Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Köves Slomó: Rokonszenves volt a Sorsok Háza koncepciója

2018.09.27. 05:14
Köves Slomó először válaszolt interjúban a Sorsok Házával kapcsolatban. Elmondta, hogyan vállalták, hogy neki mi tetszik benne, és azt is, hogy szerinte nem baj, hogy '38-cal kezdődik az állandó kiállítás, mert ők majd teljesebb képbe helyezik a holokauszt témakörét időszaki kiállításokkal és oktatással. De azt is elmondja, nem tudatosult benne, hogy választási szórólapon fog szerepelni, amikor a választási kampány alatt a Fidesz-KDNP-s jelölt választási szórólapján szerepelt.

Ahogy arról beszámoltunk, több mint három év után, rövidesen megnyílhat a 7,5 (+2) milliárdból elkészülő Sorsok Háza. Az ötlet 2013-ban született, és oka van, hogy ennyi ideig húzódott: már az elején jelezte jelezte a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége), esélyes, hogy Schmidt Mária irányításával a magyar hatóságok felelősségét mentegető kiállítás jöhet létre, 2014-re ki is vonultak a nemzetközi tanácsadó testületből, majd végül azt otthagyták a külföldi szakértők is.

A legnagyobb magyar zsidó szervezet, neves holokausztmúzeumok, illetve azok kutatói, a témával foglalkozó történészek, vagy épp az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja szerint is sok probléma van a Schmidt-féle állandó kiállítással, például, hogy a kiállítás csak az 1938 és 1944 közötti időszakkal foglalkozik, (Numerus clausus 1920) nem foglalkoznak a nyilas hatalomátvétel előtti zsidóüldözésekkel, úgy állítják be, mintha a német megszállás előtt nem lett volna zsidóüldözés Magyarországon. Vagy hogy a kiállítás nem helyezi általános kontextusba a magyarországi zsidóüldözéseket, csak a gyermek áldozatok személyes tragédiáira koncentrál, illetve nincs szó a magyar hatóságok szerepvállalásáról zsidók deportálásában.

Állt is a projekt, mígnem Lázár János - aki 2015-ben leállíttatta a beruházást, és közölte, hogy a Sorsok Háza akkor fog megvalósulni, amikor annak tartalmát a magyarországi zsidó közösségek támogatni tudják majd - távozott a kormányból. Schmidt Máriáék így megoldhatták a kérdést: egy szeptemberi sajtótájékoztatón bejelentették, elkészül végre, meg fog nyitni a múzeum, és a partner - és aki meg is kapja a múzeumot - a Köves Slomó vezette EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség).

A bejelentés óta megszólalt már a Mazsihisz is, akik éles kritikával illették Slomóékat (nem a zsidó emlékezet fontos nekik, hanem a közpénz és az ingatlan vagyon), illetve elítélte az Európai Zsidó Kongresszus is, valamint hosszú cikkben bírálta a Jad Vasem múzeumának igazgatója, a magyarországi holokauszt szakértője is. 

A Magyar Narancsnak most Köves Slomó, az EMIH vezetője is megszólalt egy interjúban.

Köves azt mondja, ők azért nem vettek részt a 2013-as, 2014-es előkészületekben, mert Schmidt Mária személyéről kezdődött vita, amiben nem akartak részt venni, majd amikor befagyott a projekt Schmidt Mária megkereste őt, hogy nézze meg a koncepciót.

Elmentem, megnéztem, és rokonszenves volt az érzelmi szálat megpendítő koncepció

- mondta, a koncepció lényege pedig elmondása szerint az volt, hogy 60-80 holokauszttúlélő személyes beszámolóján keresztül lehet végigkövetni a '38 és '48 közti időszakot. Ezután elmondta a véleményét, de nem kapcsolódtak be a munkába, később azonban

egy hosszabb folyamat végén úgy alakult, hogy elfogadtuk az ajánlatot.

Köves Slomó az interjúban elmondja, hogy az EMIH vezetőségével egyeztetett, mielőtt pozitív visszajelzést adott, de szerinte a holokauszt-szakértőkkel, vagy zsidó közélet szereplőivel nem is lett volna érdemes beszélnie, hiszen ő csak olyanokkal egyeztetett, akik látták a kiállítás anyagát, és arról volt véleményük. De most, hogy felvállalták a feladatot, minél több mindenkit szeretnének bevonni. Hogy kikre gondol, arról most nem szeretett volna mondani semmit.

Köves Slomó szerint nem problémás, hogy a kiállítás 1938-cal kezdődik, és bár ő is úgy gondolja, hogy a holokauszt nem csak úgy a semmiből jött '38-ban, és ő is úgy gondolja, hogy a Horthy-rendszernek komoly felelőssége van abban, ami 1944 után történt, de hozzáteszi:

Az, hogy a központi kiállítás a történet egy részére fókuszál, az nem jelenti, hogy a holokauszt többi részét és annak teljes kontextusát bármilyen módon szeretné elpalástolni. Mi ezt a kontextust meg fogjuk teremteni az időszaki kiállítással és az oktatási programmal.

Alapvetően azt gondolja, jó koncepció, hogy az érzelmi viszonyulást próbálja megteremteni a kiállítás a holokauszthoz, és ezzel kelti fel az érdeklődést. A kiállításért a szakmai felelősséget pedig magára vállalja.

A kérdésre, hogy szerinte nem probléma-e, hogy Schmidt Mária szerint a Horthy-rendszer parlamentáris demokrácia volt, az EMIH-vezető azt mondja, hogy a kiállításban úgy fog megjelenni a Horthy-rendszer, mint ami megteremtette a lehetőségét egy olyan Magyarország létrejöttének, ahol az antiszemitizmus fontos része lett a politikai rendszernek.

A legjobb párbeszéd egyébként akkor következik be az interjúban, amikor a Magyar Narancs újságírója azt veti fel, hogy amikor ilyen jó baráti viszonyt ápol a kormánnyal, akkor nem megy-e szembe a zsidó közösséggel (ahol egy 2017-es felmérés szerint 1% a Fidesz-támogatók aránya), majd így alakul a beszélgetés:

Köves Slomó: ... Én soha senkit nem buzdítottam arra, hogy a Fideszre szavazzon. Nekem nem politikai céljaim vannak. Nem célom, hogy a magyar zsidóság politikai beállítottságát megváltoztassam.

Magyar Narancs: Megjelent a fotója egy fideszes választási szórólapon...

Köves Slomó: Az részemről egy hiba volt, ami a figyelmetlenségemből fakadt. Nem tudatosult bennem, hogy az választási szórólap lesz...

A válaszban hozzáteszi, hogy a szórólapon idézett mondatát most is komolyan gondolja, és hogy még a szocialista időszakban alapították a belvárosi imaházukat, és az együttműködés az önkormányzattal utána is fennmaradt.

Kedden a Népszavának is reagált Köves Slomó egy erős kritikára. A Horthy-rezsim rehabilitálására irányuló hosszútávú terv részének tartja a Sorsok Háza múzeumot Randolph L. Braham, a New York-i City College és a City University of New York professzor emeritusa, írta meg a lap korábban. Schmidt Máriára utalva azt írta, az „egykori barát holokauszt-kutatóból harcosan nacionalista holokauszt-torzítóvá vált”. A kormány lépéseiről pedig úgy nyilatkozott, tisztára kívánják mosni a Horthy-korszakot.

Köves Slomó úgy reagált a kritikára:

A jelen hisztériakeltés, amely egy – valójában keveseket érintő – hitközségi belharcot kíván össztársadalmi szintre emelni, méltatlan ehhez a – teljes társadalmat érintő – fontos ügyhöz

Hozzátette, hogy az idős professzorral "egy általa töredékeiben ismert, félkésznek is alig nevezhető kiállítási anyagról mondatnak feltételes véleményt".