Akik alig várták, hogy Lázár eltűnjön

Gulyás Gergely kockás öltönye egyértelműen a leglátványosabb jele annak, hogy már nem Lázár János vezeti a Miniszterelnökséget. A kormányinfón hétről hétre látott Lázár a választások után távozott a kormányból, a minisztériumot Gulyás vette át, a kormányinfó pedig rögtön időpontot, helyszínt és persze stílust is váltott.

Persze nem a kormányinfó az egyetlen változás, amely a sokáig egyre erősödő, majd az utolsó időszakban némileg gyengülő Lázár János távozását kísérte. Már minisztersége idején terjedtek a hírek, olykor a nyilvánosság előtt is, hányan drukkolnak Lázár eltűnésének, és ki mindenki milyen döntéseket vizsgálna felül és változtatna meg. Eljött az ő idejük.

Összeszedtük, milyen pontokon és kik vették semmibe Lázár János örökségét, és kik örülhetnek a miniszter távozásának. Lázár Jánost is kerestük, hogy kommentálja a távozása utáni változásokat, de nem reagált a megkeresésünkre.

1. A Mol felhőkarcolót építhet

Gulyás Gergely kedden jelentette be a kormányinfón, hogy engedélyezi a Mol Kopaszi-gátra tervezett, 120 méter magas felhőkarcolóját. A dolog azért meglepő, mert a kormány – miként Gulyás ismertette – meg akarja őrizni Budapest hagyományos arcképét, ezért felhőkarcoló-tilalmat vezet be Magyarországon. A nemsokára hatályba lépő új szabályozás szerint 90 méter feletti épület nem épülhet, a 65 és 90 méter közötti épületekre is bonyolult szabályozás vár.

A Mol-székházról azonban még a hatályba lépés előtt döntöttek. Gulyás ezt azzal magyarázta, hogy a Molnak, az OTP-nek és a Richternek mint a magyar gazdaság három regionálisan is jelentős zászlóshajójának korábban informális egyeztetéseken ajánlották fel, hogy székházat, toronyházat építhetnek, de közülük csak a Mol kívánt élni ezzel.

A Mol tehát örülhet, mert Lázár János maradása esetén a felhőkarcoló feltehetően nem épülhetett volna fel. Lázár ugyanis azt mondta tavaly, hogy

a Parlamentnél, azaz 96 méternél magasabb épületeket a mohóság szimbólumának tekinti.

Csepreghy Nándor, Lázár akkori helyettese még konkrétabban fogalmazott: a kormány nem fogja hagyni a felhőkarcoló felépülését. Majd Lázár ezt egy kormányinfón azzal egészítette ki, hogy ha megépül a Mol-székház, "tájseb" lesz Budapest látképében. A tájseb most Lázár távozása után megépülhet.

2. Schmidt Mária megnyithatja a Sorsok Házát

Rövidesen megnyílhat a több mint három éve elkészült, de azóta üresen álló Sorsok Háza – adta hírül májusban a Hvg.hu. A józsefvárosi pályaudvaron alakították ki 7,5 milliárd forintért a múzeumot, amely a holokauszt áldozatainak és az emberéletet mentőknek állít majd emléket. Ám az épület már évek óta üresen tátong, a kiállítás nem nyílhatott meg Lázár János közbelépése miatt.

A Mazsihisz ugyanis az első hírek után aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Schmidt Mária irányításával a magyar hatóságok felelősségét mentegető kiállítás jöhet létre. Lázár János ezért 2015-ben a Mazsihisz tiltakozására leállíttatta a beruházást, és közölte, hogy a Sorsok Háza akkor fog megvalósulni, amikor annak tartalmát a magyarországi zsidó közösségek támogatni tudják majd. Schmidt és Lázár ezután nyilvánosan is egymást okolta a kialakult helyzet miatt.

Mivel Lázár kezében volt a végső döntés és a kasszakulcs, a miniszter sikeresen tudta blokkolni a projektet. Ám a hírek szerint Gulyás nem osztja Lázár János álláspontját ebben az ügyben, a Mazsihisz sem tudja megakadályozni a múzeum megnyitását, így nemsokára megnyílhat a holokausztkiállítás.

3. Gulyás Gergelynek nem kellenek Zoltai-tanácsok

A Sorsok Háza-konfliktussal szoros összefüggésben Lázár Jánost sokat támadták a Fideszen belül is a tanácsadója miatt. Nagy meglepetést okozott ugyanis a miniszter, amikor 2014-ben Zoltai Gusztáv egykori Mazsihisz-vezetőt kérte fel tanácsadásra. Schmidt Mária személy szerint Zoltai hatását sejtette amögött, hogy Lázár elkezdte blokkolni a Sorsok Házát.

A döntést pedig éppen az utódja, Gulyás Gergely támadta a nyilvánosságban a leghevesebben, szerinte ugyanis Zoltai alkalmazása azért nem volt a legszerencsésebb döntés, „mivel a kommunista munkásőr múltja ellentétben áll az alaptörvény értékrendjével”. Lázár akkor egy ironikus mondattal helyre is tette párttársát: „Gulyás Gergelynek a munkáját nagyra becsülöm és irigylésre méltóan vegyes csodálattal tekintek arra, hogy neki nincs nála idősebb emberek véleményére vagy másként gondolkodók véleményére szüksége”.

Ilyen előzmények után senki nem lepődött meg azon júniusban, hogy Gulyás egyik legelső miniszteri döntése volt, hogy nem hosszabbította meg Zoltai havi egymilliós tanácsadói szerződését. A Miniszterelnökség akkor azt is közölte Lázár felé visszanyilazva, hogy Zoltai tanácsainak hatékonyságát „a megbízó tudja megítélni". 

4. Tarlós Istvánnak nem kell hadakoznia

Lázár Jánosnak sok haragosa és utálója akadt az elmúlt években. Borókai Gábor, az azóta megszűnt Heti Válasz főszerkesztője egy vezércikkében hosszan kritizálta a lázári tárcavezetést, majd így összegezte: „Összetartás helyett szétfeszít, deprimál, energiát pusztít. Közösségtelenít."

A Lázár-utálók olimpiáján az aranyérem egyik nagy esélyese egyértelműen Tarlós István, akivel nem egyszer került személyeskedő üzengetésbe a volt miniszter. „Egyszer valamikor berepült a parlamentbe Rapcsák András esernyőjén, mint a csudálatos Mary Poppins, és az utóbbi egy évben eléggé próbára teszi a képességeit az a feladattömeg, amit a nálánál jóval nagyobb szellemi kapacitású miniszterelnök kiszignált rá" – mondta róla Tarlós még 2015-ben a nyilvános hadakozás kezdetén. De Tarlós később eljutott arra a megállapításra is, hogy

János a keresztneve, nem pedig Mindenható!,

és hogy „én inkább az ő karrierje miatt aggódnék".

A konfliktus komolyságát jelezte, hogy folyamatosan Orbán Viktornak kellett személyesen közbeavatkoznia, hogy ne kerüljön veszélybe a 3-as metró felújítása. Tarlós most Lázár távozása után nem is győzi leplezni az örömét.

Tusványoson többször is örömteli fejleményként beszélt a minisztercseréről és Gulyás érkezéséről. Szerinte ugyanis most jobb Budapest és a Miniszterelnökség viszonya már csak azért is, mert

Gulyás elő tudja venni azt a kommunikációját, amit az anyukájától tanult, és nem a hadseregben.

Illetve Tarlós Gulyást dicsérve Lázárt is kritizálta: szerinte Gulyás a vele való összeveszésre nem alkalmas, de „volt neki egy elődje, az sok mindenre volt alkalmas".

Lázár távozásának Budapest-szempontból van egy kézzelfogható jele is. Létrejött ugyanis a Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkárság, amely Lázár idején feltehetően csak olaj lett volna a már nagyban lobogó tűzre. Az államtitkárság és a főváros között persze lehet még hatásköri vita, de Tarlós többször hangsúlyozta a jó kapcsolatát Fürjes Balázs államtitkárral és Gulyással.

5. Eltűnt jó pár hatáskör, hatalmi eszköz

Nincs abban semmi meglepő, ha egy miniszterrel távoznak a közvetlen munkatársai, államtitkárai, tanácsadói. Minden vezető a saját embereit alkalmazza közvetlen munkatársakként. Lázárral együtt távozott Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, Gulyásnak a Századvégből érkező Orbán Balázs lett a jobbkeze.

Lázár távozása után azonban több szerkezeti változás is történt a Miniszterelnökségen. Nem csak az előbb említett Budapest-államtitkárság létrehozása az egyetlen újdonság. A Miniszterelnökségre került az egyházügyi államtitkárság, és szintén ide tagozták be Kósa Lajos Modern Városok-minisztériumát a Modern Falvak programmal együtt.

A Miniszterelnökségnek azonban akad pár vesztesége is. Létrejött ugyanis Biró Marcell vezetésével a Miniszterelnöki Kormányiroda, amelynek feladata

• a közigazgatási államtitkárok koordinálása;
• ide rendelték a kormányzati ellenőrzéseket végző Kehit; és
• itt hoztak létre egy egységes hírszerzési központot.

Ezeket a területeket eddig a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányította, a kormányiroda viszont közvetlenül Orbán Viktor irányítása alatt működik.

Ebből az egyik legfontosabb szerkezeti változás, hogy már nem a Miniszterelnökséghez tartozik a fő közigazgatási egyeztető fórum, amely eddig „kát”, vagyis közigazgatási államtitkári értekezlet néven létezett. A kátot eddig mindig a kancellária közigazgatási államtitkára vezette, aki értelemszerűen a miniszternek volt alárendelve. Elméletileg tehát a miniszter politikai megfontolásai is befolyásolhatták a közigazgatási döntéseket, és a hírek szerint Lázár olykor élt is ezzel a hatalommal (például miniszteri tervezeteket nem engedett kormányülésre). 

Gulyásnak már elméletben sincs ilyen eszköze. Orbán láthatóan gondoskodott arról, hogy a Miniszterelnökséghez kevesebb szakterület és feladat tartozzon, illetve hogy az azt vezető miniszter kezében kevesebb hatalom legyen, mint korábban.