Etelka, Aletta
-5 °C
0 °C

Megsemmisítette az AB a Szigetvári Viktor elleni ítéletet

2018.06.22. 17:16

Alaptörvény-ellenesnek mondta ki, és megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Szigetvári Viktor, a június elején megszűnt Együtt volt elnöke ellen Nyíregyházán indított rágalmazási perben hozott első- és másodfokú ítéletet. A határozat itt érhető el az AB honlapján.

Az ügy lényege, hogy még 2014-ben az Együtt egyik kiadványában a fideszes polgármester közvetlen környezetét, kabinetfőnökét és ügyvédjét egy Szigetvári által szerkesztett prospektusban „nyíregyházi polipnak" nevezték. A prospektusban azt állították a fideszesekről, hogy közpénz elherdálásában és tisztességtelen ügyekben vettek részt korábban. A kampányban a „dollármesternek" nevezett polgármestert ennek a „nyíregyházi polipnak" a jelöltjeként tüntették fel.

Az ügyészség nyomozott, de nem emelt vádat az ügyben. A nyíregyházi polgármester környezetéből magánvádlóként rágalmazással vádolták meg Szigetvárit, és az elsőfokú bíróság ítéletében rágalmazásban bűnösnek mondta ki a politikust, akit egy év próbára bocsátott.

Másodfokon becsületsértésre enyhítették az elsőfokú ítéletet, és megrovásban részesítették Szigetvárit. A másodfokú bíróság emellett azt is kimondta, hogy a „nyíregyházi polip" kifejezés csak véleményállítás volt.

Szigetvári azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert ugyan a bíróság úgy ítélte meg, hogy a kiadványban szereplő emberek nem közszereplők, a politikus szerint közpénzből élnek, közpénzből dolgoznak, közpénzről döntenek, ezért közszereplőnek minősülnek, és tűrniük kell a kemény nyilatkozatokat is. Szerinte a bírósági döntések ellentétesek voltak az Alkotmánybíróság irányadó határozataival, mert sértették a véleménynyilvánításhoz való jogát.

Az Alkotmánybíróság most a határozatában azt írta, hogy a közügyek vitájának alkotmányos védelmét indokolatlan mértékben leszűkíti, ezért alaptörvény-ellenes az a jogértelmezés, miszerint „a munkakörük ellátásával kapcsolatos negatív kritikát kizárólag a közhatalmat gyakorló, vagy ilyen tisztségre jelölt, illetve a politikai közvéleményt feladatszerűen alakító személyek kötelesek eltűrni."

Azt is írják, hogy

az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégek vezetése, illetve a közpénzek felhasználásáról való döntéshozatalban érdemi részvétel például olyan feladatnak minősül, amelynek értékelése, bírálata tipikus esetben a közügyek vitájához tartozhat.

A megismételt eljárásban a bíróságoknak vizsgálniuk kell, hogy a vitatott közlések valamennyi releváns körülmény mérlegelésével a közügyek vitájának körébe sorolandók-e, és így korlátozzák-e az érintettek személyiségvédelmét. Ennek megállapíthatósága esetén „dönteni kell az érintettek fokozott tűrési kötelezettségének mértékéről."

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!