Magyarország nem ért egyet az uniós költségvetéssel

Magyarország nem ért egyet az uniós költségvetés jelenleg előterjesztett formájával, véleménye szerint ugyanis az nem szolgálja az ország érdekeit a szükséges mértékben, valamint a tervek szerint lényegesen kevesebb kohéziós támogatást kapna az előző időszakhoz képest - jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter, Palkovics László Brüsszelben, az MTI-nek nyilatkozva kedden. Május végén azt írtuk, hogy az unió 24 %-os forrásmegvonással fenyegette meg Magyarországot.  

Palkovics szerint a kohéziós források megítélésének feltételei szembe mennek a magyar érdekekkel. A kohéziós politika arról szól, hogyan hozzák az egyes tagállamok gazdaságaikat egymáshoz közelebb, ezért Magyarország nem fogadja el, hogy nála fejlettebb országok több támogatást kapjanak.

Magyarország úgy gondolja, hogy nem szabad megosztani az európai államokat a kohéziós politika mentén, nem szabad olyan követelményeket figyelembe venni az erről folyó tárgyalások során, amelyek nem tartoznak a költségvetés témakörébe - mondta a miniszter.

A Günther Oettinger uniós költségvetési ügyekért felelős biztossal folytatott megbeszéléssel kapcsolatban azt mondta, hogy az Európai Unió és Magyarország véleménye nem egyezik e kérdést illetően, ugyanis a magyar álláspont szerint a kohéziós politika sikeres, amit legalább a jelenlegi formájában folyatni kell. 

A miniszter tájékoztatása szerint Navracsics Tiborral, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztossal folytatott beszélgetésen hangsúlyozta, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) finanszírozását érintő intézkedés nem az intézmény autonómiájának megsértését jelenti. Az intézkedéssel Magyarország egyértelműsíteni szeretné, hogy milyen forrásból finanszírozza a vállalati innovációt, és hogyan kell ettől elválasztani a kutatás finanszírozását.

Palkovics László elmondta, Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztossal folytatott beszélgetésén egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy a klímapolitika területén 2030-ig elérni kívánt - egyebek mellett a széndioxid-kibocsátásra, vagy az üvegházhatású gázok kibocsátására, a megújuló energiaforrások használatának arányára, illetve az energiahatékonyságra vonatkozó - célszámok teljesíthetőek, azokat nem kell megváltoztatni.