeket azonban folyamatosan tett: kezdődött a Mol-részvények visszavásárlásával, amihez Orbán ragaszkodott, Simicska pedig ellenezte, mert tudta, az az ő helyzetét fogja gyengíteni, hiszen Orbán közvetlenül jutott ezzel fontos gazdasági pozícióhoz. Később pedig a MET-biznisszel is Simicska kiszorítása felé tett lépést.  Aztán jött a paksi atomerőmű bővítése, és bár lobbiztak nemzetközi cégek különböző országokból, 2013-ban Orbán találkozott a Roszatommal és el is dőlt, hogy tender kiírása nélkül az oroszokat bízza meg ezzel. 

A teljes cikket itt tudja elolvasni.