Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Publicus: A magyarok többsége megszavazta volna a Sargentini-jelentést

2018.09.23. 15:55

A magyar szavazók többsége igennel szavazott volna a Sargentini-jelentésre, és szintén többségben vannak, akik szerint az EU-nak be kell avatkoznia, ha Magyarországon sérülnek a demokratikus normák – derül ki a Publicus Intézet felméréséből.

A magyarországi jogállamiság és demokrácia helyzetét kritizáló Sargentini-jelentést szeptember 12-én fogadta el az Európai Parlament, amely ezzel a következő szintre léptette a Magyarország ellen zajló hetes cikkes eljárást.

Hallott? róla? Megszavazta volna?

A válaszadók 72 százaléka hallott a jelentésről, és az a körüli vitával is képben van valamennyire. A többség, 44 százalék meg is szavazta volna, míg 33 százalék nem. Nem meglepő módon csak a Fidesz-szavazók között maradtak alul a megszavazáspártiak, közülük csak 8 százalék nyomott volna igent, míg 80 nemet.

Megszavazzák-e a magyar képviselők?

A megkérdezettek enyhe többsége, 44 százalék úgy gondolja, hogy "ha a Fidesz-kormány valóban megsértette a jogállami normákat, akkor, az ezt észrevételező jelentést a magyar EP-képviselőknek meg kell szavazniuk". Csak a Fidesz-szavazók és a szakmunkások körében vannak többségben, akik nem értenek ezzel egyet. Értelemszerűen az ellenzékiek és diplomások körében támogatják legtöbben a jelentést, de érdekesség, hogy a Jobbik-szavazók 38 százaléka nem tudott állást foglalni a kérdésben.

Kit ítél el a jelentés?

51 százalék szerint a magyar kormányt, és csak 28 százalék szerint Magyarországot. Figyelemre méltó, hogy a Jobbik szavazói hajlanak legkevésbé arra, hogy a jelentés a kormány ellen szólt (38 százalék), míg a Fidesz szavazói megosztottak (41-41 százalék).

Kire tartozik?

A legtöbben, 46 százalék úgy gondolja, hogy a demokratikus normák követésének ügye egy EU-tagország esetében "elsősorban az ország belügye, de az EU-ra is tartozik". 31 százalék szerint ez "teljesen az ország belügye", míg 14 százalék szerint "EU-tagország esetén az EU-re is teljes mértékben tartozik". Csak a Fidesz-szavazók többsége gondolja, hogy kizárólag belügyről van szó, közöttük 50 százalék van ezen az állásponton.

Mennyire szólhat bele az EU?

Kétharmados többsége, 66 százaléka van annak a véleménynek, hogy anyagi érdekünk az EU-hoz tartozni, de ettől még az értékrendünket nem kell az EU-hoz igazítani. Bár ebben pártonként változó az arány, abban szinte mindenki egyetért, hogy "attól még, hogy kétharmaddal választottak meg egy kormányt, nem tehet meg akármit, számon lehet kérni a tetteit." Összességében 89 százalék gondolkodik így, a fideszesek körében pedig 90.

Abban viszont megint csak eltér a Fidesz-szavazók véleménye, hogy "a demokratikus normák hazai megsértése esetén az EU-nak be kell-e avatkoznia." A teljes társadalom szintjén 52 százalék támogatja a beavatkozást, 42 százalék ellene van; ugyanez a fideszes táborban 24 és 68 százalék.

A Publicus Inézet a Vasárnapi Hírek megbízásából készített közvélemény-kutatást a jelentés hazai megítéléséről a választókorú magyarok körében. A reprezentatív felméréshez 1001 főt kérdeztek meg telefonon szeptember 12. és 19. között.