Mintha száz hátsó udvar lenne

Az internetes bántalmazás, azaz a cyberbullying, a tinédzserkorosztályt érintő egyik legnagyobb probléma. A gyerekek nem mernek a felnőttekhez fordulni, az online bántalmazás sokszor offline is folytatódik, az elkövetők sokszor barátok, vagy annak mondják magukat – ezek az UNICEF Magyarország kéthetes #nemvagyegyedül kampányának legfőbb meglátásai. A cyberbullyingnak három fő ismérve van: az online térben zajlik, ismétlődik és a bántalmazó használja a vélt vagy valós hatalmát a bántalmazottal szemben.

A kampány során közel száz érintett üzenete futott be a szervezethez, illetve azokhoz a sztárokhoz, akiket a szervezet felkért, hogy fogadja az üzeneteket. Az UNICEF úgy érezte, ezzel a lépéssel könnyebben „szóra bírja” a bántalmazott fiatalokat. Éppen ezért olyan népszerű embereket választott, akikért ez a korosztály rajong. A kezdeményezéshez csatlakozott Vecsei H. Miklós, Puskás Peti, Dukai Regina, Rubint Rella, Fenyvesi Zoli, Magyarósi Csaba, Lina és Panni, FollowAnna, Abosi Barni, Kettner Henry, Basky Balázs (Roar), Galcsik Győző, a BSW, Bánki Beni, Bánki Csani és Siklósi Örs (AWS). A kampányzáró tájékoztatón megjelent sztárok elmondták, sokszor már az is segítség volt a fiataloknak, hogy valaki "meghallgatta" őket.

Egyharmad fiú

„A befutott üzenetek kétharmada lányoktól érkezett, de én ebből igazán azt tartom érdekesnek, hogy egyharmada fiúktól, hiszen általában ők nyílnak meg kevésbé, ők beszélnek ritkábban az érzelmeikről, problémáikról, tehát ez egy igen fontos hozadéka a kampánynak. Azt is megmutatja, hogy ez a kommunikációs forma passzolt hozzájuk, és hogy jól választottuk meg a hírességeket” – mondta az Indexnek Kovács Annasára, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársa. A fiataloktól szinte semmilyen gyűjthető adatot nem kértek, csak egy nicknevet és egy email címet, így pontos statisztikát nem vezetett a szervezet, azt mégis elmondták, hogy a probléma a 10-18 éves korosztályt érinti, nehéz kiemelni ezen belül külön életkorokat, illetve felnőttek is telefonáltak, hogy elmeséljék gyermekkori eseteiket.

„Olyan ez, mintha száz hátsó udvar lenne, ahol ellenőrizetlenül folyik a bántalmazás” – mondta Reményiné Csekeő Borbála, a kampányt segítő Kék-Vonal Alapítvány szakmai vezetője, aki szerint ezért is elképzelhetetlen, hogy a szülők vagy a pedagógusok minden esetet figyelemmel tudjanak követni. Éppen ezért különösen fontos a gyermeket körülvevő felnőttek és a gyerekek közötti bizalmi kapcsolat, hogy sérelem esetén tudjanak kihez fordulni. A kampány legfontosabb üzenete és tanácsa is ez: fordulj egy megbízható felnőtthöz a problémáddal, mondd el, ne maradj vele egyedül. A levelet író ez volt az egyik legnagyobb nehézségük, hogy ezt a lépést nem merték megtenni.

Offline is folytatódik

Az elektronikus bántalmazás sokszor az offline valóságban is folytatódik, több gyerek számolt be kortársai által elkövetett fizikai abúzusról a lelki mellett. Írtak a gyerekek iskolai konfliktusokról, amelyekben úgy érezték, hogy tanáraik szégyenítették meg őket. Az üzenetek arról is árulkodtak, hogy minden gyereknek, aki segítséget kért, komoly bátorságra volt szüksége ahhoz, hogy leírja, mi történt vele, és ezáltal fejben újra átélje a bántalmazást.

Több gyerek írt arról, hogy bizonytalan a szexuális beállítottságában, ezért kirekesztettnek érzi magát, gyakran csúfolják és ennek a kezeléséhez kért segítséget a hírességektől. Gyakran felbukkanó téma volt az is, hogy a barátok, barátnők csak négyszemközt kedvesek, társaságban ők is piszkálódnak.

Jelentkeztek olyan fiatalok is, akik nem elszenvedői, hanem szemtanúi a bántalmazásoknak, barátként, vagy támogatóként együtt éreznek az áldozattal. Ők tehetnék a legtöbbet, hogy megtörjék az erőszak körét, azonban sokszor úgy érzik, hogy sem a saját felnőtt környezetüktől, sem az intézményektől nem kapnak elég figyelmet és segítséget ahhoz, hogy előálljanak a problémával. Sokan – az áldozatok és azok barátai – is félnek a felnőttekhez fordulni, mert úgy érzik, hogy környezetük árulkodósnak tartja majd őket és így még rosszabbra fordul a helyzetük.

A cyberbullying a fiatalokat érintő egyik legelterjedtebb probléma: a magyar 10-18 évesek 88 százalékának van profilja közösségi médiában, 20 százalékuk már áldozatul esett az elektronikus bántalmazásnak, 10 százalékuk pedig maga is megpróbált ártani másoknak a cybertérben. Az elektronikus megszégyenítés eszköztára végtelen. A legtöbb áldozat arról számolt be, hogy üzenetekkel zaklatták, a nevében kommenteltek, posztoltak tartalmakat, vagy olyan képeket, videókat tettek közzé, amelyek számára kellemetlenek, kínosak.

Torzított világ

A tinédzsereknek, akik nem beletanultak, hanem beleszülettek az online világba, különösen nagy fájdalom, ha ezen a színtéren éri őket bántás. „Az online tér ráadásul ezeket a jelenségeket torzítja is a való világgal összehasonlítva. Ha az iskolai udvaron valaki felrúg egy másik gyereket, a bántalmazó legalább látja, ha a másik már a földön van, legyőzték, és esetleg abbahagyja a bántalmazást, mert már úgyis nyert, vagy mert felébredt a lelkiismerete. Az online térben semmilyen hasonló visszajelzés nincs, a bántalmazó talán nem is sejti, hogy egy rossz félmondattal milyen károkat okoz a másikban” – mondta Reményiné Csekeő Boglárka. Ahogy támogatók sincsenek minden esetben, akik látják, hogy egy társuk milyen ütéseket kapott, mert bár az online bántalmazás színtere természetesen elsősorban a közösségi média, azon belül is egyes csoportok, a cyberbullying nem ritkán privát üzenetekben zajlik. Ott pedig nincs senki más, csak aki bánt és akit bántanak.

„Ahogy az is igen gyakori, hogy barátságok fordulnak át bántalmazó kapcsolatokká, hovatovább barátságok egészülnek ki bántalmazó jelleggel, ami csak még fájdalmasabb és nehezebben kezelhető egy gyermek számára” – emelte ki Kovács Annasára. A szakemberek szerint a legfontosabb, hogy akit sérelem ér, beszéljen róla, keressen egy megbízható felnőttet; a felnőtteknek pedig legjobb arra biztatni a gyerekeket, hogy segítő szakemberekkel dolgozzanak a problémán.

A jelenségről itt már írtunk bővebben.

Ha ön jogellenes, vagy kiskorúakra káros online tartalommal találkozik, olvassa el a témáról szóló cikkünket és használja a cikk végén található bejelentő felületet!

(Borítókép: Siklósi Örs, Kovács Anna Sára és Rubint Rella a  kampányzáró sajtótájékoztatón - fotó: Unicef Magyarország)