Mi lett a 37 Fidesz-alapítóból?

Andrási Miklós nevét 1988-ban arra próbálta felhasználni az állampárt, hogy reakciós elemek szervezkednek, csakhogy a fiatal közgazdászhallgatónak semmi köze nem volt a történelmi Andrássy családhoz. Az egyetem után gyors karriert futott be. A Price Waterhouse-nál kezdte pályáját pénzügyi tanácsadóként, majd a kilencvenes évek elején három brókerházban is (Első Magyar-Angol, New York, City) ügyvezető igazgató. A kilencvenes évek második felében már a DH Dunaholding Brókerház elnök-vezérigazgatója. 2000-ben, az első Orbán-kormány idején az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese lett. Bekerült a Hernádi Zsolt által vezetett Mol igazgatóságába. 2001-ben a Budapesti Értéktőzsde felügyelőbizottságának elnöke lett, 2002-ben az MVM Rt. vezérigazgató-helyettese. A kormányváltás után több cégnél megfordult, majd a Buda-Cash Brókerháznál lett igazgató. 2009-ben rákerült a Fidesz európai parlamenti listájára, de csak a szimbolikus 46. helyre. Ugyanebben az évben nagy meglepetésre Bajnai Gordon kormányfő az egykori Fidesz-alapítót nevezte ki a MÁV elnök-vezérigazgatójának. A 2. Orbán kormány 2010-ben a teljes MÁV vezérkart lecserélte, Andrási közös megegyezéssel távozhatott. 2015-ben a Buda-Cash-botrány kitörésekor Rogán Antal azt mondta róla: a Fidesz megszakított Andrásival minden kapcsolatot, mert ő "Bajnai embere". Andrási Miklós 2014 óta a KPMG helyettes igazgatója.

Bajkai István a Fidesz alapításánál nem tartozott a véleményvezérek közé, de jó eszű és aktív joghallgatóként emlékeznek rá az alapítók. A diploma megszerzése után a nemzetközi jog és az ügyvédi pálya felé fordult. 1995-ben csatlakozott az SBGK Ügyvédi Irodához. 2000-ben az iroda partnere, 2012-ben pedig elnökségi tagja lett. Jelentős szerepe volt az adatbázisok jogi védelmére is kiterjedő szerzői jogi törvény megszületésében. 2014-ben egy ügyvédcsapat tagjaként az UniCredit Ingatlanlízing Zrt.-t képviselte egy devizahiteles perben. A 2014-es önkormányzati választások idején fordult a politika felé. Erzsébetvárosban lett önkormányzati képviselő és alpolgármester. Az ügyvédi iroda az elmúlt években nagyra nőtt, több mint 40 főt foglalkoztat, miután sokmilliárdos tanácsadói megbízásokat nyertek el a Miniszterelnökségen az uniós közbeszerzések minőségellenőrzésére. Bajkai az Orbán család ügyvédjeként járt el több ügyben, képviselte Tiborcz Istvánt is. Most ő a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje a VII. kerületben, és aktívan kampányol.

Csak annyit tudtak felidézni róla az alapítók, hogy bölcsészhallgató és Eötvös-kollégista volt. Más információ nincs róla.

Nincs róla információ.

Diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdaságtan (ipari tervező-szervező) szakon, szociológia másodszakon szerezte 1989-ben. A Rajk László Szakkollégium tagja volt, nem politizált, hanem tudományos pályára ment: vállalati stratégiával, versenyképességgel és ezekhez kapcsolódó területekkel foglalkozott egyetem után, döntően a Közgázon. A Budapesti Corvinus Egyetem Üzleti Gazdaságtan Tanszékén dolgozott, ahol később dékánhelyettesi pozícióban is tevékenykedett. 2005-től a Magyar Tudományos Akadémia Ipar- és Vállalatgazdasági Bizottságának a tagja. 2011-től a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának volt a rektora. Jelenleg a főiskola jogutódjának, az Edutus Főiskolának is az oktatója.

Az 5-ös számú bádogember: az alapító elsők között is az egyik legelső, blogjáról az Óz betétdala jut eszünkbe, miszerint "a büszke bádog sajnos / érző szívet nem takar". Schmidt Mária szerint Bayer az, aki segít megőrizni egyebek mellett a józan eszünket, de a Dózsa–Pruck-ügy után vagy a Yiannopoulos-meghívás után nem biztos, hogy ő a legautentikusabb ebben. A Fidesz sajtófőnöki székéből 1993-ban a Népszabadságba igazolt át, állítása szerint Simicska miatt. A ’98-ban kormányra került Fideszbe mégis visszatért, pedig akkor még olyan messze voltunk a G-naptól, mint Bayer a Soros-ösztöndíjtól. Békemenet-nagymester, sosem megy a szomszédba egy kis patkányozásért vagy cigányozásért, kormánylapoknál dolgozik, és 2016-os állami kitüntetésével múlhatatlan érdemei lettek abban, hogy az emberek sokkal többet tudnak a lovagkeresztről, mint valaha is tudtak, miután a díjat száznál többen adták vissza vagy árverezték el.

A Fidesz 1988-as alapításakor az Orbán Viktornál hat évvel idősebb Bégány Attila már a Műegyetem Martos Flóra Kollégiumának igazgatóhelyettese volt. Az MDF alapításában is részt vett, és MDF-esként kezdett politizálni. 1990 és 1993 között a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Hivatalának csoportvezetője és főosztályvezetője volt, majd kormányfőtanácsos lett. Innen fegyelmivel kellett távoznia, miután a magyar–ukrán alapszerződés miatt eljárást kezdeményezett az MDF etikai bizottságánál Antall Józseffel, Jeszenszky Gézával és Entz Gézával szemben. 1998 és 2002 között jegyző volt Tinnyén, 1998-ban pedig MDF-es önkormányzati képviselő lett az V. kerületben. 2004-ben harcosan kiállt a melegfelvonulás ellen. 2005-ben átlépett a radikális Jobbikba. A Bibó-szobor avatásán megzavarta Gyurcsány Ferenc beszédét, ezért a rendőrség előállította. Ugyanebben az évben a gyermekek védelmére hivatkozva megrongálta egy sztriptízbár utcai reklámjait, majd a rendőrségi idézésre Zorro-álarcban jelent meg. Belső viták miatt a Jobbikból is távoznia kellett. 2007-ben Új Demokratikus Koalíció néven alapított pártot Gorka Sebestyénnel, Molnár Tamással és Szent-Iványi Ágnessel. Egy ideig feleségével együtt nemezruhák és kalapok készítésével és árusításával foglalkozott. 2012-ben a XV. kerületi járási hivatal vezetőjévé nevezték ki, 2017 óta a Főváros Kormányhivatal Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztályán osztályvezető.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen etnográfusként és történelem szakos tanárként diplomázott 1986-ban. Az egyetem alatt ismerte meg a jogi karra járó Kövér Lászlót, akivel 1987-ben házasodtak össze. Három gyermekük született. Bekk Mária a kilencvenes évek elején az Osiris Kiadó szerkesztője volt, 2001-től pedig a XX. Század Intézetnél dolgozott szerkesztőként. 2002-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi diplomát szerzett. 2004-ben Tököl jegyzőjévé választották. 2012-ben nevezte ki Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a szigetszentmiklósi járási hivatal vezetőjének, így szigetszentmiklósiként már nem kell ingáznia a munkahelyére.

A Rajk László Szakkollégiumból jövő Benedek "Bezó" Zoltán nem politizált semmit, egyfajta általános menedzserként dolgozott a versenyszférában és állami vállalatoknál is. Így például az építőipari KÉSZ Holdingnál, de a privatizáció előtt a Ferihegyi reptérnek is, aztán 2010-től Szarvas Ferenc alatt a MÁV Ingatlankezelő vezetője, majd a MÁV üzletfejlesztési elemzője. Több mint két évet dolgozott 2013-tól a mostani Hiventures elődjének számító Corvinus Kockázatitőke-alapnak is menedzserként. Linkedin-adatlapja szerint az egy ideje Londonban élő Benedek pár hónapig tanácsot adott a Crystal Palace sportegyesületnek, jelenleg nincs feltüntetett állása. Az elmondások alapján a felesége kutató, miatta költöztek Angliába.

Kezdetektől részt vett a szakkollégiumi mozgalomban, a Közgáz társadalomtudományi klubjának szervezésében, terjesztett szamizdatot, ott volt a nagy tüntetéseken. A Széchenyi István Szakkollégiumból Németh Zsolttal ketten vettek részt a Fidesz alapításában. Az első évben még aktív szervezőmunkát végzett, de a párttá alakulás környékén már a tanulmányaira koncentrált. A Közgáz utolsó éveiben elkezdett gyakornokként dolgozni a Napi Gazdaságnál. Egy rövid HVG-s kitérő után két évig Londonban dolgozott a BBC-nél, majd visszatért a Napi Gazdasághoz, ahol lapszerkesztő, majd főszerkesztő lett. 2000-ben átvette egy akkor tőzsdére menő internetes cég, az Econet.hu Zrt. vezetését. 2003 óta a saját tanácsadó cégében (Bottom Line Kft.) dolgozik, amely szakértői munkákat végez gazdaságfejlesztési, illetve infokommunikációs területen. Elnökségi tagja, majd elnöke is volt a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének. Jelenleg is elnökségi tagja az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSz), illetve kuratóriumi tag a Független Médiaközpontban. Az utóbbi két évben a Digitális Jólét Program (DJP) szakértőjeként dolgozott, elsősorban az oktatási rendszer digitalizációja, a lakosság és a vállalkozások digitális kompetenciáinak fejlesztése, illetve a stratupok és a hazai kkv-k versenyképessebbé válásához nélkülözhetetlen digitális fejlesztések területén.

Csaba Iván is a Rajk László Szakkollégiumból érkezett, és nagyon hamar elment inkább közgazdásznak. Dolgozott tanácsadóként az MTA-nak, évekig a CEU-n, a hamar ledarált Költségvetési Tanács osztályvezetője is volt, majd az MNB-be került vezető elemzőként, ahol Matolcsyék érkezéséig, 2013-ig maradt. Ezután felvették az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságára elemzőnek, azóta ott dolgozik. Csaba Iván közben országos hírnévre is szert tett 2002-ben: amikor a választások előtt Kövér László azzal turnézott, hogy akinek nem tetszenek a kormány intézkedései, az akassza fel magát, Csaba Iván egy kötéllel a nyakában ment el Fidesz szülinapi bulijára..

Csongor Balázs későbbi pályájáról kevés adatot találni. Az 1956-os Intézet kutatói 2009-ben hozták nyilvánosságra azoknak a névsorát, akik az állambiztonságnak dolgoztak Nagy Imre 1989-es újratemetésén. A 110 fős listán Csongor Balázs neve is olvasható. Kartonja szerint terhelő adatok alapján szervezték be már 1986 szeptemberében III/III-as ügynöknek. Azt kapta feladatul, hogy a temetésen erősítse a demonstrációellenes hangulatot a Fideszen belül. Csongor később a Gabona-Transz Zrt. kereskedelmi igazgatója volt. A cég az egykori Vasas-főnök, Faragó Attila tulajdonában állt, és 2007–2009 között névadó szponzora volt a Kaposvár futballcsapatának. A cég végül 42 millió forintos tartozással vált el a Kaposvártól, és azóta felszámolták.

Akit letartóztattak Prágában 1989 nyarán. Aki a médiszabályozásról írt, idézet és lényegében irodalomjegyzék nélküli szakdolgozattal szerzett sportminiszterséget jelentő diplomát. Aki nem tudja, „ki a fasz az a Thomas Melia” (az USA külügyi helyettes államtitkára a kérdésfeltevés pillanatában). Akinek három felesége közül az egyik Für Lajos lánya volt. Aki járt Lázár János kabinetfőnökével. Akinek klubelnöksége alatt bajnok lehet az MTK-ból, igaz, az NB II.-ben, és aki az NB I.-ből kiesésért semmilyen felelősséget nem érzett. Akit a netadó elleni tüntetés és a Fidesz-székház ablakának bedobálása után neveztek ki digitális jólétügyi miniszterelnöki biztosnak, és akinek a twitterezése megnevettette Orbán Viktort.

Már a Fidesz alapításakor látszott, hogy a szervezetben két irányvonal van: az egyiket Orbán Viktor, a másikat akkori barátja és szobatársa, Fodor Gábor képviselte, aki a pártban népszerűbb volt Orbánnál. Fodor a Fidesz konzervatív fordulata miatt 1993-ban Ungár Klárával és Molnár Péterrel kilépett a pártból, lemondtak képviselői helyükről is. 1994-ben beléptek az SZDSZ-be, és Fodor Gábor 32 évesen művelődési és közoktatási miniszter lett a Horn-kormányban, de a Bokros-csomag és a tandíj tervezett bevezetése miatti tiltakozás hatására egy év múlva lemondott. A Gyurcsány-kormányban 2007-ben ő kapta meg a környezetvédelmi és vízügyi tárcát, de rá egy évre az MSZP–SZDSZ-koalíció szétszakadásakor kilépett a kormányból. Ezután lett az SZDSZ elnöke, de a 2009-es európai parlamenti választásokon elszenvedett súlyos kudarc után lemondott, és képviselői mandátumát is visszaadta. 2013-ban alapította meg a Magyar Liberális Pártot, és a közös MSZP–Együtt–PM–DK–MLP-listának köszönhetően került vissza ismét a parlamentbe. A jelek szerint ez a mostani választáson nem fog megtörténni, Fodor ezúttal nem kap befutó helyet a MSZP–Párbeszéd országos listáján. A pártról ma ezt gondolja: "Az a liberális, radikális és alternatív Fidesz, amit mi alapítottunk, harcolna az illiberális államot építő Fidesz ellen, és a mostani Fidesz is ellenfélnek tekinti az egykori Fideszt."

A soproni hallgatót az egyetemi környezetvédelmi kör vezetőjeként hívták meg a Bibóba. A Fidesz alapításának estéjén a kocsmázás után a tanterem egyik asztalán, egy Orbán Viktortól kölcsönkapott hálózsákban aludt. Amikor a Fidesz párttá vált, ő már nem volt a tag, a hatalmi politika azóta sem érdekli. Jelenleg egy civil szervezet, a Kerekerdő Alapítvány elnöke, illetve a Magyar Természetvédők Szövetségének is volt elnökségi tagja. Az elmúlt 30 évben a zöld mozgalom tagjaként legfeljebb szakpolitikai kérdések miatt került kapcsolatba különböző pártok képviselőivel.

A volt rajkos Hamecz Istvánból híres bankár lett, ő a Közgáz után egyébként számos angolszász intézményben is tanult később. Lényegében soha semmit nem politizált később, 1991-ben elment a Pénzügyminsztériumba dolgozni, majd hamar az MTA Közgazdaságtudományi Intézetéhez ment át. 1994-től viszont már az MNB-be igazolt át senior közgazdásznak, 2001-től a Kutatási Főosztály vezetője lett, amihez hozzá kell tenni, hogy az akkori MNB-ben ez normális ütemű karrierívnek számított. 2007-től még nagyobbat lépett, átment az OTP-csoporthoz az OTP Alapkezelő vezetőjének, mely tisztségben 2013-ig maradt. 2017-ig az OTP orosz és ukrán manővereit igazgatta. Azóta egyetlen megmaradt tisztsége, hogy ő az Országos Dohányboltellátó egyik delegált felügyelőbizottsági tagja. 2013 elejéig rendszeres írt gazdaságpolitikai kérdésekről a Heti Válaszba.

A szakkollégiumi hagyomány szerint Kaderják Péter 1987-ben az elsők közt mondta ki egyértelműen, hogy a létező rendszer mindenképp fenntarthatatlan, de az agóniája hosszú és fájdalmas lesz. A Rajk László Szakkollégiumból indult, a rendszerváltás után a Fidesz környezetvédelmi szakértője volt. 1998-ban a Chikán Attila által vezetett Gazdasági Minisztérium kabinetfőnöke lett, bekerült az ÁPV Rt. igazgatóságába. 2000-ben kinevezték a Magyar Energiahivatal (MEH) főigazgatójának. Fontos szabályozási szerepe volt utána a hazai energiaszektor liberalizációjában. Ugyan az alkotmány szerint megbízatása 2008-ig szólt volna, az MSZP–SZDSZ-többség a földgáztörvény alkotmányellenes módosításával kényszerítette lemondásra (lex Kaderják). Azóta a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK), az egyik legjobb hírnevű magyar energiaipari elemzőcég vezetője. Szakmai észrevételeit a döntéshozók 2010 után is udvariasan meghallgatták, a rezsicsökkentések után azonban már nem törődtek velük érdemben.

A soproni erdőmérnök hallgató véletlenül volt ott a Bibóban a Fidesz alapításánál: évfolyamtársát, Gyöngyössy Pétert kísérte el, aki már aktív volt ellenzéki körökben, de nem ismerte Pestet, és nem akart egyedül menni a találkozóra. Kardos itt ismerte meg a szintén soproni Szájer Józsefet, akinek az 1990-es választáson a kampányfőnöke lett. A kilencvenes évek elején a Fidesz soproni elnöke volt, mindeközben Szájer személyi titkáraként dolgozott. Szájer 1994-ben már csak listáról jutott be a parlamentbe, amit Kardos személyes kudarcként élt meg, és elhagyta Magyarországot. Ezután egy luxushajón dolgozott Florida és a Bahamák között. Külföldön találkozott újra véletlenül Szájerrel, és 1995–1998 között újra a személyi titkára lett. Az 1998-as választásoknál besokallt a politikától, és onnan kezdve – egy megszakítással – a Sziget programigazgatójaként tevékenykedett. Ma már elhatárolódik a Fidesztől, szerinte a demokráciának nem lehetnek olyan alternatívái, mint az Orbán Viktor-féle illiberális demokrácia, valamint nem ért egyet a párt menekültellenes politikájával sem. Kardos a Fidesz 30. születésnapja alkalmából ezt mondta az Indexnek: "Annak idején nagy bátorság volt megalakítani a Fideszt. Ma ugyanennyi bátorság kell annak kimondásához, hogy ez a mostani kormány árt ennek az országnak, és ennek legfőbb okozója Orbán Viktor."

Kata Péter is rajkos szakkollégista volt, sőt, 1989-ben ő volt a diákvezetője az intézménynek, de ő is igen hamar otthagyta a politizálást. 1993-tól már a Deloitte tanácsadója volt, majd egyre fajsúlyosabb pénzügyes lett. Több magyar és külföldi cégnél volt pénzügyi vezető, leghosszabb ideig, majdnem nyolc évig a Getronics multicégnél. Jelenleg egy gyógyszeripari multi magyarországi ágának pénzügyi vezetője.

Nagyon kevés adatot találtunk róla. Van egy ilyen néven működő közjegyző Budapesten. Megkerestük telefonon, de azt sem igazolták vissza, hogy azonos lenne az egykori Fidesz-alapítóval.

Nem találtunk adatot róla, és az alapítók sem tudnak további életpályájáról.

A jogász végzettségű Kövér László a Fidesz egyik meghatározó, veterán politikusa, egyben Magyarország egyik legbefolyásosabb közéleti figurája. A Fidesz alapításakor még meggyőződéses szocialistaként határozta meg magát. Hosszú ideig Kövér számított a Fidesz plebejus hangjának és öklének. Politikai ambíciói sosem fenyegették Orbán vezetői szerepét, ugyanakkor bár Orbánhoz mindig lojális maradt, többször fogalmazott meg kritikát a pártvezetéssel szemben, például egyes körök vagyonosodása kapcsán. Kövér legendásan puritán, soha nem keveredett korrupciógyanús ügybe. Jelentős szerepe volt a Fidesz 2002-es vereségében hírhedt köteles beszédének: pár héttel korábban egy fórumon az ellenzékre utalva arról beszélt, hogy aki nem bízik a jövőben, az akassza fel magát. Ezt sokan azóta is a rendszerváltás utáni politikatörténet legnagyobb kampányfiaskójának tartják. A harcias, az ellenvéleményt nehezen viselő Kövér 1998 és 2000 között a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter volt, más kormányzati pozíciót nem viselt. 2000–2001 között ő volt a párt elnöke, többször töltött be alelnöki posztot, és volt frakcióvezető is. 2010 óta az Országgyűlés elnöke. Ebben a minőségben kerültek előtérbe rendpárti vonzalmai: elsősorban az akciózó ellenzéki képviselők sorozatos megbüntetésével és a sajtóra vonatkozó, értelmetlenül szigorú szabályok ellen vétők megregulázásával keltett feltűnést.

Longauer László a Bayer Zsolttal érkezett tanárképőzösök közé tartozott a Fidesz alapításakor. Később nem vállalt aktív szerepet a pártban, kevés adat található róla. Ma a X. kerületi Bornemisza Péter Gimnázium és Általános Iskola pedagógiai asszisztenseként dolgozik. Emellett közéleti kérdésekről ír a Hit Gyülekezete által kiadott Hetek című lapban. Írásaiból kiderül, hogy nem távolodott el a Fidesztől. Tavaly októberben például arról írt, hogy a Soros-terv igenis létezik, és az önálló Magyarország felszámolására irányul. Egy másik cikkében a Financial Timesban megjelent Soros György-interjúra reagál, amelyben az üzletember maffiavezérhez hasonlította Orbán Viktort. Longauer ezt írja: "Nekem egyáltalán nem tetszik, ha valaki hazám miniszterelnökét rágalmazza. (...) Tehát Orbán keresztapa lenne? Vannak gondok is, az biztos, a közpénzek körül sincs mindig minden teljesen rendben. De a maffia egy teljesen más kategória: a maffia tagjai bűnözők. Orbán Viktor és csapata meg nem bűnöző. Pont." Idén februárban a Mandinernek írt választ, ahol egy cikkben az szerepelt, hogy Geert Wilders cionista és a Hit Gyülekezete is az. Longauer akkor ezt írta: "A cionizmus pont azt jelenti Izrael és a zsidóság számára, amit most a magyarság számára jelent kormányunk harca az épülő Negyedik Birodalommal szemben."

Molnár Péter 1993 végéig a Fidesz egyik alelnöke, a Fidesz Akadémia és a Fidesz más kulturális tevékenységeinek vezetője, országgyűlési képviselőként sajtóügyi és kulturális szakpolitikus volt. A párt hatalom-központosító fordulata után lemondott Fidesz-mandátumáról. 1994 tavaszán az SZDSZ képviselőjelöltje lett, az országos listáról került be még négy évre a parlamentbe. 1994-től oktat magyar és amerikai egyetemeken, 2004 óta a CEU-n szólásszabadság-kutató és 2013 óta a gyűlöletbeszédről szóló részvételi színház rendezője. Keresők című kisregényéből rádiójáték, képregény és többszörös díjnyertes színdarab készült. 2010 óta slam poetry estek fellépője és szervezője, a havi, legutóbb szavazásra buzdító Földalatti Slam egyik állandó szerkesztője. Kérdésünkre, hogy mit gondol ma a Fideszről, egy tüntetéseken is elmondott slam-verset küldött, amiben a „Hatalom, hatalom, butít a hatalom?” kérdésre adott “hatalom, hatalom, butít, mint az atom” választ utóbb “hatalom, hatalom, butít, hogyha hagyom”-ra cserélte. 

A Fidesz alapításakor a Közgáz Széchenyi István Szakkollégiumának oktatója volt és az MTA Magyarságkutató Intézetében a nacionalizmus politikai elméletét tanulmányozta. A szervezet megalakulása után ő volt a Fidesz egyik szóvivője. 1989-ben ő mondta ki a szállóigévé vált mondatot Zalaegerszegen: "agyagba döngölni a kommunistákat". Jelentős szerepet játszott a Fidesz külpolitikájának és a határon túli magyarsággal ápolt kapcsolatok alakításában. Kétszer volt a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, és bár neve többször felmerült lehetséges külügyminiszternek, soha nem kapta meg a bársonyszéket. Többek között ő volt a beterjesztője a 2010-ben elfogadott kettős állampolgársági törvénynek, mely ellen Szlovákia és Ukrajna is hevesen tiltakozott. Jelenleg az Európa Tanács magyar küldöttségének vezetője és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke. Budapest 18. választókerület (XI.-XXII. kerület) jelöltje az április 8-i választáson.

Orbán Viktor a rendszerváltás utáni korszak meghatározó, sokak szerint legjelentősebb magyar politikusa. Jelenleg harmadik miniszterelnöki ciklusát tölti. Kezdettől kulcsszerepe van a Fidesz politikájának alakításában, mintegy tíz éve pedig megkérdőjelezhetetlen a pártbeli tekintélye és hatalma. Az ultraliberálisnak induló Fidesz Orbán vezetésével 1993-tól kezdődően fokozatosan konzervatív néppárttá vedlett át. Az ellenzékben töltött 2002–2010-es időszak után a kétharmados parlamenti többség birtokában Orbán a Nemzeti Együttműködés Rendszerével olyan hatalmi struktúrát épített ki, ami kizárólag a Fideszt tekinti a nemzeti érdek legitim képviselőjének, és tagadja a liberális demokráciát. A meghatározó törvények, köztük a választási rendszer a Fidesz számára kedvező egyoldalú átalakításával, az állami intézmények uralásával, a média elfoglalásával és a mindent átható propagandával igyekszik bebiztosítani a hatalmát. A társadalmi nyugalom alapja a gazdaság stabilitása és a középosztály támogatása a szegények rovására. Közben egy kivételezett vállalkozói kör és Orbán személyes környezete rohamos gazdagodásnak indult, a miniszterelnök figyelme pedig mindinkább a külpolitika felé fordult, egyre több konfliktust vállalva az Európai Unióval, és egyre szorosabb kapcsolatot építve a kevéssé demokratikus keleti országokkal. Politikája egyik fő ellenségévé Soros Györgyöt tette meg, akinek köszönhetően harminc évvel ezelőtt kibontakozhatott a szakkollégiumi mozgalom és megalakulhatott a Fidesz.

Másodéves egyetemista volt a pártalapításkor, az ELTE angol és magyar szakának elvégzése után azonnal újságíróként kezdett el dolgozni. Semmilyen politikai, közéleti szerepvállalása nem volt a pártalapítás óta.Pár évig az MTI munkatársa volt, 1995 óta pedig a Thomson Reutersé.

A Fidesz megalapítása után öt ember kapott rendőrségi figyelmeztetést, Orbán Viktor és Kövér László mellett Rácz András is köztük volt. Az egyik alapító úgy emlékezett rá, mint igazi forrófejű figurára. Rácz később is aktívan részt vett a munkában. Szervezte a párttá alakulást, ő vezette a választásra készülő Fidesz 1989-es kongresszusának előkészítését, és többször nyilatkozott a sajtónak a párt nevében. Amikor a kilencvenes években gyereke született, eltávolodott a hivatalos politizálástól. Újságíró lett a Nemzeti Sportnál, majd a Magyar Polgármester című szaklap főszerkesztője. Később létrehozta a Garabonciás gyereklapot, a 2000-es években pedig a Mozaik képregények kiadója volt. Több könyvet is írt közben, amelyek közül kettő is Orbán Viktorról szól: az egyiknek "Orbán Viktor 7 titka" a címe, a másiknak pedig "Orbán Viktor 9 legjobb politikai döntése". Erről most azt mondja: "Orbán Viktor nagy ember, vitathatatlanul az. Érdemes megnézni, hogy ha valamit jól csinál, hogyan csinálja. Erről szólnak ezek a könyvek". Jelenleg az állami tulajdonban lévő Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) által kiadott magazin, a Könyvkultúra főszerkesztője. Rendszeresen meghívják és el is megy a Fidesz-születésnapokra. A Fideszt most így látja: "Azt gondolom, hogy most oké a Fidesz. Nagyot változott, de a világ is nagyot változott. Akkor nem azok voltak a kérdések, amik most. A Fidesz jó válaszokat adott akkor is, és most is."

Sasvári Szilárd a rendszerváltás után 12 évig országgyűlési képviselő. A Fidesz első oktatáspolitikai programjának egyik kidolgozója, és egy ideig a párt etikai bizottságának elnöke is volt. 2002-ben már nem jutott be a parlamentbe, ellenben a Fővárosi Közgyűlésbe igen, és a köztévé kuratóriumának tagja is lett. A fővárosi közgyűlésben politizált négy évig fővárosi képviselőként és a városképvédelmi és várostervezési bizottság vezetőjeként, amelynek éléről saját frakciója felszólítására kellett távoznia egy zavaros, közterületi reklámokkal kapcsolatos ügy miatt. 2006-ban listás pozíciója miatt esélye se volt újra bekerülni a közgyűlésbe. A hírek szerint 2006-ban Orbán Viktor ekkor ejtette a Tirts Tamás–Sasvári Szilárd–Juharos Róbert-féle régi motorosokat, és ekkor kerülhetett be Németh Szilárd, az új ember. Sasvári ezután felhagyott a politizálással. Kezdetben egy kisebb médiacégnél volt, aztán főleg kikötőfejlesztéssel foglalkozott a fideszes esztergomi önkormányzat cégeinél (Strigonium Zrt., Esztergom-Mahart Kft.). 2015-től a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója.

Szabó Gábor nem volt ott a Bibó Szakkollégiumban a Fidesz alapításánál, neve mégis rákerült az alapító nyilatkozatra, mert a szombathelyi Németh László Szakkollégium vezetőjeként ő is aktív részese volt az ellenzéki mozgalomnak, és aláírásokat gyűjtött a főiskolán az új ifjúsági szervezet támogatásához. Szabó 1990-ben fideszesként lett önkormányzati képviselő Szombathelyen, 1998-ban pedig a város polgármestere lett. 2001-ben a megyei szervezet kizárta a pártból, mert feljelentették, hogy hamis nyelvvizsga-bizonyítványt mutatott be doktori címe megszerzésekor. A közokirat-hamisítási ügyben végül bizonyítottsága hiányában megszüntették a nyomozást. A párt rehabilitálta, Szabó 2003-ban ismét belépett a Fideszbe, 2006 nyarán azonban átlépett az MDF-be, mert nem értett egyet a Fidesz centralizálásával. A 2006-os önkormányzati választáson az MDF színében került be a szombathelyi közgyűlésbe, és 2010-ig a város alpolgármestere volt. A 2010-es országgyűlési választáson nem szerzett mandátumot. Szociológusként tanított a szombathelyi főiskolán, amit közéleti szerepe miatt többször megszakított. Ide tért vissza 2010-ben is, 2013-ban azonban a felsőoktatási leépítés őt is elérte. Jelenleg a Klebelsberg Központ szombathelyi tankerületénél projektvezető.

A Fidesz alapításakor tanársegéd volt az ELTE Római Jogi Tanszékén. Az egyik órája miatt csak az alakuló ülés végére ért oda a Bibó Szakkollégiumba, majd jogászként képviselte a Fideszt az alapítása miatt indult perben. Az 1990-es első szabad választáson leiskolázta Pozsgay Imrét, ő lett Sopron országgyűlési képviselője. A kilencvenes évek elején a Jogállam című folyóiratot szerkesztette. Felesége a bíróságon épp a napokban elmeszelt főbíró, Handó Tünde. Egykor volt blogja szerint a hatályos magyar alaptörvény a világ első iPaden írt alkotmánya. Ma ő a Fidesz európai okos lánya: ha az EP-ben valami olyanról szavaz a normális konzervatív Európai Néppárt (aminek ő alelnöke), ami szembemegy a tagszervezet Fidesz álláspontjával, akkor ő nem szavaz. Két év alatt 58 ilyen esetet számolt meg egy őszi újságcikk. Az EP-ben európai, itthon viszont olyan szépen migránsozik, mint egy Spöttle-díjas Bakondi György-spam: volt, hogy zombihoz hasonlította a menekülteket, és azt is megfejtette, hogy a szlovák kormányfő, Fico bukását is az okozta, hogy támogatta Orbánék menekültellenes politikáját.

Szajkó Lóránt is közgazdászhallgató és a Rajk László Szakkollégium tagja volt, de ő se foglalkozott utána érdemben politikával, közgazdászként helyezkedett el. Évtizedek óta egy növekvő, kisalföldi szarvasmarhatartó céget vezet. 2011 környékén támadták ugyan azzal, hogy valószínűleg fideszes kapcsolatainak köszönhetően nyert a vállalata földet és jelentősebb uniós pénzeket is, de ez forrásaink szerint elég meredek feltételezés, Szajkó egyébként is messze távolodott a párttól.

Benne volt a szakkolis magban, visszaemlékezések szerint jó barátságban volt az Orbán Viktorral 1993-ban szakító Császy Zsolt hajdani Fidesz-szóvivővel, akit később Sukoró miatt leültettek néhány évre. Egy amerikai ösztöndíjból visszatérve '92-ben Szemerei lett a Fidesz bölcsőjének, a Bibó Szakkollégiumnak az igazgatója, de nem került igazán közel a politikához. Inkább értelmiségi karrier az övé: alkotmányjogot tanított az ELTE-n, majd a Pázmányon, igaz, az első Orbán-kormány alatt kipróbálta magát a közigazgatásban is: 2000-től a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának egyik főcsoportját vezette, de nem lett belőle Deutsch Tamás. Tanácsadói munkák után 2013-ban az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója lett, de alig öt hónap után magánéleti okokra hivatkozva lemondott – a pontos okok nem kerültek nyilvánosságra. Jelenleg a Cseh Tamás Archívumot vezeti, a fideszesek közül arcvonásaiban állítólag ő hasonlít leginkább Gyurcsány Ferencre.

A senki által nem cáfolt történet szerint a latinul hitet jelentő fides nevet a szerb származású Sztilkovics Szávó találta ki azon a bizonyos 30 évvel ezelőtti estén, ahol eredetileg még a Demokratikus Szocialista Ifjúsági Szövetséget (DSZISZ) akarták megalapítani. Sztilkovics magyar–történelem szakos tanár. Nagy politikai karriert nem csinált. Először Pilisszentivánon volt önkormányzati képviselő, majd 2002 és 2006 között a II. kerületben a Fidesz-frakció vezetője, végül 2006-tól három évig Pilisszentiván pártfüggetlen polgármestere volt. 2009-ben lemondott, az időközi választáson a Fidesz színeiben újrázott volna, de sem akkor, sem 2010-ben nem járt sikerrel. 1998 és 2002 között volt főtanácsadó a Miniszterelnöki Hivatalban, dolgozott a Főkefénél, majd 2011-ben az állami tulajdonú Mahart Zrt. vezérigazgatója lett. 2016-ban Redinner Kft. néven adatrögzítéssel foglalkozó céget alapított Kövér László korábbi személyi titkárával, Szadai Károllyal.

A Fidesz alapító nyilatkozatának aláírói közül több olyan is volt, aki azon a történelmi estén ott volt a Bibó Szakkollégiumban, aláírta a dokumentumot, utána azonban már nem vett részt aktívan a politizálásban. Pünkösti Árpád a Fidesz léterjöttéről szóló, Szeplőtelen fogantatás című könyvében ezt írja Tar Miklósról: "A fideszesek felkészülése olyan szervezetten folyt, hogy például a szigorú Műegyetem Martos Flóra Kollégiumában a Fidesz-alapító, másológépet felügyelő Bégány Attila igazgatóhelyettes szemhunyása mellett Bartus Gábor és Tar Miklós éjjel kettőkor másolta a Fidesz-anyagokat a veszprémi ülésre. Bartus nyomta a gombot, Tar a folyosón figyelt". Egyéb információt nem találtunk róla, és a régi fideszesek se tudnak róla.

Nem találtunk adatot róla, és az alapítók sem tudnak további életpályájáról.