Antall Péter posztjától először én is megijedtem

A mai tárgyaláson már nagyon szeretett volna ítéletet hozni a bíró, ám arra végül nem volt esély, többek között azért nem, mert Antallék két hónappal az előző tárgyalás után éppen a tárgyalást megelőző napon küldtek el egy húsz oldal körüli beadványt. A bíró ki is fejezte rosszallását. De ennél sokkal érdekesebb volt, hogy Antallék hoztak egy olyan tanút, aki a meghallgatásán végül olyanokat mondott, mintha Szerték hívták volna be saját tanúként.

A XXI. század Magyarországán nagyon sokakat atrocitás ér azért, mert nem kormánypárti nézeteket vallanak (...) a XXI. század Magyarországán egy munkavállalónak vigyáznia kell (...) ez nem jelenti azt, hogy kormánypárti nézeteket vallókat nem érhet atrocitás, de azért nem ez a jellemző

- mondta Antallék (!) tanúja tehát abban a perben, ahol Antallal szemben épp azt állítják Szerték, hogy Antall megtorlásként alkalmazta az elbocsátást többek között azért, mert Szert kifogásolta, hogy Antall fenyegető posztban jelezte, ki, hogyan like-olgasson Facebookon politikával kapcsolatos dolgokat.

Pengősmalac, pofozgatás

Szert tavaly márciusban döntött úgy, hogy perelni fog. Az első tárgyalásról, az ügyről és a tanúvallomásokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Érdemes elolvasni, sok izgalmas idézetet találunk benne. A bíróságon ekkor Szert Boglárkának, Antall Péternek, Antall feleségének és még két tanúnak, többek között az egész botrány kirobbanásának akaratlanul is egyik főszereplőjévé vált, megdorgált "Editkének" a meghallgatása, szembesítése ment le.

Szerték szerint egyértelmű a helyzet. Miután több kollégája jelezte a privát Facebook-profiljával, hogy részt vesznek egy Nolimpiás eseményen, Antall egy posztban jelezte, hogy bárkinek aláírja a felmondó levelét, aki ilyesmit csinál. Majd másnap egy reggeli értekezleten egy kollégát "leszúrtak, mint a pengős malacot", miért lájkolni mert. Szert szerint ő hangosan kifogásolta ezt a viselkedést akkor is és utána is, ami után kapott egy írásbeli figyelmeztetést a késései miatt, majd egy héttel később bejelentették, hogy átszervezés miatt kirúgják. Ehhez képest Antall Péter szerint Szert még mindig ott dolgozna, ha jó munkaerő lenne, de notórius késő, és a kollégáival feletteseivel sem beszél megfelelően. Az átszervezés és Szert menesztésének döntése pedig nem azután történt, hogy nolimpiás konfliktusok voltak, hanem már előtte.

Antall többször is ellentmondásba ütközött azzal kapcsolatban, hogy az átszervezés-menesztés mikor is dőlt el, saját magát cáfolta több interjúja is. Szert pedig azt nem igazán tudta bizonyítani az eddigi tárgyalásokon, hogy a megdorgált kolléga mellett tényleg hangosan kiállt volna. Tanút egyébként is csak Antall Péter tudott hozni jó darabig, olyanokat, akik a tudásközpontban dolgoznak. Szerték a negyedik tárgyalási napig nem tudtak tanút hozni, mivel szerintük vagy ott dolgoznak még mindig, vagy közigazgatásban, és nem tudják vállalni a következményeket. Végül sikerült egy olyan tanút hozni, aki Antalléknál dolgozott, és aki épp a botrány után és miatt hagyta el az Antall vezette intézményt.

Fenyegető hangvételű poszt

A mai tárgyalásra, kevesebb, mint egy nappal a tárgyalás előtt Antallék egy közel húsz oldalas beadvánnyal jelentkeztek, mellékleketekkel, mindennel. Emiatt a szoros határidő miatt Szerték nem kérték, hogy el legyen halasztva a tárgyalás, hogy legyen idejöük felkészülni, ők készültek arra, hogy hosszan reagáljanak az abban foglaltakra. Mellesleg úg ytudjuk, abban Szert privát Facebook-profilja, illetve az ott szereplő privát infókkal kapcsolatos állítások is voltak. 

A bíró kérdéséeiből pedig ki is derült, hogy kb miről is lehet szó. A per egyik részlete, hogy Szerték többek között az elmaradt bérét szeretnék megkapni Antalléktól, mivel azt mondják, Szert azóta sem tudott elhelyezkedni a képzettségének megfelelő helyen. EMiatt már munkaügyi központoktól kértek be igazolásokat Antallék, amiket Szerték csatoltak is, de most a Facebook-profilja alapján olyasmi került elő Antallék oldalán, hogy Szert már nem is él Magyarországon, hogy külföldi egyetemre jár, tehát, gondolom arra gondolnak, hogy így nem is tud állást keresni rendesen.

Szert válaszaiból kiderült, hogy nem, nem költözött Bécsbe, csak édesapját látogatja ott, és Facebook-profilján azért álklította át tartózkodási helyét, bizonyos meghívók miatt. És nem, nem költözött ki Svájcba sem, még ha időközben meg is házasodott. És nem, nem jár a freiburgi egyetemre, hanem a zürichi egyetemre vették fel, ahol egyébként csak három hete kezdődött az oktatás. Azt mondta, életének egyetlen változása sem befolyásolja az álláskeresését, ugyanúgy keres, de nem csak itthon, hanem külföldön is.

Majd jött Antallék tanúja. Elmondta, kollégája volt Szertnek, és ő úgy tudja, azért szűnt meg a jogviszonya, mert átszervezés volt az irodában. Hogy volt-e konfliktus Szert és Antall között, arra két esetet említett: egy reggeli vitát a reggeli értekezlet kezdésének időpontjáról, illetve egy hangos vitát, amiről nem tudja miről szólt. Ezután Szerték elővettek egy levelezést, amivel szembesítették a tanút is, amiből azonban kiderült, hogy nem csak ennyiről tud és tudott, hanem az egész konfliktusról, arról is, hogy ki, milyen perrel fenyegette a másikat, és hogy annak milyen politikai, vagy politikával kapcsolatos okai vannak.

De az igazáb érdekes rész ott jött, ahol a per egyik alapját képező, Antall-féle Facebook-posztról kérdezték. Ebben Antall azt írta le a tudásközpont munkatársainak, hogy reméli mindenki tudja, honnan kapják a pénzt, ezért tartózkodjon mindneki az olimpiaellenes like-októl, posztoktól, senki ne vállalja az ilyen véleményét nyilvánosan, de ha mégis ragaszkodik hozzá, akkor szívesen aláírja a kilépőpapírját bárkinek. A tanú erről azt mondta, hogy 

de miután beszéltek erről pár mondatot Antallal, és mivel nem volt következménye, végül megnyugodott. Sőt, megértette, miért aggódik Antall, és azt el is fogadta. Elmondta, hogy ő ezt figyelmeztetésként értékelte, hogy aki arccal, névvel politizál, az ne úgy tegye, hogy az is nyilvános, hogy hol dolgozik, mert abból mindkét helyen problémája lehet. Amikor a bíró újra felolvasta a posztot, a tanú azt mondta:

Később azt mondta, ő személy szerint végül úgy döntött, hogy Facebook-oldaláról eltünteti, hogy hogy hol dolgozik, a politikai véleményét pedig továbbra is vállalja. Őt ezután semmiféle atrocitás nem érte a véleménye miatt.

Ez utóbbi mondat miatt hívhatták valószínűleg Antallék a tanút, miközben a fenti mondataival éppen azt támasztotta alá, hogy Antall posztja fenyegető volt, ráadásul ezután ős változtatott Facebook-beállításán. Mindenesetre megismételte, hogy ő vállalja politikai nézeteit, de a poszt üzenete az volt, hogy "a munkáltató fejére ne hozzon a munkavállaló bajt", azzal hogy politikailag vállal bizonyos dolgokat.

A tárgyalás végén a bíró felajánlott kettő, sőt három dátumot a per folytatására, és minden bizonyal annak lezárására, ítélethozatalra. A március 27-ét a bíró maga is túl korainak tartotta, végül azt mondta, választhatnak április 3. és 6. között. Antallék védője sokáig próbálkozott azzal, hogy legyen április 10. mert neki a másik két időpont nem jó, de a bíró hajthatatlan volt, azt mondta, így is felajánlott egy választási lehetőséget. Végül április 6-ra esett a választás. Tehát az ítéletet nem sikerült átmozdítaniuk Antalléknak a választás utánra.

De mit is vitatnak Szerték

Szert ügyvédje elmondta, hogy Szert kirúgásánál azt vitatják, hogy

• Valós: Hogy tényleg megtörtént-e az az átszervezés, amire hivatkoznak Antallék. Szerintük még munkaköri leírások módosítása sem történt, miközben Szert feladatiból átkerültek másokhoz feladatok.
• Okszerű: Szerték szerint nem bizonyított, hogy tényleg szükség volt az átszervezésre, és ezzel Szert menesztésére. Antallék arra hivatkoznak, hogy open office-ra álltak át, így a szervezeti keretek lehetővé tették, hogy egy embert elküldjenek. Csakhogy Szertet éppen akkor vették fel, amikor az új irodába költöztek.
• Diszkriminatív: Szerték szerint a Szertet és "Editkét" ért diszkrimiáció miatti kifogástételre volt reakció a kirúgás. Tehát, azért kellett mennie, mert kifogást emelt a diszkrimináció ellen.
• Joggal való visszaélés: Szerték szerint a véleménynyilvánítás korlátozására nem irányulhat a menesztés. Illetve nem lehet munkahelyi konlfiktus megoldására használni a kirúgást.