Teljes a Fidesz–KDNP-s bojkott: senki nem ment el a parlamentbe

Rekordgyorsan, fél óra alatt véget ért a parlament rendkívüli ülése, amelyet a Jobbik, az LMP és a DK képviselői kezdeményeztek függetlenekkel kiegészülve. Az ülés két témája a devizahitelesek kilakoltatásának megakadályozása és az ápolási díjak emelése lett volna.

Azért csak volna, mert a témák tárgyalását el sem tudták kezdeni. Ahogy várható volt, a Fidesz–KDNP bojkottálta az ülést, így határozatképtelen volt az Országgyűlés. Márpedig így a napirendet sem tudták elfogadni, csak a napirend előtti hozzászólások hangozhattak el.

Ezzel a lehetőséggel csak az ellenzéki frakciók éltek, a Fideszből és a KDNP-ből senki nem jelent meg,. Sőt, a kormány is távol maradt, így egyetlen államtitkár, még az ilyenkor általában kijelölt Dömötör Csaba vagy Rétvári Bence sem reagált az ellenzéki felszólalásokra. Napirend előtt az ellenzékiek mind sérelmezték ezt a távolmaradást.

A Fidesz–KDNP cinizmusáról, Mészáros Lőrinc vagyonáról

Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője az üres kormánypárti padsorokból azt a következtetést vonta le, hogy a Fidesz nem kíván foglalkozni ezekkel a problémákkal. Pedig Orbán Viktor 2010-ben még tiltakozott a családok kilakoltatása ellen, mert szerinte nagyobb terhet jelent a közösségnek gondoskodni az utcára került emberekről, mintha nem volna semmilyen intézkedés. Varga-Damm szerint a szocialista kormányoknak is van felelősségük a devizahitelezés elszabadulásáért, de szerinte akkor jegybankelnökként Járai Zsigmond sem tett meg mindent, hogy ismertesse a kockázatokat.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője szintén azt sérelmezte, hogy a Fidesz és a KDNP teljesen távol maradt az üléstől, szerinte igazán bejöhettek volna a "a luxusnyaralásuk" helyett. Szabó emlékeztetett, hogy három nappal egy olyan családot lakoltattak ki a IX. kerületben, ahol egy öt hónapos csecsemő és egy terhes kismama is lakott. Szabó szerint tűrhetetlen, hogy a magát kereszténydemokratának hívó kormány hagyja, hogy utcára kerüljenek ezek az emberek. Szerinte ma százezrek retteghetnek az országban a kilakoltatástól. Szabó sérelmezte, hogy az ápolási díjat képtelen emelni a kormány (58 ezerről szerinte legalább 290 ezerre kellene) , miközben két "semmirekellő" miniszterének havi 5 millióra emelte a fizetését (Bártfai-Máger Andrea és Süli János keres ennyit).

Csárdi Antal, az LMP képviselője jelezte, hogy az utolsó pillanatig reménykedett abban, hogy határozatképes lesz az ülés, és megjelennek a kormánypárti képviselők. Arra nem számított, hogy a kormány részéről sem jelenik meg senki. Az "elegancia és a tisztelet" jele lehetett volna, ha megjelennek, és jelzik a Fidesz–KDNP-sek, hogy fontos nekik a devizahitelesek problémája és az ápolási díj emelése. Csárdi jelezte, hogy személyesen is ott volt egy kilakoltatásnál a választókerületében, és minden Fidesz–KDNP-snek a "bőrén kellene éreznie ezt a tragédiát".

Arató Gergely, a DK képviselője szerint azért kérték a parlament összehívását, hogy a választók értesüljenek mindarról, amit nem tudnak meg a kormánypárti sajtóból, a "hazug propagandából". Arató szerint az ápolási díj havi mértéke most annyi, amennyit "Mészáros Lőrinc 12 másodperc alatt keres meg". A DK-s képviselő szerint a Fidesz nem érti a devizahitelesek problémáját, és a hatalom szóba állni sem hajlandó a civilekkel, az ellenzékkel, "ez a választók elárulása". "És még van képük a családok évéről és a magánélet védelméről beszélni!" – mondta Arató.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője megdöbbentőnek nevezte, hogy a kormány részéről sem jelent meg senki, "cinikus és felháborító" szerinte a távolmaradásuk. Tóth szerint nagy az ellentmondás a kormány politikájában, mert miközben szóban a keresztény kultúrát védi, civileket bélyegez meg matricákkal, rendőrökkel viteti el a hajléktalanokat, és rendőrökkel lakoltat ki embereket az utcára. Tóth sérelmezte, hogy miközben a kormány nem emeli a nyugdíjat és az ápolási díjat, addig "Mészáros nem Stróman Lőrinc" 11 milliós órabért kap. Ez a kormány a keresztény értékek nevében "adósrabszolgaságba sodor" több százezer családot.

A kormány részéről tehát senki nem reagált az ellenzéki felszólalásokra. Balla György fideszes frakcióigazgató levélben kezdeményezte a szavazógéppel való szavazást a napirendről. Ebből láthatjuk, hányan voltak ott a 199 képviselőből. 38-an szavaztak igennel, 161 képviselő nem szavazott. Tehát még a kezdeményező 40 képviselő sem volt ott. A parlament ülése ezzel véget is ért.

Emmi: Öncélú politikai akció

Az Emmi közleményben reagált: "hiteltelen az ellenzéki pártok rendkívüli parlamenti ülésre vonatkozó kezdeményezése, mivel a baloldalnak egyértelmű a felelőssége a devizahitelezési válság kialakulásában".

Egyértelmű, hogy az ellenzéki pártok öncélú politikai akcióhoz akarják felhasználni a devizakárosultakat

– áll a közleményben. Hangsúlyozták, hogy a kormány számos intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítésére, a forintosítással sikerült lezárni a devizahitelek korszakát. "A bankoknak el kellett számolniuk a devizahiteles ügyfelekkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt. A banki elszámoltatással mintegy 30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, így összesen ezermilliárd forintnyi tehertől szabadultak meg a családok" – írták.

A kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy minden segítséget megadjanak a rászorulóknak és a hátrányos helyzetűeknek. Elkötelezettek az ápolási díj emelésében, ezért széleskörű párbeszédet indítottak. Több szakmai és érdekképviseleti szervezet véleményét is meghallgatták, így az emelésekről vonatkozó döntés az ősz folyamán megszülethet – írták.

Borítókép: a parlament ülésterme 2018. augusztus 17-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI.