A Kádár-kor óta nem volt ilyen miniszterünk

A kormányzati médiában megjelenő hírek alapján nagyon valószínű, hogy Benkő Tibor vezérezredes lesz a negyedik Orbán-kormány honvédelmi minisztere. Kinevezése abból a szempontból mindenképpen meglepetés, hogy az előző ciklus során egyáltalán nem lehetett arról hallani, hogy Orbán Viktor elégedetlen lenne Simicskó Istvánnal, aki a kerítésépítés csúszása miatt 2015 őszén váltotta Hende Csabát a minisztérium élén. 

Simicskó életútjából fakadóan egyértelműen ambicionálta is a pozíciót, és vezetésével a honvédelem nem is vallott kudarcot a legfontosabbnak tűnő feladatában: a rendőrséggel és a kerítéssel együtt megvédték a déli határt, igaz, nem volt nagyon nehéz dolguk, hiszen tavaly már alig akart valaki illegálisan bejutni Magyarországra. Mindezek ellenére nagyon úgy néz ki, hogy Simicskónak három év után lejár a kormányzati megbízatása. 

Szokatlan húzás Orbántól 

Benkő Tibor 62 éves, hivatásos katona, nem tagja pártnak, 1979 óta a seregben szolgál. Katonai tanulmányait a Szovjetunióban, majd az Egyesült Államokban végezte. Legtovább (közel húsz évig) Kiskunhalason állomásozott, de hosszú ideig dolgozott Székesfehérváron is. Életrajza szerint a 90-es évek eleje óta magas beosztásban szolgál, végigjárta a katonai hierarchiát, 2010 óta ő a magyar honvédség vezérezredese. 

Benkő az első, aki közvetlenül hadseregből ül a miniszteri székbe. Keleti György, a Horn-kormány honvédelmi minisztere 1992-es leszerelése után belépett az MSZP-be, és két évvel később lett miniszter. 

Keletin kívül a rendszerváltás után Für Lajos (MDF), Szabó János (FKgP), Juhász Ferenc (MSZP), Szekeres Imre (MSZP), Hende Csaba (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) vezették a Honvédelmi Minisztériumot, ők mindannyian civilek, valamilyen pártnak a tagjai voltak. Ami szintén közös bennük, hogy kitöltötték miniszteri ciklusukat. Bár Hende a harmadik Orbán-kabinet idején ciklus közben távozott, a második Orbán-kormányban végig a tárca élén maradt. 

Benkő előtt utoljára a Kádár-korszakban ült katona a honvédelmi miniszteri székben. Ő Kárpáti Ferenc vezérezredes volt. 1956 után egyébként a rendszerváltásig öt honvédelmi minisztere volt az országnak, ők mind vezető tisztséget viseltek a hadseregben. 

Még nem politikus, de már úgy beszél

Bár foglalkozása szerint Benkő nem politikus, azért a Népszabadság 13+1-es totójából is jól látszik, hogy hosszú karrierje során elsajátította az egyik legfontosabb politikusi erényt, a nyilatkozás művészetét. 

Melyik államfőnek férfiasabb a kézfogása? Solyom Lászlóé vagy Schmitt Pálé? 

Benkő: (...) Úgy gondolom, mint vezérkarfőnök, hogy az a legfontosabb, hogy milyen a szíve a köztársasági elnök úrnak. A honvédség és a katonák iráni elkötelezettsége. 

Ki mellett megnyugtatóbb állni, Szekeres Imre vagy Hende Csaba mellett? 

Benkő: (...) Egy katona mindig választ ad a feltett kérdésre. Az a legfontosabb, hogy a miniszter úr érzi-e biztonságban magát, úgy hogy a háta mögött ott vannak a katonák és mellette pedig milyen vezérkarfőnök áll. 

Meg kell szerveznie a területvédelmet

Mivel Benkő nem a politika, hanem a honvédelem világából érkezhet a kormányba, nem igazán köthetőek a nevéhez emlékezetes események, nyilatkozatok. (Nem úgy, mint elődjéhez.) 

Benkő leginkább a migrációs válság idején exponálta magát, több nemzetközi egyeztetésen vett részt, például Macedóniában is. Ekkoriban többször beszélt arról, hogy a honvédségnek fontos feladata van a határvédelemben. 

A katona az élete árán is megvédi az ország állampolgárait, ezért bűn lenne, ha nem lehetne bevetni például olyan migránshelyzetnél, amit már a rendőrök nem tudnak kezelni

- mondta a Faktor.hu-nak. 

Ugyanebben az interjúban kifejtette a sorkatonasággal kapcsolatos gondolatait is: "Minden nemzetnek van kultúrája, képzőművészete, hagyományai, értékei. Ha a fiatalokkal megismertették ezeket, akkor a következő lépés, hogy miként tudom megvédeni a hazát, a családomat. A sorkatonaság adott egyfajta önbizalmat és bátorságot is. Ezen kívül pedig megtanulták a fiatalok, hogy hogyan kell közösségben élni, mit jelent a közösség értéke. Megtanultak alkalmazkodni, ami az életben mindenki számára fontos. Egy házasságban is alkalmazkodni kell egymáshoz. Megtanulták azt, hogy mit jelent, ha főnöke van az embernek. Mindegy, hogy a főnököt szakaszparancsnoknak, századosnak, őrnagynak vagy ezredesnek hívják."

Benkőnek egy kiemelt feladata egész biztosan lesz miniszterként, méghozzá az önkéntes területvédelmi egységek megszervezése. "Az ország mind a 197 járásában egyeztetünk és folytatunk toborzást, a terv az, hogy elsősorban hétvégére időzítve oldanánk meg az érdeklődők katonai felkészítését, az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat, lövészetet, terepgyakorlatot" - mondta erről korábban. A területvédelmi egységek koncepcióját még Simicskó alatt dolgozták ki, erről részletesebben itt írtunk. 

A miniszter két lehetséges útja

Egy, a honvédség működésére rálátó forrásunk szerint Benkő kinevezése két, meglehetősen ellentétes irányban futhat ki:

1. a szakmai-katonai vonalat erősíti a védelempolitikában
2. "régi vágású katonatisztként" parancshoz szokott emberként súlytalanná válik a kormányban, hiszen "egy katona nem tud kilépni a bőréből"

Ez az ellentmondás kiterjed arra is, hogyan működtetheti majd Benkő a minisztériumát. Egyfelől a katonai háttér előnyt jelent annyiban, hogy nem kell bemutatni neki a honvédelem szervezetét, működését, az egész rendszert ismeri, és a rendszer is ismeri őt.

És mivel fix preferenciákkal, kialakult stábbal dolgozik, ezért attól sem kell tartani, hogy "a semmiből felbukkan egy opportunista slepp", mint ahogy az a rendszert nem ismerő, a polgári szférából érkező politikusoknál lenni szokott, akik - nemzetközi összehasonlításban ha nem is példátlan, de szokatlan - széles irányítási jogkörüket kihasználva egyébként is egytől-egyig

Benkő esetében legalább egy parancsnoki pozícióból érkező emberről van szó. Viszont az ő esetében meg felmerülhet az, hogy 62 éves kora, és mély beágyazottsága nem igazán kedvez a vérfrissítési törekvéseknek.

Borítókép: Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke mond beszédet a magyar huszár szobránál a XV. Nyíregyházi Huszártalálkozó 2017. augusztus 26-án. Fotó: Balázs Attila / MTI.