Csavart egyet a kormány a Stop Soroson

stop soros orban parlament
2018.05.29. 18:49 Módosítva: 2018.05.29. 18:53

Szigorításnak van beharangozva, de mire ma délután újra benyújtották, valójában számos ponton enyhült a Stop Soros névre keresztelt törvénycsomag. "Az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról" szóló törvényjavaslat legfontosabb változása, hogy abban már szó sincs a februárban benyújtott verzió két legsúlyosabb intézkedéséről:

  • az illegális migrációt segítő szervezetek működésének a belügyminiszter engedélyéhez kötéséről, és az
  • e szervezetek külföldről származó támogatására kirótt 25 százalékos illetékről.

Ez a meglepő enyhítés összefügghet azzal, hogy a CDU magyarországi megbízottja a napokban azzal fenyegetőzött, hogy kiteszik a Fideszt az Európai Néppártból, ha a Stop Soros elfogadásával nem várják meg a Velencei Bizottság állásfoglalását (és nem írják alá az államközi szerződést, hogy a CEU Budapesten maradhasson). A civil szervezetekre vonatkozó súlyos szigorítások elhagyásával Orbánék vélhetően azt akarták megelőzni, hogy ugyanezt külső nyomásra kelljen megtenniük. 

A ma benyújtott törvénycsomag persze így sem tekinthető bevándorlásbarátnak. A bevezett szigorító intézkedések közül a legfontosabb, hogy

a Btk. új tényállással egészül ki: ez lesz a jogellenes bevándorlás elősegítése.

Ezt az követi el, aki

  • olyan személynek segít menedékjogi eljárást kezdeményezni, aki a hazájában, a tartózkodási helye szerinti országban vagy olyan más országban, amelyen keresztül érkezett, nem felel meg a politikai menekültstátusz elnyerése feltételeinek,
  • vagy olyan személynek segít tartózkodási jogcímet szerezni, aki jogellenesen lépett be vagy jogszerűtlenül tartózkodik Magyarországon.

Ilyen szervező cselekménynek minősül a határ vonalában a határmegfigyelés, az információs anyagok készítése, terjesztése, hálózat építése vagy működtetése. Ezt a cselekményt elzárással, vagy ha például anyagi segítségnyújtás is társul mellé, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék.

Az új tényállás egyből értelmezési problémákat vethet fel, hiszen azt, hogy például ki van kitéve üldöztetésnek a hazájában vagy útközben, csak egy menekültügyi eljárás állapíthatja meg. Egy járókelő, akinek el kéne döntenie, hogy valakit útbaigazíthat-e a bevándorlási hivatal felé, vagy egy civil szervezet, akihez jogi segítségért fordulnak, nemigen.

A menekültekkel, emberi jogokkal, jogsegéllyel foglalkozó civileket tehát már nem adminisztratív vagy anyagi oldalról próbálja ellehetetleníteni az új jogszabály, hanem börtönnel fenyegeti a munkatársait.

A rendőrségi törvény a határ őrizetével és a jogellenes határátlépéssel kapcsolatos rendészeti feladatokkal bővül: a rendőrségnek meg kell akadályoznia, hogy a külső országhatár 8 kilométeres sávjába olyan személy lépjen be, akit például embercsempészet, jogellenes bevándorlás vagy tartózkodás segítése miatt megalapozottan gyanúsítanak.

Módosul a menedékjogi törvény is. Eszerint

elfogadhatatlan a menedékkérelem, ha a kérelmező olyan országon keresztül érkezett, ahol a törvényben leírt üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének nincs kitéve, vagy ha abban az országban, amin keresztül Magyarországra érkezett, a megfelelő szintű védelem biztosított.

Az apróbb módosítások érintik még a külföldre utazásról szóló törvényt, a szabálysértési törvényt, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényt, az államhatárról szóló törvényt, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról szóló törvényt és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról szóló törvényt.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatala (UNHCR) kedden felszólította a magyar kormányt, hogy vonja vissza a Stop Soros törvényjavaslat-csomagot – erről itt írunk bővebben.

Helsinki: A kormány a rászorulók segítőit inkább börtönbe küldené, mintsem meghallaná a kritikájukat

A Magyar Helsinki Bizottság gyorsan reagált a kormánymai csomagjára. Közleményükben azt írják, a törvénycsomag harmadik változata már a büntetőjogot akarja fegyverként használni az emberi jogok védelmezőivel szemben.

  

Elzárással és börtönnel fenyegeti azokat, akik jogszerűen lépnek fel Magyarország emberi jogi kötelezettségeinek védelmében. Bár a korábbi verziók is botrányosak voltak, a humanitárius és jogi segítségnyújtás börtönnel fenyegetése elfogadhatatlan egy demokratikus államban.

  

A Helsinki álláspontja szerint a törvényt nem szabad megszavazni.

  

  1. A kormányzat a büntetőjoggal fenyegeti azokat, akik kiállnak az emberi jogokért. Köztük a mindenkit megillető tisztességes eljárás jogáért. Bebörtönzéssel fenyegetni azokat, akik a kiszolgáltatottakat támogatják és a rászorulókat képviselik hatósági eljárásokban. Ez mindennel ellentétes, amit jogállamnak vagy európai értéknek nevezünk.
  2. Menedékjogot kérni alapvető emberi jog, nem bűncselekmény. Akit háború, kínzás, bántalmazás fenyeget, az védelemre jogosult a nemzetközi, uniós és a magyar jog alapján is. Ha egy menedékkérőnek valaki jogi segítséget vagy tájékoztatást nyújt, és ezért megbüntetik, azzal a tisztességes eljáráshoz való jogot is kiüresítik.
  3.  A tranzitzónákba a magyar hatóságok engedélyezik a belépést a menedéket kérőknek, a beengedést követően a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal feladata a menedékkérelmek elbírálása. Amíg a menekültügyi eljárás zajlik, a védelmet kereső jogszerűen tartózkodik az országban – az uniós jog alapján ez egyértelmű. Külföldiek magyarországi tartózkodását csak a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal engedélyezheti, civil szervezet vagy magánember nem.
  4. A Magyar Helsinki Bizottság, munkatársaink és ügyvédeink azoknak nyújtanak ingyenes jogi segítséget, akik a menedékkérelmüket már benyújtották, és akiket az ország területére a hatóságok már beengedtek. Ez minden szempontból jogszerű tevékenység.

Borítókép: szarvas / Index.