- Belföld
- érettségi
- magyar nyelv és irodalom
- feladatlap
- arató lászló
- magyartanárok egyesülete
- érettségi 2018
Magyartanárok Egyesülete: Mintaszerű volt az idei magyarérettségi
A kisebb hibák ellenére mintaszerű volt az idei középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi. Jók voltak a szövegválasztások és a feladattípusok is – értékelte az idei feladatsort Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke.
A magyarérettségi első részében a szövegértési feladat kiindulópontja egy a barátságról szóló szociológiai mű recenziója volt. A szöveg világos gondolatmenetű és adatgazdag volt. A problémát itt az jelenthette, hogy a két és fél oldalas szöveg figyelmes végigolvasása, majd az ehhez kapcsolódó tíz feladat megoldása igencsak sok időt vihetett el, mondta Arató László. A mai középszintű magyar nyelv és irodalom feladatlap első felét itt nézheti meg.
A szöveghez adott feladatok is jók voltak: volt köztük egyszerű visszakeresés, adatokat kellett megtalálni a szövegtengerben, máshol egy szinonima tehette nehezebbé a megoldást, voltak globális kérdések, amelyeknél a cikk egészének alapgondolatait kellett rekonstruálni, máshol pedig szövegalkotással kellett bizonyítani, hogy az érettségiző megértette a szöveget. Biztosat a feladatok minőségéről természetesen csak akkor lehet mondani, ha kedden megjelenik a megoldókulcs, mondta a Magyartanárok Egyesületének elnöke.
Ez a feladat sok diák idejét vihette el, így lehet, hogy kevés idejük maradt ezután a rövid 120-200 szavas szöveg megírására. Itt két lehetőség közül választhattak. Érvelniük kellett az olyan ünnepek mellett, mint a nőnap, a halloween és a Valentin-nap. Arató szerint hiba, hogy a feladat nem tette lehetővé, hogy ezen ünnepek ellen érveljenek. A másik szépséghiba, hogy három-öt érvet kellett felsorolni együttesen, de ezen ünnepek mellett nem ugyanazok az érvek szólnak.
Nehezítette és lassíthatta a megoldást, hogy ehhez a feladathoz még el kellett olvasni egy-egy bekezdést ezekről az ünnepekről, ami nem könnyítette meg az időhiánnyal küzdő érettségizők dolgát. Arató szerint érdemes belekalkulálni az is, hogy ilyenkor önmagában a feladatválasztás is időt vesz el.
A másik választható feladat talán a többségnek könnyebb volt. Itt kevesebbet kellett olvasni, és a diákok által begyakorolt hivatalos levelet kellett írni egy önkormányzati képviselőnek a leromlott állapotú épületek újrahasznosításáról vagy új intézmények létrehozásáról.
Arató László a magyarérettségi második részében kitűzött műértelmezési feladatokat is kiválónak értékelte. A diákok itt is két feladat közül választhattak, a tavalyi gyakorlattól eltérően egyik szöveget sem ismerhették – ez az összehasonlító elemzésre feladott József Attila- és Szabó Lőrinc-versekre is igaz. A két verset viszont kiválóan össze lehetett hasonlítani, mivel nemcsak hasonlítanak egymáshoz, de ugyanarról szólnak: a fiatalok élet- és örömvágyáról, az előző generációkkal való konfliktusokról, és ez a téma ráadásul közel áll a most érettségiző diákokhoz.
Arató szerint jó szöveg volt a másik választható feladathoz is. Balázs Béla modern, szimbolikus, szecessziós mélylélektani meséjében azt kellett elemezni, mennyiben különbözik a hagyományos meséktől. Ez is egy nagyon jól megoldható feladat volt, véli Arató László. Míg a mesében a szerelmesek az akadályok leküzdése után lesznek egymáséi, Balázs Béla meséjében már az elején együtt vannak, és itt nincs happy end, ráadásul ez a mese sokat elmond a partnerkapcsolatokról, a férfi önszeretetről vagy a szerelem kisajátító természetéről. Arató László szerint ez a téma nem idegen az érettségiző korosztálytól, nem „magas” nekik, hiszen ha tapasztalatból még nem is ismerik a párkapcsolatok ilyen mélységeit, elég sok mindent gondolnak erről a kérdésről.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az idei magyarérettségi örömteli módon beleillik abba a trendbe, amelyben az irodalom mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a tantárgy modernebb, kommunikációközpontú felfogása. Arató szerint fölösleges aggódni amiatt, hogy ez az egyensúly felborul, és a magyarérettségin lassan már nem is lesznek irodalmi kérdések. Az írásbeliben eleve 90 perc-150 perc a szövegértés és a műelemzés aránya, a diákok pedig a szóbelin csak irodalmi tételekből vizsgáznak majd.
Borítókép: Magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga a nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi Vendéglátóipari Idegenforgalmi Szakgimnáziumban 2017. május 8-án. Fotó: Balázs Attila / MTI.