Új tantárgyat, 0. osztályt és kevesebb kémiát javasol az új Nat

A lényeg röviden:

• A Nat tervezete csak az 5-6. osztályban javasolja a kémia, fizika és biológia összevonását egy természettudományos tantárgyba. Hetediktől már külön tanulnák ezeket a tárgyakat. Ha olyan a helyi tanterv, a 7-8. osztályban is maradhat az integrált tantárgy. 
• Nem lesz kilencosztályos iskola, de az óvoda után a szülők választhatnának, hogy gyermeküket első osztályba vagy egy felkészítő osztályba írassák be.
• Az újragondolt általános iskolai kémia tananyag gyakorlati szemléletű, kerüli a sok új információt, és hagy időt az elmélyült feldolgozásra. 
• Maradna a hit- és erkölcstan, és a mindennapos testnevelés.
• A Nat nem adna a mainál sokkal több szabad órakeretet az iskoláknak.
• A 3. osztály végéig az érdemjegyek helyett szöveges értékelést javasolnak.

Pénteken este az Oktatás 2030 című oldalon hozták nyilvánosságra az új Nemzeti alaptanterv tervezetét, amelyen 2017 decembere óta dolgozott Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológusprofesszorának vezetésével egy száz fős, pedagógiai szakértőkből, pszichológusokból és gyakorló tanárokból álló kutatócsoport. A Nemzeti alaptanterv (Nat) azokat az alapelveket, műveltségterületeket, tantárgyakat és követelményeket írja le, amelyek alapján az ország összes iskolájában meg kell szervezni a tanítást.

A Nat mindig is elméleti dokumentum volt, mégis meghatározó szerepe van abban, hogy mit és hogyan tanítanak a magyar iskolákban, mi változik a magyar oktatás világában. A 312 oldalas dokumentumot (.pdf) végigböngészve az látszik, hogy hangsúlyozottan szakmai anyagról van szó, nehéz tetten érni benne bármilyen politikai felhangot. A sorsa azonban egyelőre kérdéses. Gulyás Gergely kormányszóvivő már a pénteki Kormányinfón azt mondta: csak egy tervezetről van szó, nem szabad konkrétumnak venni semmilyen elemét, és abban a formában biztosan nem lép életbe, ahogy megkapták. Gulyás szerint ugyanis komoly változtatásokra van szükség a történelemre, irodalomra, természettudományokra vonatkozó elképzeléseken. 

Egy több száz oldalas dokumentumot lehetetlen ilyen rövid idő alatt alapos vizsgálat alá venni. Itt csak egy rövid áttekintést olvashatnak néhány fontosabb kérdésről.

Szép elvek, nemes célok

Az anyag hosszasan sorolja fel azt, milyennek kell, kellene lennie a magyar iskolának. Nagy kérdés, hogy a máig a hetvenes-nyolcvanas évek atmoszféráját árasztó iskolákban ebből mi fog megvalósulni. "A pedagógusok feladata, hogy a tanulók életkori fejlődését figyelembe véve minél több olyan alkalmat teremtsenek, amely teret és időt biztosít a szabad mozgásra, az önismereti és társas készségek fejlesztésére, valamint a kreativitás kibontakozására". "Fontos alapelv, hogy a különbözőségeket az iskola az emberi viselkedés komplex környezeti hatások szerint alakuló sokféleségére utaló jellegzetességnek, az agyi érés, fejlődés változatos eredményű megnyilvánulásának (neurodiverzitás) tekintse." "A pedagógusok személyes példát mutatnak a demokratikus elvek alkalmazására, továbbá a nemzeti és európai identitás megélésére, valamint a nemzeti ünnepek és jelképek tiszteletére." "A nyílt kommunikáció és a megfelelő információáramlás érdekében a szabad véleménycsere iránti nyitottság és az építő kritika elviselése mind a pedagógusoktól, mind a tanulóktól elvárható."

Aktív tanulás, jelenségalapú oktatás

Az anyag készítői azt írják, felhasználták a tanulástudomány igazolt eredményeit, a hazai pedagógia progresszív irányzatait és a korszerű műveltség nemzetközi konszenzust élvező elveit követték. A dokumentumban több helyen olvashatunk az aktív tanulásról. A passzív befogadás helyett ugyanis a diák szempontjából hatékonyabb, ha maga is részt vesz a tudáskonstruálásban, a tanár pedig saját tantárgya határait átlépve mutatja be a jelenségeket. Sok szó esik a diákok eltérő képességeit figyelembe vevő egyéni tanulási utakról vagy a jelenségalapú oktatásról, amely a tantárgyak merev határait átlépve gyakorlati szemlélettel közelít a tanuláshoz, a diákok hétköznapi életében is tapasztalható jelenségekhez igyekszik kötni az ismeretek átadását.

Kilenc osztályos iskola nem lesz, de 0. évfolyam lehet

Az új alaptanterv elkészítésekor felmerült a kilencosztályos általános iskola bevezetése, így ugyanis több idő jutott volna az ismeretek elmélyítésére, és csökkenthető lett volna a tanárok és a diákok vészes túlterheltsége. A tervezet azonban marad a hagyományos iskolaszerkezeti tagolásnál: az alapfokú képzés első szakasza az 1-4. évfolyam, a második az 5-8. évfolyam, majd következik a 9-12. évfolyam gimnáziummal, szakgimnáziummal vagy szakközépiskolával. A tervezet ugyanakkor foglalkozik azzal, hogy "az érésben és fejlődésben késést mutató gyermekek számára az óvoda–iskola átmenet megkönnyítésének lehetséges útja az óvoda utolsó éve és az 1. évfolyam közé illesztett felkészítő évfolyam".

Ezt a "nulladik évfolyamot" az iskolák saját pedagógiai programjukba illeszthetnék, és megfelelő megoldás lehet a korai (és persze a későbbi) iskolai kudarcok elkerülésére. A szülő dönthetné el, hogy az óvoda után a gyermekét első osztályba vagy ebbe a bizonyos felkészítő évfolyamba íratja be. A felkészítő évfolyamon a gyerekek még sokat játszanának, fejlesztenék mozgásukat, ritmusérzéküket, kézügyességüket, beszédkészségüket, figyelemkoncentrációjukat, memóriájukat és logikai készségüket, hogy sikerrel induljanak neki az iskolának.

Összevont természettudományos tárgy a 5-6. évfolyamon

Korábban az szivárgott ki, hogy a Nat tervezete a 7-8. osztályban is egy integrált természettudomány tantárgyba vonná össze a biológiát, a kémiát és a fizikát. A dokumentum azonban ezt csak az 5-6. osztályban valósítaná meg (ahogy ma is így van a természetismeret tantárggyal). A hetedik osztálytól már alapból szétválasztva tanulnák ezeket a tárgyakat a diákok, csak helyi tanterv adna lehetőséget arra, hogy hetedikben és nyolcadikban is folytassák a természettudományos tárgyak összevont oktatását. A gimnáziumok 9-12 évfolyamán már mindenképpen külön lenne fizika, kémia és biológia. Az összevont természettudományos tantárgy célja az, hogy ne idegenítse el nagyon korán a diákokat a reáliáktól. Azt akarják elérni, hogy a diákok gyakorlati problémákon, hétköznapi jelenségek különböző aspektusú elemzésén keresztül, sok kísérlettel, csoportmunkában, élményszerű módon sajátítsák el a természettudományos szemléletet és az alapvető fogalmakat.

Az anyagban ezt írják: "A természettudomány tananyaga tehát mindenkihez szól, nem csak azokhoz, akik a későbbiekben komolyabban szeretnének természettudományokkal foglalkozni. Szervesen kell, hogy kötődjön a hétköznapi élethez és erősen gyakorlatorientált. Nem tartalmaz sok ismeretet és fogalmat, viszont annál több gyakorlati jellegű tevékenységet, megfigyelést, tapasztalást épít be. Hagy időt az elmélyült feldolgozásra, az esetleges megértési problémák megbeszélésére". A tervezet szerint az 5-6. osztályban heti 2-2 óra lenne a természettudományos tárgy alapóraszáma, a hetedik osztályban heti 4, a nyolcadikban heti 5 óra.

A kevesebb tananyag néha több

A Nat munkálatait irányító Csépe Valéria már 2017-ben azt mondta az Indexnek: szükség van a tananyag csökkentésére és átstrukturálására. Nemcsak a mennyiséggel van baj, hanem azzal is, hogy egyes tantárgyak tematikája nem igazodik a gyermekek életkori sajátosságához, érdeklődéséhez, kognitív fejlettségi szintjéhez. A Nat tervezetét olvasva ez leginkább a kémia tantárgyról szóló részben érhető tetten, ahol ezt írják: "Fogalmi megértést nehezítő további tényező a kémiai fogalmak néhány sajátossága. Az anyagok és jelenségek többszintű (makro-, részecske- és szimbólumszintű) értelmezése, számos kémiai fogalom elnevezésének és korszerű jelentésének ellentmondásossága, bizonyos fogalmak definiálatlansága, kontextustól függő jelentése, a tudományos és a köznyelvi jelentések különbözősége, valamint a kémia elméleti modelljeinek egymást kiegészítő, szimultán jellege riasztóvá, megemészthetetlenné teheti a kémia tananyagát a kezdők számára".

A tervezet szerint az újragondolt kémia tananyag mindenkihez szól, nem csak azokhoz, akik vegyészek vagy természettudósok akarnak lenni. "Szervesen kötődik a hétköznapi élethez és erősen alkalmazásközpontú. Feltárja a kémia társadalmunkban és az egyén életében betöltött szerepét. Nem tartalmaz sok ismeretet és fogalmat. Hagy időt az elmélyült feldolgozásra, az esetleges megértési problémák megbeszélésére, tekintettel van az információfeldolgozás memóriakapacitására, a kognitív terhelésre. Nem vezeti be túl korán a részecske- és szimbólumszintű fogalmakat. Kerüli a sok új információt tartalmazó témákat."

Spirális történelem

Gulyás Gergely is utalt arra, hogy a kormánynak problémái vannak a tervezet történelemről szóló részével. Az anyagot olvasva nem derül ki, mi okozhat problémát. A szöveg szerint a történelemtanítás célja egyebek mellett az, hogy a diákok megértsék a történelmi folyamatok okait és következményeit, "megerősödjön a nemzeti identitás, amely a nemzetet egyszerre tekinti a történelem során kialakult csoportnak, valamint természetes vonatkoztatási pontnak és "kialakuljon az európai civilizációs identitás, amely az antikvitás, a zsidó-keresztény kultúra és a felvilágosodás alapértékeire épül". Vajon mi ezzel a baj?

Szakmai értelemben a történelem tanításánál is visszatérő probléma, hogy az ősközösséggel, majd az ókorral és a középkorral folytatódó kronologikus időrend sokszor nem passzol a gyerekek életkori sajátosságaihoz és érdeklődéséhez. A tervezet szerint a történelem tantárgy tanterve nem követi a hagyományosan egyeduralkodó lineáris-koncentrikus felépítést. "Ugyan jellemző marad a kronológiai rendezőelv, de ez a tanulástanítás egyes szakaszaiban nem élvez kizárólagosságot; az 5–8., illetve a 9–12. évfolyamok tantervei nem önismétlő, hanem spirális módon épülnek egymásra." A kronológiai rendezőelv a középiskolai szakaszban válna dominánsabbá. A 11–12. évfolyamon lenne szó az órákon a jelenismeret szempontjából legfontosabb 19–21. századi eseményekről, jelenségekről, folyamatokról.

Nyelvi fürdő

A tervezetet olvasva nem várható nagy áttörés a hazai idegen nyelv oktatásban. Pedig itt igazán szükség volna a forradalomra. Nemcsak a magyar lakosság sanyarú nyelvtudásának javítása vagy munkaerőpiaci helyzetének javítása miatt, de azon egyszerű oknál fogva is, hogy 2020-tól már csak (B2-es szintű) nyelvvizsgával lehet egyetemre felvételizni. Vajon képes lesz-e erre felkészíteni a diákot egy hagyományos általános- és középiskola. Erre itt nem kapunk választ, csak olyan kívánalmak fogalmazódnak meg, hogy igény szerint tanórai keretek között kell biztosítani a felsőoktatási felvételihez szükséges B2 szintre történő felkészülést.

A dokumentum szerint az első évek „nyelvi fürdőjében” (jellemzően a 3. évfolyamtól) még a játékosság a fontos, a hangsúly a szóbeliségen van. Az 5-8. évfolyamon már a nyelvtanulási motiváció fenntartása és erősítése, a valós nyelvi helyzetekben egyre inkább használható nyelvtudás fejlesztése, az önbizalom további erősítése, az újabb stratégiák elsajátítása a fontos. Az idegen nyelvek tanítása során érdemes építeni arra is, írják, hogy a tanulók az iskolán kívüli, mindennapi tevékenységeiken keresztül is sajátítanak el nyelvi elemeket, önállóan vagy társaikkal együttműködve.

És még néhány elem röviden

• A tervezet megtartja a Hoffmann Rózsa nevéhez fűződő oktatási reform két emblematikus elemét: a hit- és erkölcstan oktatását és a mindennapos testnevelést, amelyeket a köznevelési törvény ír elő.
• A mostani szabályozás már a 2. évfolyam végén lehetővé teszi az érdemjegyes értékelést, míg a Nat tervezete ezt csak a 3. osztály végétől javasolja. Addig a "motivált tanulás megőrzése és a fejlődési eltérések értő kezelése érdekében" csak a szöveges értékelést tartják helyesnek.
• Intézményi és osztályszinten is tervezni és támogatni kell azokat a programokat, amelyek az iskolai zaklatás megelőzését szolgálják, olvasható az anyagban.
• Az eddig főként az alternatív iskolákból ismert témahetek, valamint projektek és projektnapok bevezetését is javasolják. A témaheteken egy országosan egységes és egy iskola által választott tematikát járnának körül multidiszciplináris szemlélettel, különböző tantárgyak szemszögéből.  

(Borítókép: Diákok a nemzeti tanévnyitó ünnepségen Budapesten a XI. kerületi Ádám Jenő Általános Iskolában 2014. augusztus 31-én. Fotó: Soós Lajos/MTI)