Vilhelmina
11 °C
28 °C

Megfúrják-e a kútfúró törvényt?

BJASZ20180405037
2018.08.28. 09:56
A parlament elfogadta, a köztársasági elnök, az Akadémia és a szakmai szervezetek veszélyesnek tartják, hogy engedély nélkül lehessen kutakat fúrni. Az Alkotmánybíróság kedden tárgyalja az ügyet.

A törvénymódosítás – ami szerint hamarosan nem kell engedélyeztetni a 80 méternél sekélyebb, házi vízigényt kielégítő kutakat – visszalépésnek minősül az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve, ez pedig sérti az alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot – ez a környezetvédelmi ügyekre mostanában kényes köztársasági elnök álláspontja.

Áder János ezért normakontrollra küldte a nemrég elfogadott jogszabályt az Alkotmánybírósághoz (AB), a testület pedig kedden tárgyalja, alkotmányellenesnek találja-e a parlament által elfogadott törvényt.

Áder alapvető problémája a beadvány szerint, hogy a törvénymódosítás nem határozza a keretfeltételeket. Tehát:

  • nincs meghatározva, ki a házi vízkivételező (kiskerttulajdonos?, kistermelő? egyéb [öntözéssel] gazdálkodó?)
  • nincs meghatározva, mi az a vízmennyiség, ami házilagos vízkivétnek számít (10 liter? 100 liter? 100000 liter?)
  • nincs semmilyen alátámasztó adat, hatástanulmány arról, hogy mennyi vizet használtak eddig, abból mennyi volt a házi vízkivételezés, mennyivel nőhet ez az arány a szabályozás eltörlésével, stb.

Nem tetszik a köztársasági elnöknek az sem – amellett, hogy nem készült hatástanulmány –, hogy nem történt társadalmi egyeztetés ebben az ügyben, ami komoly környezetvédelmi veszélyeket hordozhat magában.

Osztja Áder János álláspontját az Magyar Tudományos Akadémia is. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontja, az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága, valamint az MTA Nemzeti Víztudományi Program irányító Testülete is véleményezte a jogszabályt, és álláspontjuk szerint igen, az elfogadott szabályozás komoly veszélyt jelent a hazai felszín alatti vízkészletekre. A talajvíz szintjének jelentős csökkenését eredményezheti, ami veszélyeztetheti az ezektől függő ökológiai rendszereket, növényi kultúrákat. Az új szabályozás a vízbázisok biztonságát ellehetetlenítené, az ivóvízellátás biztonságát jelentősen csökkentené.

Az előterjesztő Belügyminisztérium (BM) álláspontja szerint viszont minden rendben van. A házi jellegű vízigény elhanyagolható mértékű (bár nem mondanak semmi adatot), és bár igaz, hogy nem kell majd engedélyeztetni, de utólagosan be kell jelenteni a kútfúrást, az ellenőrzés pedig erősebb lesz mint eddig. Nem lehet engedély nélkül kutat fúrni továbbra sem ott, ahol érvényben van tiltás vagy kiemelt vízvédelmi feladat (ez az ország területének 12 százaléka).

A BM szerint a módosítás konkrét célja az volt, hogy csökkenjenek a lakosság és az állam adminisztrációs terhei (nincs adat, hogy időben-pénzben mennyivel), a pontos kereteket pedig majd a törvénymódosítást végrehajtó kormányrendeletben fogják meghatározni. A véleményezés a BM szerint lehetséges volt, hiszen a javaslat szövege egy éve elérhető a parlament honlapján, de aki akarja, véleményezheti a hatályba lépésig hátralevő 90 napban is.

Lázár János volt miniszter korábban azt mondta az üggyel kapcsolatban, hogy a jogszabály hatályba lépése után majd az önkormányzatok a vízügyi hatóságokkal együttműködve mindenhol rendeletet hoznak arról, hogy hogyan és hol lehet kutat fúrni. (Ha ez így lesz, akkor ez sokáig eltarthat.)

Visszalépésnek tartja a zöldombudsman

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, vagyis a zöldombudsman az Indexnek úgy vélekedett, hogy a szabályozás méterekben mérhető visszalépés, utalva arra, hogy a 80 méterben meghatározott mélységlimit bőven túl van a vízzáró rétegek 50 méteres átlagos mélységén, ahol már az esetleges fúrás szennyezheti a védett vízbázist, illetve túlhasználatot okozhat. (Azaz, ha valaki 79 méter mélyre lefúr, jó eséllyel szaladhat bele a vízzáró réteg alatti védett vízbázisba, jól elszennyezve azt.)

Hibának tartja az előzetes bejelentés vagy engedély helyett az utólagos bejelentést, mert véleménye szerint ilyen kényes – a jövő nemzedékek életfeltételeit közvetlenül érintő – kérdést nem lehet rábízni az állampolgárok önkéntes jogkövető magatartására, elég csak az illegális hulladékelhelyezés helyzetére gondolni az országban.

Az állam most lemond arról, hogy előre szóljon, hogy egy kutat esetleg rossz helyre akarnak fúrni, a bizonytalan utólagos ellenőrzésben, helyrehozatalban bízva

– mondta Bándi. Ráadásul nem is tudni, miért van égető szükség az egészre, tette hozzá.

Az tény, hogy legálisan kutat fúrni ma nem olcsó dolog: egy 50 méter mély, nem nagy vízigényű kút építési és engedélyeztetési költsége mintegy másfél millió forint. Ezért a Kútfúrók Egyesülete szerint a kutak mintegy 95 százalékát engedély nélkül építik, évente 4000-5000 kutat. Álláspontjuk szerint a liberalizáció helyett a hatósági díjakat kellene jelentősen csökkenteni.

A kútfúrás liberalizációját már régóta szorgalmazza a mezőgazdasági lobbi. 2013-ban már egyszer majdnem törvény lett belőle, igaz, akkor még csak 50 méter volt a meghatározott fúrásmélységi határ.