Siralmas a szakközépiskolások gyakorlati készsége
További Belföld cikkek
- Valószínűleg soha nem felejtjük el azt, ami a parlamentben történt
- Csernus Imre: Izzanak a segélyvonalak, a pszichiátriai osztályok dugig vannak
- Republikon: A DK és a Fidesz veszített a legtöbbet a Tisza Párt megjelenésével
- Gyurcsány Ferenc: Gyurcsány alatt jobb volt
- Élelmiszer-feldolgozó üzem létesítésével válaszol a főváros az élelmiszer-pazarlásra
Összesen 264546 diák írt tavaly kompetenciatesztet matematikából és szövegértésből, az Oktatási Hivatal elemzését ismertetve az Eduline azt írja „a közoktatás teljesítményének időbeli alakulásában nem tanúskodnak semmilyen, statisztikailag alátámasztható változásról. Számottevő különbségek nem tapasztalhatók, enyhe ingadozásokat láthatunk mindössze.”
Ugyanakkor van ok az aggodalomra, hiszen a falusi és a fővárosban tanulók teljesítménye illetve az egyes országrészek között hatalmas a különbség. A legrosszabb eredményt az észak-magyarországi illetve az észak-alföldi diákok, azon belül is elsősorban a községekben élők érték el. A legjobban a budapesti tanulók teljesítenek. Egy példa: a hatodikosok között a legjobban az V. kerületi diákok végeztek matematikából, a legrosszabb eredmény a gönci járásban született.
Általában megállapítható, hogy a legjobban a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba járók teljesítenek, az általános iskolákban tanuló kortársaiktól eltérően az előnyük a 10. évfolyamon is jelentős marad, és jobb eredményeket értek el a négyosztályos gimnáziumok tanulóinál is, írja az Eduline.
Szakközépiskolában tanulni viszont maga a szellemi mélyrepülés, legalábbis a teszt eredményeiből megállapítható, hogy a „hároméves szakképzést választó diákok nemcsak az országos átlagnál szereztek sokkal kevesebb pontot, a tizedikes szakközépiskolások átlageredménye a hatodikos általános iskolásokét sem éri el.” A kilencedikes szakközépiskolásoknak magyarból, matematikából és társadalomismeretből is mindössze heti 2-2 órájuk van, a tizedikesek pedig már csak heti 1 órában tanulnak magyart és matekot -, így nincs elég idő a készségfejlesztésre, állapítja meg a cikk.
És további útmutató azoknak, akik szerint a közismereti tárgyak és az iskola helyett a szakképzés erősítése a megoldás: "a hatodik és a nyolcadik évfolyam közötti két évben a diákok matematikai készségei jobban fejlődnek, mint a szövegértésük, a fejlődés azonban lelassul a nyolcadik és a tizedik évfolyam között", ami azért probléma, mert "a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére a középiskolai matematikaoktatás általánosságban kevés hangsúlyt helyez".
Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.