Kiköltöztek a zöldbe, reggel jöttek a munkások tarvágást csinálni
![patak menti fak-004-DSCF8685](https://kep.index.hu/1/0/2046/20464/204649/20464927_d0e2ada8cb9714ca75e760bfd232a571_wm.jpg)
További Belföld cikkek
-
Munkásokat szállító busz gyulladt ki Tarnaörs határában
- Mágneshorgászat közben meghalt egy 13 éves fiú Győr-Moson-Sopronban
- Budapest főtájépítésze nem érti, miért lesz a Margitsziget egy része no-go zóna augusztus 20-án
- Demokratikus Koalíció: A rendőrség után a NAV is beszállt a DK elleni kormányzati támadásba
- Több száz embert kezdhetett el megfigyelni a magyar állam idén
Helyreigazítás a Fővárosi Törvényszék 2019. február 21-én jogerőre emelkedett ítélete alapján
Az index.hu 2018. július 5-én 12:17 órakor megjelentetett, »Kiköltöztek a zöldbe, reggel jöttek a munkások tarvágást csinálni« című cikkben nem felelt meg a valóságnak az a tényállítás, hogy "Fiák pedig munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek vezetője" volt. Az sem felel meg a valóságnak, hogy mint a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek vezetője, érdekelt volt abban a nyugdíjas szövetkezetek létesítését lehetővé tevő törvénymódosításban, amit Kósa Lajos nyújtott be a Parlamentnek.
Ezzel szemben a való tények azok, hogy dr. Fiák István egyetlen munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnek sem vezetője és nem érdekelt egyetlen nyugdíjas szövetkezet létesítésében sem, mivel azoknak nem tagja és nem vezető tisztségviselője, és ezért dr. Fiák István nem érdekelt a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozását lehetővé tevő, Kósa Lajos által az Országgyűléshez korábban benyújtott törvénymódosításban."
Természetvédő aktív civilek konfliktusa a helyi hatalommal vagy a tősgyökeres svábok konfliktusa a fővárosból a zöld miatt kiköltöző újakkal? Valószínűleg mindkettő igaz egy kicsit, sőt, a polgármester még egy politikai manőveres szálat is behozott a képbe Pilisborosjenőn. Ami biztos: egy patakmeder rendbetétele miatt fákat vágtak ki és vágnának még ki a község közepén, ami a helyiek egy aktív csoportjának nagyon nem tetszik, és próbálnak ellene tenni. Csütörtökre estére például egy demonstrációt is szerveznek.
Pilisborosjenő egy zsákközség a Pilisben, Budapesttől húszpercnyire autóval. Körülbelül 3800-an laknak ott, de ahogy több fővároshoz közeli kistelepülés, Pilisborosjenő is népszerű a kiköltözők körében. A helyi önkormányzat be is von területeket belterületté, hogy ott házak, lakóparkok épülhessenek, utóbbiból vannak is botrányok. De mi most maradjunk a fakivágásnál, ami egyébként a civilek és a polgármester vitájából, a megnyilatkozásokból elég tisztán megmutatja, emberek mennyire másképp tudnak gondolkodni ugyanarról a dologról.
A község gyakorlatilag egy völgyben van, így esőzéseknél a domboldalról lezúduló víz többször okozott már kisebb-nagyobb problémákat, főleg ott, ahol a vízelvezetés nincs rendesen megoldva. Plusz van egy patakjuk, ami gyakorlatilag keresztülfolyik a településen: ennek több forrása is van a település fenti részén, alkalmasint még pincéken is keresztül. És ez a patak a nagyobb esőzéseknél rendesen megtelik, viszont mivel nem rendezett a medre, vagyis hiányzik a rendszeres karbantartás, ezért egy májusi extrém esőzés után több helyen meg is rongálódott.
És itt kezdődött a probléma.
![A patak vize alámosta a kerítést](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2046/20467/204674/20467471_ccb435cd953054b9bd3854f199813db9_wm.jpg)
Az eset után kint volt a településen a katasztrófavédelem, a BM, a vízügy, felmérték a károkat, majd a vis maior alapból pályázott a település a károk helyreállítására, illetve arra, hogy a patak vízfolyását megerősítik az oldalfal rögzítésével. Nyertek is rá forrást, viszont az önkormányzat nem kérdezte meg, illetve nem tájékoztatta a lakosokat, hogy végül milyen tervek alapján, hogyan fogják megvalósítani, egyszerűen csak elfogadtatott egy tervet a katasztrófavédelemmel, majd leszerződött egy kivitelezővel.
A lakók pedig az egyik reggel azt látták, hogy a település egyik utcájánál, a patakmeder mindkét oldalán egy szakaszon munkások gyakorlatilag tarvágást csináltak.
Amikor odamentek rákérdezni a munkásoknál, hogy mégis mi történik, azok elmondták, hogy végzik a megrendelt feladatokat. Még a terveket is megmutatták a helyi civileknek, amiből kiderült, hogy nem csak itt lesz fakivágás. Ráadásul valami olyasmi jól hangzó mondattal derült ki, hogy
„Hát, ha ettől így kiborultak, akkor mit fognak szólni a Budai úton, ahol egy ennél hosszabb szakaszon lesz ugyanez".
A tervek szerint a patak egy másik szakaszán is, mindkét oldalon minden fát és aljnövényzetet, bokrot, cserjét kivágnának, hogy a patakmedret egy hálós technikával fixálják, és kikövezzék. A vágás az egyik parton még csak nem is a technológia miatt kell, hanem hogy a gépekkel odaférjenek. Több helyi civil által létrehozott egyesület a saját oldalán egy elég látványos, csúszkás képpel mutatta meg az előtte-utána állapotot. Lefotózták az érintett szakaszt, és kerestek egy fotót egy ugyanilyen technikával megcsinált patakmederről:
![](https://kep.index.hu/1/0/2046/20465/204654/20465451_294406f914bfbec841b4cb995ea294d0_wm.jpg)
![](https://kep.index.hu/1/0/2046/20465/204654/20465447_4c1503f5fb2ecf0f2af5aa5fc74d5898_wm.jpg)
A civilek szerint ez a megoldás a község szívében teljesen elfogadhatatlan, és javasoltak is különböző alternatív megoldásokat: egyikük egyébként tájépítész, a szakdolgozatát épp Pilisborosjenőből írta, illetve abból, hogyan lehetne a patak környezetét még szebbé változtatni, parkosítani. Ők azt szeretnék, ha a polgármester leállítaná ezt a projektet, megkérdezné a lakosságot arról, ők hogyan képzelik el a település központját, illetve a patak környezetét, majd találjanak valami mindenkinek elfogadható megoldást.
Beszéltünk a polgármesterrel, Küller Jánossal, megkérdeztük, hogyan jutottunk el a konfliktushoz, miért lett éppen ez a megoldás kiválasztva, illetve mit lehetne tenni, hogy ne legyen tarvágás ezen a kis szakaszon sem. A polgármester szerint
valóban szépséghibája a dolognak,
hogy egy patakmederben, ha egy ilyen jellegű beavatkozást csinál az ember, akkor azt a mai kor technikájának megfelelően már nem ásóval, lapáttal és csákánnyal csinálja, hanem gépekkel, aminek hely is kell. De megjegyezte, hogy ha azzal csinálnák, a teljes dzsumbujt, aljnövényzetet akkor is kivágnák. Azt mondta, összességében két kisebb területen történt meg az aljnövényzet eltávolítása és a fák kivágása.
A két területen összesen hat darab fát vágtunk ki, ebből négy akác, amiből egy el volt száradva. Nem a legegészségesebbek amik ki lettek vágva
– mondta. De hogy még képletesebben is elmondja, hogy körülbelül hová lövi be ezt a problémát, úgy fogalmazott:
„Ha valaki vesz egy telket, és van három fa, és odakerül a ház, akkor gondolom, nem fogja körbeépíteni, hacsak nem Makovecz."
Azért hozzátette, hogy senkinek sem célja a tarvágás, és megígérte, hogy amikor odaérnek a kifogásolt részhez, átnézik, melyik fát lehetne megmenteni esetleg. Bár a civilek legutóbbi jelzése szerint már el is kezdték kivágni azokat a fákat. De még ha tarvágás is lesz, a polgármester szerint utána lehet még szépíteni a környezetet, akár fát is lehet ültetni a patakmedertől távolabb.
A kép közepén a zöld sáv, na, az tűnne el a tarvágással:
![patak menti fak-006-DJI 0017-2](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2046/20467/204675/20467579_3841e0e6c034fcea39b6ca360f8651cf_wm.jpg)
De folytassuk azzal az alternatív javaslattal, amit egy aktív civilek által alapított egyesület adott le a polgármesternek. Küller János úgy fogalmazott:
Az általuk javasolt verzió egy nagyon ökocentrikus, aranyos kis mesekönyvbe illő verzió, ez a fűzfavesszőcskékből terelőgátak építése, meg kövekkel kirakva. Ezt mondtam el a testületi ülés után is, hogy 12 éves korunkban játszottuk ezt a patakmederben, amikor gátat építettünk magunknak, hogy tudjunk fürödni.
Küller egyébként a legutóbbi közgyűlésen arról beszélt, hogy szerinte is van lehetőség a patakban és környékében a település arculatának szempontjából, de a vízelvezetést akkor is úgy kell megoldani, hogy egy nagy esőzésnél se legyen probléma.
A civilek – akik itt, az egyesület saját portálján írtak hosszabban és bővebben az elképzeléseikről – azt is kifejezetten kifogásolták, hogy a polgármester nem tájékoztatta a települést, hogy így kívánja megoldani ezt a dolgot, és nem kérte ki a véleményüket. De Küllernek erről is van vélemény:
Azért egy önkormányzat feladata nem abból áll, hogy minden egyes lépésről fórumot tartunk, meg népszavazást. Feladatok vannak. Egyébként mindenki tudta, hogy május 23-án mi volt, sőt az ő portáljukon folyamatosan hiányolták ennek az elnyert támogatásnak az felhasználást, már azzal is megvádoltak, hogy lenyúltam a pénzt. (...) A felhasználásáról ilyen értelemben nem tudtak. De amikor atomreaktort épít pártunk és kormányunk, nem hiszem, hogy lakossági véleményezteti. Ez egy szakma. Szakmabeliek itt voltak, katasztrófavédelem, vízügyi szakemberek megnézték, ezt javasolták.
A civilek azt is problémásnak látják, hogy ennyi pénzt költ erre az önkormányzat ebből az alapból, amikor ennél sokkal olcsóbb megoldások is születhetnének, ráadásul a fákat sem kellene kivágni.
Az is felmerült bennük ötletként, hogy a polgármester mondja vissza addig ezt a forrást, és állítsa le ezt a kivitelezést, amíg nem találnak egy konszenzusos megoldást. De Küller erre azt mondja, hogy a pályázati forrás felhasználása szigorúan kötött, és ellenőrzik, ha másra költené, vissza kellene fizetni, és akár büntetést is kirónának. Ha meg visszamond egy ilyet, megnézheti, hogy legközelebb nyerne-e ilyen forrást. A civilek szerint viszont arról nem beszél a polgármester, hogy a kivitelezés határideje kérésre egy évvel meghosszabbítható.
![Pilisborosjenő egyik utcája, ahol a munkások a patakmeder mindkét oldalán gyakorlatilag tarvágást csináltak](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2046/20467/204675/20467519_79b4a1904b66955b28329b59034071c1_wm.jpg)
Ez az egyesület egyébként sok aktív helyit vonzott be már az eddigi projektjeivel is. Legutóbb például gyűjtést szerveztek, és össze is dobtak 600 ezer forintot, amivel egy hosszú, harmincfás fasort ültettek a település közelében.
De szerveztek már jazzfesztivált is. Amellett, hogy az elért eredményeket elismeri a polgármester, azért a konkrét ügyben elég szkeptikusnak tűnt az alternatív megoldásokkal és az aktív helyiekkel szemben.
Kivitelezhető, csak semmit nem ér (a civilek által javasolt alternatív megoldás a patakpart fixálására – szerk.). Nem oldja meg, hogy egy ilyen esőzést elviseljen, de kisebbet sem, ráadásul az aztán tényleg egy állandó, folyamatos karbantartást igényel. Erre a költségvetésben sincs fedezet. Hiába mondák azt, hogy majd mi jövünk lapátolni. Erre vonatkozólag azért vannak példák, hogy nem így lesz. Ez a lelkesedés általában a déli ebédig szokott tartani. Mert próbálkoztunk már a játszótér rendbetételénél is, reggel kilenckor ott voltak 25-30-an, a déli ebéd után ottmaradtam két közmunkással meg a jegyzővel, hogy este 10-re talán be tudjuk fejezni.
De a polgármester igazából a konkrét fakivágásokat ennél még távolabbról közelítette meg. Mert összefoglalóan azt mondta: ez politikai támadás, már készülődés az önkormányzati választásra hangulatkeltés. Merthogy ennek az egyesületnek az egyik alapító tagja az ő „ősellensége".
Küller polgármester volt 2002 és 2010 között, illetve 2014 óta most. Szerinte minden 2002-ig vezet vissza, amikor az önkormányzat tagja volt egy Fiák István nevű férfi, aki a képviselők többségével gyakorlatilag hadat üzent ellene. Szerinte azóta az egyesület által felkarolt témákkal és leginkább a témák tálalásával őt támadják, őt próbálják meg lejáratni.
Ez is ugyanannak a része. Bármit csinálok a településen, kifogásolják, ha utat építek, azért támadnak, mert lebetonozok, ha nem betonozok le, akkor miért nem. Ha vízelvezetést csinálok, akkor miért ott, miért olyan technológiával.
Kósa Lajos ügyvédje bekúszik a képbe
A Fiák név bizony ismerős lehet. A fideszes Kósa Lajos felesége, Porkoláb Gyöngyike 2017 márciusában ettől a Fiák Istvántól vásárolta meg olcsón a Tócó-Pece Üzletviteli Tanácsadó Kft.-t, az ügyről itt olvashat bővebben. Fiák pedig munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek vezetőjeként érdekelt volt annak a nyugdíjas-szövetkezetek létesítését lehetővé tevő törvénymódosításban, amit Kósa Lajos nyújtott be a parlamentnek. Fiák volt Kósa édesanyjának sertéstelep-vásárlásánál eljáró ügyvéd is. A civil szervezet többi tagja szerint Fiák országos ügyeinek semmi köze hozzájuk, pláne nincs a konkrét ügyhöz. Azt mondták, megértik, ha a polgármester ezzel akar terelni, de itt Fiák csak egyike a fákért aggódó civileknek.
A civilek pedig azt mondják, hogy semmilyen politikai szándék nincs itt, és hát nagyjából egy aktív civil közösségnek szinte feladata is, hogy a település életét és arculatát meghatározó döntésekről véleményt nyilvánítsanak vagy javaslatokat tegyenek. A polgármesternek pedig az lenne a feladata, hogy ezeket meghallgassa, alkalomadtán beépítse a döntésekbe.
![Küller János](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2046/20468/204687/20468747_41e8d93c37e4d5dc04ba45d6bcf7bb8b_wm.jpg)
A polgármester egy csodaszép képpel zárta beszélgetésünket, megengedve, hogy az igazság – és a fa – valahol középen van:
„Ez az én verzióm, ők pedig a saját verziójukat adják elő. mint a patakban növő vadcserjéből, Valószínűleg mindkettőből vissza kell vágni egy kicsit, és akkor látjuk a fát is."
(Borítókép: A kivágásra ítélt fák a pilisborosjenői Cigány-patak partján. Fotó: Kádár Viktor)