Hortenzia, Gergő
-1 °C
8 °C

Sólyom: A hazai politikai kereszténységet egy szakadék választja el Ferenc pápától

D  YT20180820006
2018.09.13. 08:18 Módosítva: 2018-09-13 08:36:23
Milyen értelemben beszélnek keresztény Magyarországról a kormányban és az alkotmányban, ha közben egyre kevesebb a vallásgyakorló? Hogyan devalválja a valódi hitet a politikai katolicizmus? Az egyháznak gyakran nem kívánt teher a politikai segítség, nekik tesz rosszat, ha az állam paternalista módon rájuk telepszik – hangzott el az Eötvös Csoport vitafórumán, ahol Sólyom László Ferenc pápáról, a katolikus pap pedig Bayer Zsoltról mondta el a véleményét.

A közéleti kérdésekről rendszeresen fontos vitákat tartó Eötvös Csoportról olyasmiket szoktunk írni, hogy a Fidesszel szemben kritikus konzervatív értelmiségieket tömöríti, és bár a társaság ennél azért heterogénebb, olyan nagyot ezzel már nem lehet tévedni, amióta a konzervatív értelmiségi önmagában is szitokszóvá vált a kormánypárti agitprop osztályon. A vita egyik házigazdáját, az MTA Jogtudományi Intézetét korábban vezető Jakab Andrást speciel az Akadémiába beépült sorosista alvóügynökként leplezte le a nyáron az ilyesmire tartott sajtó, de a másik moderátor, Sólyom László is kvázi közellenségnek számít már egy ideje.

A volt köztársasági elnök éppen az Eötvös Csoport egyik korábbi rendezvényén mondta ki, hogy a CEU-törvény szerinte egyértelműen alkotmányellenes, most pedig a keresztény Magyarország alkotmányba emelt passzusa ellen emelt szót – a rendezvénynek helyt adó jezsuita Párbeszéd Házában.

Lehet-e Magyarországból indián rezervátumot csinálni, ahol a hagyományos keresztény értékek fennmaradnak? Szerintem nem lehet, még a vasfüggönyön is sok minden keresztül jött

– mondta a 2005-ben a Fidesz által felemelt, majd 2010-ben a Fidesz által ejtett ex-elnök, akiről egyébként köztudott, hogy hívő katolikus. A rendszerváltást meghatározó saját alkotmányos koncepciójához a mai napig ragaszkodó Sólyom ezúttal az idén júniusi alaptörvény-módosítást bírálta. Azt, amikor az antimigrációs pontok mellett alkotmányba foglalták, hogy „minden állami szervnek kötelessége védeni az ország keresztény kultúráját”.

„Az alaptörvény Magyarországot akarja megőrizni keresztény országnak. Valójában azonban a szekuláris status quo-t akarják megvédeni „a muszlim inváziótól”, a keresztény hithez ennek nincs köze” – fogalmazott Sólyom, aki szerint az a fő kérdés, hogy hogyan lehet valódi hit nélküli keresztény kultúra.

Az olyan, mint a zsidók nélküli antiszemitizmus vagy a migránsok nélküli migránsveszély. Hol itt a mag?

– tette fel a költői kérdést. „Nálunk még a nagycsaládok többsége is mozaikcsalád, az én gyerekem, a te gyereked és a mi gyerekünk. Ebben a társadalomban igen kevés valódi keresztény van, milyen értelemben beszélhetünk akkor keresztény kultúráról?” – és azokra a statisztikákra utalt, amelyek szerint még a magukat katolikusnak valló magyarok negyede sem hisz Istenben. A hajléktalanokat sújtó rendelkezés ugyanakkor jelent meg, amikor a keresztény kultúra védelméről szóló alkotmánymódosítás, ami eléggé önleleplező – tette hozzá Sólyom.

„Ha egy politikai erő a maga legitimációjára próbálja felhasználni a kereszténységet, az nem hitbéli buzgóság”  – mondta Botos Máté történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem politológia tanszékének vezetője. Az egyetem volt dékánja azért árnyalta azt a képet, hogy az állam/egyház teljes elválasztása után most egy totális antiszekuláris politika érvényesülne. Azt hangsúlyozta, hogy a szekularizáció Európában már csődöt mondott abban az értelemben, hogy azt soha nem lehet következetesen végigvinni, és erre azt hozta példának, hogy a vasárnapi és a nagy egyházi ünnepek mindenhol állami szabadnapok is.

„Azt látjuk, hogy Magyar- vagy Lengyelországban az állam próbálja az egyház érdekeit védeni, sokszor még akkor is, ha az egyház ezt nem kéri, aztán az állam ezt a maga érdekében felhasználja” – erősítette meg Botos. „A kérdés, hogy jót vagy inkább rosszat tesz ez a paternalista állam, amikor védőernyőt akar nyújtani az egyháznak?”

Ha sokáig gipszben van a kéz, elsorvadhat.

A funkcióhalmozás egyre nagyobb függőséget jelent az államtól – tette hozzá Sólyom. De hogy az egyházban sem mindenki örül az állami segítségnek, az Török Csaba katolikus pap, teológus szavaiból is világos volt.

A katolikus iskolák tanárainak és diákjainak vajon hány százaléka hívő? Mitől katolikus akkor az intézmény? Ez az egyház nyakába kötött óriási kő, és közben úsznia kellene

– mondta, majd sorolta azokat a pontokat, ahol ugyan a magát keresztényinek valló politika az egyház támogatásáról beszél, pedig szerint azok az egyház érdekével vagy tanításával ellentétesek. „Én nagyon örülnék, ha a katolikus egyháznak lenne befolyása a magyar politikára, de ez nem nagyon van így. Az egyszázalékos adó szembemegy minden katolikus tanítással, mégis megszavazták keresztény politikusok. Az iskolai hitoktatást eredetileg a Püspöki Kar sem támogatta igazán, aztán menet közben a szöveg valahogy megváltozott. Az egyház kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy az egyházi házasságkötés állami elismerést kapjon, ez is szembemegy minden teológiai szemponttal, hiszen teljesen mást jelent a házasság az egyház nyelvén és az állami jogszabályokban.”

Török Csaba azt hangsúlyozta, hogy a Vatikán arra törekszik, hogy a politikával való érintkezés a lehető legminimálisabb legyen. „Ez a világegyházban alapvetés, tanultak abból, hogy már sokszor megégették magukat, de Magyarországon még nem nagyon jelent meg”. Vagy a legerősebb tőle:

Magukat katolikusnak valló politikusok a halálbüntetés ügyében úgy szólaltak meg, amiért Amerikában a püspöki kar fenékbe billentené, és eltiltanák a szentáldozástól. Ott ugyanis leszögezték, hogy katolikus politikus nem mehet szembe a katekizmussal. Nálunk meg valaki ilyen szövegekkel most tért át a katolikus hitre...

A pápát leliberálismarházó, demens vénemberező Bayert a Pázmány tanszékvezetője is szóba hozta. „Ferenc pápa kettős megítélése a politikai közbeszédben – mindenki tudja, hogy Bayer Zsoltra gondolok – mögött ott van az is, hogy hiába szeretnénk, ha a pápa úgy szólalna meg, ahogy esetleg nekünk tetszene. Tudomásul kell venni, hogy ez egy világegyház, ahol a hívek többsége már nem Európában él” – mondta Botos Máté.

Ferenc pápa írásait Sólyom László ajánlotta mindenki figyelmébe. „Óriási kommunikátor. Van abban valami, amit az ellenségei mondanak, hogy ő a legnagyobb televíziós prédikátor. A már túl nagy személyes népszerűsége azonban nem megy át az egyházra.” A volt köztársasági elnök egy vatikáni diplomatát idézett, aki szerint Ferencnek szinte nincs is kapcsolata a saját „kormányával”, csak pár emberrel konzultál, aztán mond valamit, ez pedig nagyon kockázatos. Sólyom ennek ellenére érezhetően nagy híve.

„Behozta az irgalmasságot és a lazaságot a római szigorral szemben. Ezt sokan árulásnak érzik. Ki a nép közé, ki a katolikus gettóból! Így jött az egész szegényekhez fordulás. Ez óriási változás. Nem tudja megoldani a világ minden problémáját, de megmutatja, hogyan kell a migránsokra vagy a hajléktalanokra gondolni, hogy a migráns és a hajléktalan is méltósággal rendelkező emberi személy. Ez Ferenc pápa üzenete. Ezt óriási szakadék választja el a politikai kereszténység kultúrájától” – fogalmazott.

El fog bukni az egyház, amiért a politika megpróbálja kiprivatizálni a maga céljaira a keresztény szimbólumokat? Botos Máté szerint nem.

A politika olyan mértékben van 2018-ban az életünkben, hogy mindenki megcsömörlött tőle. A politikusok megpróbálják kisajátítani a köztereket. Ne hagyjuk.

„A katolikus egyház pedig túléli ezeket a világi konstrukciókat, mert erre van kitalálva. A Római Birodalom elbukott, az egyház megmaradt, a Német-Római Birodalom is elbukott, de az egyház most is itt van.”

Nyitókép: Illyés Tibor/MTI

A cikket alább kommentelheti az Index Facebook-posztja alatt:

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?