Súlyos problémákat mutat az iskolai nyelvtanításról szóló felmérés

A kormány  rendelte meg 2017 nyarán azt a kutatást az iskolai idegennyelv oktatásról, amelynek eredményeit most az Eduline ismerteti. A kutatók 2017 végén több mint 8 ezer hetedikes és tizenegyedikes diákot, 1118 nyelvtanárt, 149 iskolaigazgatót és kutatási koordinátort, 70 nyelvi szaktanácsadót kérdeztek az iskolai nyelvtanításról, akik komoly problémákat soroltak fel. A felmérés összefoglalója (.pdf) most jelent meg az Oktatási Hivatal honlapján.

A felmérés azért készült, mert évről évre kevesebben szereznek nyelvvizsgát: 2008-ban még 174 ezer, tavaly már csak 116 ezer nyelvvizsgát regisztráltak, és ebből is csak 75 ezer volt sikeres. 2020-tól ráadásul csak azok felvételizhetnek egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk.

A főbb megállapítások:

Kapcsolódó

A hetvenes évekbe tért vissza a tanárképzés

Hiába az előírás, nem látszik, mitől lenne 2020-ra minden érettségizőnek megfelelő nyelvtudása a felvételihez. Pedig látszólag sok a nyelvóra. A Nyelvtudásért Egyesület konferenciáján kiderült, az ok nem pusztán a nyelvoktatásban van.

• A technikai eszközök és a nyelvi labor hiánya komoly problémát jelent az iskolaigazgatók szerint, a gimnáziumokban azonban úgy látják, hogy az alacsony óraszám és a diákok túlterheltsége is csökkenti a nyelvoktatás hatékonyságát.
• Probléma a pedagógushiány és a gyakori tanárcsere. A 11. évfolyamosoknak a nyelvtanulás megkezdése óta átlagosan négy nyelvtanáruk volt. Minden negyedik arról számolt be, hogy négy, öt, hat vagy ennél is több pedagógus tanította őket az első idegen nyelvre.
• Az általános iskolai igazgatók szerint a nyelvoktatás akkor is hatékonyabbá válna, ha például lenne wifi az épületekben, így online feladatokat is meg tudnának oldani a diákok, videókkal és hanganyagokkal dolgozhatnának az órákon.
• A második legtöbbet említett zavaró tényező az általános iskolákban is a tanulók motiválatlansága volt.
• A megkérdezett pedagógusok a nyelvórák hatékonyságának kulcsát az óraszám növelésében és a csoportlétszám csökkentésében látják.  Az is segítene, ha mind a tanárok, mind a diákok egyéb terhei csökkennének. Korábban azonban azt írtuk: sok helyen nincs elég tanár, így épp emiatt nincs lehetőség a csoportbontásokra. 
• A diákok szerint kevés a páros és a csoportmunka. Sokat beszélnek az órákon magyarul, és még mindig alig jut idő arra, hogy egy-egy diák megszólaljon az adott idegen nyelven. A megkérdezett 11. évfolyamosok közül minden második úgy gondolja, hogy nem a diákok, hanem a tanár beszél többet.
• A kutatás szerint nem az órák számával, hanem az oktatás hatékonyságával lehet baj. Az általános iskolákban 504 tanórát ülnek végig a diákok, a középiskolákban további 432 tanórán vesznek részt. Ennyi órának – elvileg – elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy egy diák legalább a tantervben megjelölt B1-es vagy a B2-es szintet elérje.
• Az Association of Language Testers in Europe nevű szervezet szerint az alapfokú nyelvvizsgáig 350-400 60 perces órával el lehet jutni – miközben egy átlagos magyar diák minimum 936 nyelvórán vesz részt az iskolában.
• A kutatás készítői szerint a nyelvi órák számát leginkább úgy lehetne növelni, ha már 2-3. évfolyamra előrehoznák a nyelvtanulás megkezdését. A 9-10 éves kori kezdéssel egyébként is nagyon hátul vagyunk az európai országok sorában.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Havi

Egyszeri

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

2.000 Ft

4.000 Ft

6.000 Ft

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

20.000 Ft

40.000 Ft

Egyéb

Ft

Támogatom az Indexet

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!