Judit
2 °C
7 °C

2042-ig nem szabadulnak a halálkamion embercsempészei

Image from iOS (9)
2018.06.14. 13:10
Az ügyészség súlyosításért, a vádlottak enyhítésér fellebbeztek a 71 ember halálát okozó embercsempészési ügyben a kecskeméti bíróságon. Az egyik vádlott fellebbezése üvöltésbe torkollt.

Százezer euróért küldtek a halálba levegőtlen furgonjukban 71, Magyarországon át nyugatra tartó menekültet azok az embercsempészek, akiknek ügyében hozott ítéletet csütörtökön a kecskeméti bíróság. A kizárólag külföldi állampolgárokat érintő elsőfokú ítélet nem jogerős.

Minden érintett fellebbezett: Az ügyészség életfogytiglant, a vádlottak az emberölés vádja alól felmentést, az embercsempészésért enyhébb büntetést kérnek

- lásd keretes írásunkat.

Az elsőfokú szerint: 

  • Az elsőrendű, afgán illetőségű, korábban oltalmazotti státuszt élvező, Magyarországon a letartóztatása előtt magyar állampolgárral élettársi kapcsolatban élt vádlottat bűnösnek mondta ki a bíróság társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészet bűntettében és bűnsegédként emberölés bűntettében. Az elsőrendű vádlottat bűnszervezet tagjaként 25 év szabadságvesztésre és tíz év közügyektől való eltiltásra ítélték, valamint – büntetése leteltével – végleg kiutasítják Magyarországról.

Feltételes szabadságra nem bocsátható egyik elítélt sem. Az elsőrendű vádlottra még 94 millió forint vagyonelkobzást is kiszabott a bíróság. 

Miért nem életfogytiglan?

A bíróság szerint a négy emberre kiszabott 25 év fegyház és a többi vádlottra kiszabott 4-12 év fegyház arányos büntetés, amelyre nem mondható, hogy pusztán "az állam bosszúja" lenne.

A bíró szerint életfogytiglant kiszabva kérdés, mit kaphatnának azok, akik - ellentétben a vádlottakkal - szándékosan emberek meggyilkolását célozva követnének el terrorcselekményt.

Az ügyészség szerint azonban a 12 évre elítélt, tizenketted rendű vádlottat kivéve minden esetben súlyosabb büntetés volna indokolt, így fellebbeznek: a 25 évre elítéltekre életfogytiglant kérnek, a többiekre a középértéknél súlyosabb határozott idejű fegyházbüntetést és hosszabb idejű kitiltást Magyarországról.  

Külön kiemelte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség ügyésze a bűnszervezet számára autókat biztosító ötödrendű vádlott büntetését, aránytalanul kevésnek tartva a 8 éves büntetést.

A vádlottak mindegyike fellebbezett, az emberölés bűntettét minden érintett tagadta, így az alól felmentést kértek, az embercsempészés bűntettéért pedig enyhébb büntetést.

A vádlottak - többük esetében három éve tartó - előzetes letartóztatásuk feloldását is kérték, ezt a bíróság elutasította, elsősorban a büntetés súlyossága és a magyarországi kötődés, jövedelem hiánya miatt, amelyek ismeretében joggal feltételezhető a szökés kísérlete.

Az Sz.K.H ötöd rendű vádlott fellebbezése bejelentésekor különösen kikelt magából, azt kiabálva, hogy együttműködött a rendőrökkel, a titkosszolgálatokkal, miért akar tehát az ügyészség még súlyosabb ítéletért fellebbezni. 

  • A másodrendű, bolgár vádlottat ugyanezen vádpontok alapján találták bűnösnek. Szintén 25 év fegyházat, 10 évre közügyektől való eltiltást kapott, emellett 8 millió forint vagyonelkobzásra ítélték és 10 évre kiutasítják Magyarországról.
  • A szintén bolgár harmadrendű vádlott ugyanígy bűnös embercsempészért és emberölésért, szintén 25 év fegyházat, 10 év közügyektől való eltiltást kapott, egymillió forint feletti vagyonelkobzás mellett, tíz év magyarországi kitiltással.
  • A negyedrendű, szintén bolgár vádlott emberölés bűntettében lett elítélve, ugyanígy 25 év fegyházat, 10 év közügyektől való eltiltást kapott, Magyarországról véglegesen kiutasították.
  • Az ötödrendű vádlott is bűnös, 8 év fegyházat kapott, hozzá hasonlóan a hatodrendű vádlottat bűnszervezet tagjaként öt év szabadságvesztésre és Magyarországról való ötéves kitiltásra ítélték, ezenkívül öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.
  • Távollétében a hetedrendű vádlottat bűnösnek találták. A továbbra is keresett bolgár férfit hat év fegyházra ítélték, Magyarországról való ötéves kiutasítással.
  • A nyolcad-, kilenced-, tized- és tizenegyedrendű vádlottak 4-5 év fegyházbüntetést kaptak. A bíróság minden elítélt esetében beszámította a 2015, illetve 2017 óta augusztusa óta tartó előzetes letartóztatásukat.
  • A tizenketted rendű vádlott férfit továbbra is keresik, távollétében a bíróság 12 év fegyházra ítélte. 94 millió 128 ezer forint vagyonelkobzást is kimondva.
  • A tizenharmad rendű vádlottat öt év fegyházra ítélte a bíróság, öt évig érvényes Magyarországról való kiutasítással.
  • A továbbra is körözés alatt álló tizennegyed rendű bolgár vádlottat három év fegyházra ítélte, ugyanennyi időre utasítva ki Magyarországról és tiltva el a közügyektől.
  • A vádlottak a korábban lefoglalt vagyonát, készpénzt, BMW-t, Audi A4-est, Volvo hűtő-tehergépkocsit, számlákat, mobiltelefonokat, navigációs berendezéseket a bíróság a vagyonelkobzáshoz hozzáférhetővé tette, így már most jelentősebb összeggel törlesztették a rájuk kirótt pénzbüntetést is

A bíróság ítélete szerint a bűnügyi költségből 73 millió forintot a vádlottaknak kell megtéríteniük. A fennmaradó 106 millió forint bűnügyi költséget a magyar állam viseli - közölte Jádi János bíró.

Az ítélet kihirdetése után a bíróság megkezdte annak indoklását.

Tudták, hogy így halálba viszik őket

2015. augusztus 26-án az osztrák rendőrök egy magyar feliratú furgonra bukkantak az A4-es autópálya mentén Parndorfnál. Az autó rakterében 71 holttestet találtak, a halottak között nyolc nő és négy gyerek volt. Még magyar területen járhattak, amikor mindannyian megfulladtak az emberek szállítására alkalmatlan teherautóban, amelyet az embercsempészek Lajosmizsén vásároltak.

Amikor nyilvánvalóvá vált a tragédia, a csempészbanda tagjai – hátrahagyva a halottakkal teli kamiont – elmenekültek, visszautaztak Magyarországra.

A vádirat szerint a csempészek pontosan tudták, hogy nem jutnak messzire élve az áldozatok, mégsem álltak meg, attól tartva, hogy akkor elesnek az útért remélt 100 ezer eurótól.

A perben az ügyészség egy 14 tagú nemzetközi embercsempész bandát vádol embercsempészettel, a tagok libanoni, bolgár, szerb, illetve afgán illetőségűek, utóbbi a csoport vezetője volt. A vádirat szerint összesen 26 bűntett terheli őket, 31 esetben hozzávetőleg 1200 embert juttattak nyugatra. Ebből egy vádpont a parndorfi ügy, amellyel négy embert vádolnak. Az ügyész korábban négy vádlottra életfogytig tartó, a többi embercsempészre határozott idejű fegyházbüntetést kért.

A menekültáradat legsúlyosabb tragédiája könnyen elkerülhető lett volna, a bandát ugyanis a rendőrség már korábban megfigyelte, telefonbeszélgetéseiket két héttel a végzetes nap előtt már lehallgatta. A telefonbeszélgetéseket azonban csak később fordították le magyarra.

  • A bűnszervezet két vezetője, egy afgán és egy bolgár állampolgárságú férfi legalább 2015 július eleje óta ismert volt a magyar hatóságok előtt, de nem tartóztatták le őket, így tovább folytathatták embercsempész tevékenységüket.
  • Az embercsempész utak során több sofőrt elfogtak Németországban, Ausztriában és Magyarországon, és lefoglaltak számos bizonyítékot.
  • Tragédia már korábban is történhetett volna, ugyanis hűtőkamionokat már előbb is használtak embercsempészetre, és ugyan a 2015. augusztus 26-i eset előtt nem halt meg senki, de több ember orvosi kezelésre szorult, mert elájult a zsúfoltságban.

A lehallgatott telefonbeszélgetésekből tudni, hogy a csempészek tisztában voltak azzal, mi lehet az emberek sorsa: 

  • Az egyik ilyen hívásnál a sofőr bepánikolva ezzel hívta fel egyik ismerősét: „Lécci, szólj az embereknek, mert szét fogják verni az autót. Nagyon hangosan dörömbölnek". Ismerőse erre azt mondta neki: előre megmondták a menekülteknek, hogy ne dörömböljenek, de a szállítótérben lévő emberek valószínűleg nem kapnak levegőt.
  • A bolgár sofőröknek afgán főnökük telefonon azt az utasítást adta, hogy az ajtót semmiképp sem nyithatják ki, megtiltotta azt is, hogy megálljanak annyi időre, hogy vizet adjanak az embereknek. Azt mondta,

ha meghalnak az emberek, tegye ki őket valahol Németországban, az erdőben.

A bűnözők korábban 20-25 fős csoportokban vitték illegálisan a menedékkérőket nyugatra, az áradat növekedésével kaptak vérszemet és zsúfoltak egyre több embert a szállítmányba.

A lehallgatott beszélgetések alapján L. S. attól tartott, nem kapja meg a kicsempészett emberek után a pénzt, ha nem juttatja a szállítmányt célba. Más kérdés, hogy nyilván akkor sem juthatott a remélt 100 ezer euróhoz, ha mindenki belehal az útba.

Úgy tűnik, a főnöknek az volt a legfontosabb, hogy Magyarországon semmiképp ne bukjon le a szállítmánnyal, telefonos utasításai alapján a legkisebb rossznak azt gondolta, ha a holttesteket már külföldön hagyják magukra emberei.

Hogy miért tartott jobban a magyar rendőrségtől, mint az osztráktól vagy némettől, az nem világos.

A tragédia után a csoport még két szállítmány elindítását tervezte, erre azonban már nem maradt idejük őrizetbe vételükig.

Nem akarták, de hagyták

A bíróság szerint nem állapítható meg, hogy az embercsempészek szándékosan ölték meg a raktérbe zsúfolt embereket, bár nyilvánvaló volt, hogy a teherautó alkalmatlan emberek szállítására.

Azt akarom, hogy haljon meg mind.

A bíróság külön vizsgálta a lehallgatott telefonbeszélgetésből L. S.-nek ezt a mondatát. Ez akkor hangzott el, amikor a sofőr – a negyedrendű vádlott – jelezte, hogy dörömbölés hallatszik a raktérből, ami gondot jelezhet.

A bíróság szerint azonban a mondat „indulati állapotban hangzott el, ebből nem lehet a vádlott egyenes szándékára következtetni”.

„Az első- és negyedrendű vádlott a korábbi szállításokkor történt esetek miatt döntöttek úgy, hogy nem állnak meg. Az elfogástól való félelem volt az, amely kiváltotta az indulatos beszélgetéseket" – mondta a bíró, aki szerint a kapzsiság, félelem és indulat vegyes keveréke adta a beszélgetés alapját. (A szándékosságnak mond ellent az is, hogy az átlagosnál többnek mondott összeget csak sikeres leszállítás esetén kapták volna meg.)

Bár egyenes emberölési szándék nem volt megállapítható, a bíróság kimondta, hogy

mind a négy vádlott tudta, hogy a magatartásuk következménye lehet a raktérben lévők halála, de belenyugodtak az általuk is látható következményekbe."

Kimondták azt is, hogy a vádlottak halálhoz vezető mulasztása szándékos volt, és módjuk lett volna beavatkozni. Megtehette volna ezt a sofőr, megállva és ajtót nyitva a raktérben lévő embereknek, de utasíthatta volna erre őt telefonon az első-, másod- és harmadrendű vádlott is, akik értesültek a bajt jelző dörömbölésről. „De egyik vádlott sem tett semmit, ténylegesen passzívak maradtak."

Akkor sem tettek semmit, amikor otthagyták a járművet, akkor sem nyitották ki az ajtót

– mondta a bíró, megjegyezve, hogy a lebukástól való félelem vezette őket. Szándékos gyilkosság tehát nem, de szándékos testi sértés megállapítható az embercsempészek működésében.

„Úgy működtünk, mint egy nagyvállalat” – idézte az egyik vádlott vallomását, ami a folytatólagosan, bűnszervezetben, társtettesként elkövetett bűncselekmény minősítése miatt volt fontos.

Igaz, a szervezettség nem Magyarország határainál kezdődött, a Közel-Keletről érkezők szállításában már Görögországban – Törökországban is – kapcsolatba kerülhettek bűnszervezetekkel – mondta indoklásában a bíró, megjegyezve, hogy a bűnszervezetben az is érintett, aki autót bérelt, aki a szerbiai szervezőkkel tartott kapcsolatot, közvetítette az információkat, vagy szállást, telefont biztosított, esetleg a pénzösszegek továbbításában vett részt.

A hot dog árus nem, az autónepper bűnös

A bíró külön kitért arra, miért része a bűnszervezetnek az ötödrendű vádlott, aki csupán autókat szerzett be, adott el a csoportnak.

Az a hot dog árus nem része a bűnszervezetnek, aki hot dogot ad el egy maffiózónak – hozott példát a bíró. Az ötödrendű vádlott viszont nem azért adott el autókat, hogy azon a vádlottak furikázzanak, hanem azért, hogy azzal bűncselekményeket kövessenek el, és ezt az ötödrendű vádlott tudta.

A hot dog árus akkor lenne bűnös, ha a maffiózó azért venné a hot dogot, hogy azzal embereket mérgezzen meg, és ezt az árus tudja – magyarázta a különbséget a bíró. 

Nem volt titkosügynök a csoportban

A saját fellebbezéskor az egyébként Kecskeméten élő, Sz.K.H ötöd rendű vádlott dühösen kikelt az ítélet és az ügyészség fellebbezése ellen. A férfi szerint együttműködött a hatóságokkal, már a bűncselekmény előtt.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség ügyésze szerint azonban egész egyszerűen nem igaz, hogy afféle "beépített titkosügynökként" vett volna részt az embercsempész csoportban a vádlott. " Ez egész egyszerűen nem igaz. Nem működött úgy együtt a bolgár hatóságokkal, hogy annak alapján büntetlen lehessen" - mondta Schmidt Gábor. A vádlott csupán azután, hogy a 71 ember halálát okozó bűncselekmény ismertté vált, közölte a társai adatait a bolgár hatóságokkal. Az ügyész szerint ráadásul Kecskeméten élve minden gond nélkül megtehette volna, hogy a magyar joghatóság alá tartozó ügyben a magyar szerveknek jelezzen.

Az ügyész és szóvivő ugyanakkor elismerte: a bolgár félnek átadott adatok segítséget jelentettek a vádlottak elfogásához, ez nyilván enyhítő körülményt jelenthet, de hogy milyen mértékben, arról majd a bíróságnak kell döntenie.

Schmidt szerint a 25 évre elítéltek esetében mindenképp az életfogytiglan volna elfogadható, igaz, a másodrendű vádlottat illetően az ügyészség megelégedne azzal, ha a bíróság úgy szabna ki életfogytiglant, hogy elvi lehetősége legyen valamikori szabad lábra helyezésére.

A per a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik másod fokon.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?